Mi a Windows 7 sikerének kulcsa? Miért álltak le a Microsoft-szerverek a nyilvános béta megjelenése napján, a tömeges letöltési kérésektől? Miért várja mindenki még a Vistánál is jobban az új, hetes verziót? A választ akár egy mondatban is megadhatjuk: mert egy olyan rendszer készül a Microsoft berkeiben, amely szinte a legtöbb gépről száműzheti majd a Windows XP-t is! De még ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük némi visszatekintéssel, hiszen nem egyik napról a másikra készül el egy ilyen termék.
A kezdetek
A Windows XP sikerét a Windows 2000 stabilitása alapozta meg, amelyet ötvöztek a korábbi, Win9x sorozat multimédiás funkcióival. A következő rendszer, a Vista kiadásáig jó pár év telt el, mely idő elég volt ahhoz, hogy a régi Windows 98-as számítógépek is lecserélődjenek. A fejlesztés nem állt meg, a Vista készítésekor elsősorban a Windows biztonságának növelése volt a fő szempont, hiszen a Microsoftot korábban a rendszeresen bírálták a rengeteg biztonsági sebezhetőség miatt.
Most már nem kötelező, de akár Vista-szintű
szigorítást is használhatunk az új Windowsban
Természetesen az újonnan megjelent hardverek támogatása is belekerült a rendszerbe, az újraírt meghajtóprogramok, a Felhasználói fiókok felügyelete (angol rövidítéssel: UAC), vagy a beépített Windows Defender csak pár példa arra, hogy a cég miként próbálta megerősíteni a Windows védelmét. Ez sikerült is, hiszen a Vistával futó gépeket jóval kevesebb támadás veszélyezteti, mint az XP-s társaikat. Ám a védelem erősebbnek bizonyult a kelleténél, egyes esetekben ráadásul a fejlesztők túlzásokba is estek, hiszen például a már említett UAC szinte minden alkalommal, a legváratlanabb pillanatokban figyelmezteti és bosszantja a felhasználót. A meghajtó-titkosítás sem pont úgy működött, ahogyan szerettük volna, hiszen a BitLockert eleinte csak az elsődleges meghajtón használhattuk, és TPM-lapka szükségeltetett a megfelelő aktiváláshoz. A Vista első javítócsomagjával ezt némileg enyhítették és optimalizálták, de az USB-kulcsos védelemhez még így is kisebb trükkökre volt szükségünk.
Sorolhatnánk még azokat a jelenségeket, amelyek bár a Vistát bármely elődjénél biztonságosabbá tették, ugyanezzel riasztották el a legtapasztaltabb rendszergazdát is. A Windows 7 esetében már más a helyzet, ki merjük jelenteni, hogy sok megrögzött XP-tulajdonos és Vista-ellenző fogja feltelepíteni a gépére állandó rendszerként.
Mitől jobb?
A kérdés sokakban megfogalmazódhatott, és amilyen rövid, olyan hosszan lehet rá válaszolni. De talán elsőként beszéljenek a tények! Hiába a több fájl, a telepítési művelet nem tart fél óránál tovább (a kezdetektől a kész rendszerig) egy mai átlaggépen. Az indítás is sokkal gyorsabb lett, hála az optimalizálásnak. Hiába használja ugyanazt a metódust a telepítő, mint a Vista, és sok esetben ugyanazokat az illesztőprogramokat tölti be, mégis fürgébb. Az eszközmeghajtóknál maradva: a videokártyák esetében továbbfejlesztették az úgynevezett drivermodellt, hogy a memória kihasználása és a grafikai megjelenés sokkal gyorsabb legyen. Igaz, ehhez újabb driverek kellenek, de amíg azok nem készülnek el, a Windows 7 elmuzsikál a Vistához készített darabokkal is. A Windowsban magában is alapból nagyon sok optimalizálás történt, hiszen a merevlemezhez már nem olyan sokszor nyúl, mint elődei, a rendszerleíró adatbázisból történő kiolvasásokat is igyekeztek csökkenteni és a memóriaéhséget is csillapították.
