A „GKIeNET - T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról" címre hallgató, most megjelent beszámoló témája a hordozható eszközök közti, végfelhasználói szempontból vett funkcionális különbség. Maga az írás alapvetően nem tartalmaz túl sok újdonságot, azonban üzleti szempontból jól összefoglalja a kütyük közti választás mögött álló alapvető motivációkat.
A jelentés rögtön a dolgok közepébe vág, hiszen egy pontosan meg nem nevezett felmérésre hivatkozva állítja, hogy az egyesült államokbeli vásárlók a napjuk csupán 25 százalékában foglalkoznak tartalomkészítéssel a számítógépükön, az idejük háromnegyed részét tartalomfogyasztással töltik.
Mindezt a hordozható eszközök piacára vetítve rögtön egyértelművé válik, hogy az IDC kutatása szerint miért sikerült tavaly világszerte 17 millió táblagépet eladni: noha ezen eszközök nem igazán alkalmasak produktív tevékenységekre, ám a hétköznapi vásárlók számára az általában vett internetezésre megfelelnek, így általánosságban véve jó választások lehetnek számukra a netbookok és notebookok helyett.
Forrás: GKIeNET – T-Mobile
Ettől függetlenül persze a noteszgépeknek nincs félnivalójuk, elsősorban mobil tartalomkészítésben verhetetlenek. A netbookok szerepe már inkább kérdéses a jelenlegi helyzetben, hiszen még a táblagépek köztudatba való robbanása előtt lényegében az előbbiekkel megegyező közönségnek szóltak, azonban a fizikai billentyűzetüknek, és a rajtuk futó szoftveres-hardveres kombinációnak hála egyaránt alkalmasak munkára és szórakozásra - bár semelyikre sem igazán tökéletesek.
Ettől függetlenül az aprócska notebookok piaca erőteljesen zsugorodik a táblagépek javára, a jelentés említi a Retrevo egy 2010-es felmérését, miszerint 1000 vásárlóból 780 inkább tabletet vett netbook helyett. Az előrejelzések szerint idén globálisan 50 millió táblagép találhat gazdára, ezen szám azonos a netbookokra vonatkozó spekulációval, ám jövőre vélhetően már egyértelműen a tablet eladások fognak dominálni az összehasonlításban.
Végül érdemes még kitérni a hazai helyzetre is: a GKIeNET - T-Mobile jelentése szerint itthon tavaly 420 ezer hordozható számítógépet értékesítettek, ezek körülbelül fele netbook volt. A táblagépek eladásairól nem meglepő módon még nincsenek konkrét számok, ezen eszközök elterjedését számos tényező gátolja Magyarországon. Az elsődleges szempont az áruk, az átlagos fizetésből élők számára kissé borsosak még az árcédulák, különösen úgy, hogy a vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mit kapnak majd a pénzükért.
Ezen a helyzeten rövid távon vélhetően csak a mobilszolgáltatók tudnak majd változtatni, mindhárom vállalat kínál olcsón táblagépet, amennyiben a vásárlók mellette tipikusan két évre hűséget fogadnak egy mobilnet-csomagra.
A legnagyobb hátráltató tényező az operátorok esetében a bizalmi válság: mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a napokban kiadott márciusi mobilos jelentésből kiderült, az ügyfelek még mindig bő fele a feltöltőkártyás konstrukciókat preferálja - nehéz úgy röghöz kötni az vásárlókat, hogy azok nincsenek meggyőződve a vállalatok korrektségéről, így inkább biztosra mennek az esetlegesen jelentős előnyök ellenére.