A Problem Steps Recorder által rögzített weboldal
sokaknak segíthet a könnyebb kezelésben, az
ismeretlen programok funkcióinak megismerésében
A rendszer a legújabb technológiákat vonultatja fel, olyanokat, amelyek tömegesen majd csak a hivatalos megjelenéskor kerülnek a boltok polcaira. De már most kapható néhány olyan érintőképernyő, amelyet támogat a Windows 7. Ennek előnyeit sorolhatnánk, de csak pár példát ragadnánk ki: a tervezésben szabad kézzel (mintha három dimenzióban lennénk) forgathatjuk ujjainkkal a tárgyakat a képernyőn. Egy másik példa: tanfolyamokon egy nagyobb megjelenítőt akár táblaként is használhatunk, szövegek felírására, értelmezésére, rajzokra, piszkozatokra. Nem szükséges a billentyűt keresnünk, elég (szó szerint) felkörmölnünk azt, amit el szeretnénk menteni. Hasonlóan a palmtop gépekhez, a kijelző érintésével böngészhetünk, előhívhatjuk a tévéújságot, elindíthatjuk a filmeket, képeket válogathatunk, filmet és zenét játszhatunk le a házibulin, csupán a kézmozdulatainkkal, az egér után való kapkodás nélkül.
Az otthoni felhasználókra nemcsak a legújabb eszközök használatba vétele nyomán gondoltak a fejlesztők, hanem már feltételezik, hogy egy háztartásban több gép is található. Az is előfordulhat, hogy ezek közül egy-két laptop nem mindig a hálózat tagja. Éppen ezért hozták létre a Homegroup csoportot, amely az otthoni számítógépeket köti össze, de ha a munkahelyre kerül az eszköz, akkor azonnal becsatlakozik egy domainbe, és munkába áll. Ennek megfelelően a program „feltérképezi” a nyomtatókat vagy éppen az otthoni eszközöket, amelyek közül csak az aktívakat kínálja fel a szoftver.
Könnyebb élet
A Windows Vista szigora után kifejezetten üdítő lesz a Windows 7-es engedékenysége. Már-már azt érezhetjük, mintha csak az XP-ben járnánk, pedig a háttérben továbbra is ott figyel az UAC – igaz, nem olyan katonásan. A felügyelő már jobban skálázható, csendesíthető.
Másik könnyebbség, hogy ha kinyitjuk az Intézőt, csak azokat a meghajtókat látjuk, amelyek éppen készenlétben állnak – például egyes meghajtókat le lehet tiltani a nem rendszergazda-jogú felhasználók elől –, a felesleg nem látható. Ez utóbbi talán a Windows 7 jelmondata is lehetne, hiszen annyira letisztult a rendszer, hogy valóban csak azt kapjuk meg, amire szükségünk van. Semmilyen sallang, felesleg nem áll az utunkba. Nincs a Tálcán gyorsindítás eszköztár, az indítóikonok egyben Tálcagombokként is funkcionálnak, nem kell használnunk oldalsávot, ha csak egy időjárás-jelentést szeretnénk kitenni az Asztalra.
„Bolondbiztos” megoldás a PC Safeguard,
amely megvédi a gépünket a nem hozzáértőktől
Akik eddig a régi, klasszikus Start menüt használták, valószínűleg átszoknak az XP-ben már megszokott kétpanelesre egy hasznos újításnak köszönhetően: a leggyakrabban használt programok listájában már nemcsak egyszerű indítást végezhetünk, hanem megtaláljuk az azon belül megnyitható, vagy legutóbb használt dokumentumokat. Tehát nem kell külön Dokumentumok listát böngészni, elég, ha kiválasztjuk például a Word ikonját, és máris megkapjuk, mivel dolgoztunk előző nap. Ezzel a hasznos újítással megspóroltunk legalább két-három kattintást.
Talán sokaknak elsőre fel sem tűnik, de igazán hasznos fejlesztés, hogy külön beállíthatjuk a lejátszó- és rögzítőeszközök forrásait. Ezentúl nem egy be- és kimenet létezik, hanem kettő: az elsődleges hangeszköz ezentúl is lehet például a hangszóró, de mi történik akkor, ha csevegni a másik hangkártyán szoktunk? Erre nyújt megoldást ez az újítás, ugyanis a másodlagos forrást is megadhatjuk beszélgetésre. Két hangkártya megléte esetén ideális, ha külön található a hangbemenet (például a tévé hangjának rögzítésére) és a mikrofonbemenet. Amíg csevegünk, addig a Media Center felveheti a tévéműsort.
A számítógéppel ismerkedő barátainknak segíthet a Problem Steps Recorder (az indítómezőbe beírt psr paranccsal indítható), amellyel rögzíthetjük munkánk lépéseit, azaz, hogy mit és hová kattintson, mit írjon be stb. Nagyon egyszerű a használata: elindítjuk a felvételt, végigkattintunk azokon az ablakokon, amelyeken keresztül eljutunk a megoldásig. A rendszer a felvétel végén minden kattintásnál képeket ment, amelyeket kommentárokkal lát el, és ezeket be is csomagolja egy ZIP állományba. Ha ezt az ismerős kibontja és megnézi a benne lévő webes fájlt, máris tudja, mit kell tennie.
Nemcsak külsőleg, belsőleg is megújult a Wordpad:
már alapból támogatja a nyílt szabványokat
Az Office 2007-felhasználók talán már megszokták, hogy menük helyett szalagokra helyezett ikonokkal dolgoznak. Ezentúl a Windows 7 alkalmazásaiban is ezekkel találkozunk majd. Előnyük, hogy nem kell menükben keresgetni, hiszen a fontos eszközök mind elöl vannak. Megújult a Paint, a Számológép és a Wordpad is. Mielőtt azonban csak a külsőségekre adnánk, azért más apróságok is történtek a mélyben, például a mentésnél: a Wordpaddal nyílt szabványú DOCX vagy Open Document formátumot is létrehozhatunk. Ez nagy segítség az átjárhatóságban, például a Word 2007 dokumentumok elterjedésében, de az OpenOffice.org formátumában megírt szövegek is támogatott windowsos fájltípusok lesznek a jövőben.
Vár a világ!
A Windows 7 összeállításnál már szó volt arról, hogy kihagyták a feleslegesnek ítélt dolgokat. Ezt némileg pontosítanánk, ugyanis átcsoportosításra kerültek, márpedig a Windows Live családba. A Microsoft a Live csomagba „száműzte” a rendszerből például a levelezőprogramot, a videoszerkesztőt, illetve a fotógalériát. Emellett már csak itt találjuk meg a Messengert és a Writert. De a Live csomag nemcsak programokból áll, hanem ezek mögött meghúzódó számtalan szolgáltatásból: a blogból, a fotó- vagy fájlmegosztásból, térképekből. Az elsődleges cél az lett, hogy a Windowsban csak olyan elemek legyenek benne, amelyek a rendszer alapelemei (ezzel is csökkentve a telepített fájlok által foglalt helyet). Az internetes alkalmazások vagy azokkal összefüggő részek a külön telepíthető Live csomagba kerüljenek át, kivéve az Internet Explorert. A Movie Maker száműzését sokan furcsállhatják, de a titok abban rejlik, hogy az új verzióval már internetes filmeket is publikálhatunk, előtérbe helyezve az előbb már említett megosztást.
Az Internet Explorer 8 egyik fontos alapköve lett a Windows 7-nek, amelyben nagyon sok átalakulás történt. Sokan szidták a szabványok nélkülözése és azok laza kezelése miatt, de ennek vége! A W3C előírásait szem előtt tartva alkották meg az új böngészőt, amelyet számtalan fejlesztői, biztonsági és kényelmi szolgáltatással ruháztak fel. Csak pár funkciót emelnénk ki: a fejlesztők bármikor ellenőriztethetik a weblapjaik kompatibilitását, átnézhetik annak forrását és akár közvetlenül is szerkeszthetik a kódot. A szolgáltatások között van a többfunkciós kereső, a gyorstérkép használata, a címkézés beépülése, a blogba történő egyszerű felvitel és még számtalan olyan kiegészítés, amelyek utólag bármikor bővíthetők külső fejlesztők által.
A Windows 7-es felfedezésre váró újdonságairól, érdekességeiről továbbra is folyamatosan tudósítjuk olvasóinkat, esetenként tematikus összeállításokban. Első ránézésre ezek számtalan apróság gyűjteményének tűnnek a majd, mégis a „sok kicsi sokra megy” elven valóban sokkal egyszerűbb és könnyebb lesz használni az új Windowst, mint bármelyik elődjét.
