Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a most bemutatott modell az amerikai jogrendre épül, ahol megengedett egy szerzői jog által védett tartalom hordozójának újraeladása - ez nem mindenhol van így. Erre épült rá a ReDigi nevet viselő szolgáltatás, amelynek lényege az, hogy amolyan virtuális bolhapiacként üzemeljen a zenéket gyakran cserélő felhasználók között.
Most próbáljuk meg kizárni a kalózverziókat, itt nem a fájlcsere a lényeg. Manapság már a legális zeneletöltés mérhető jelenség, így nem csoda, hogy van igény a "használt" fájlok eladására, vételére, cseréjére. És itt most megint a legális formán van a hangsúly. A ReDigi biztosít egy klienst, amelyet a gépre telepítve máris láthatóvá válik a zenei könyvtárunk (az ígéretek szerint csak a jogszerűen vásárolt zenékkel, a többit a rendszer kiszűri), így máris indulhat a kereskedés, az alábbi videón be is mutatják a részleteket:
Ezek után már csak az a kérdés, vajon hogyan is lehet kiszűrni a nem legális fájlokat, mihez kezd a ReDigi a másolásvédett zenékkel (pl. DRM), hozzájárulnak-e a zenészek vagy kiadók a használt számaik eladásához (olyan országból, ahol mások a szerzői jogok), és persze mi gátolja meg a felhasználót abban, hogy lementse a megvásárolt zenét egy másik eszközre, majd eladja az eredeti példányt ezen az oldalon?
Az ötlet egyébként nyilván hasznos, még be is válhat, de a zenefájlok szabad és törvénytelen áramlása ellen csak úgy lehet küzdeni, ha a felhasználónak nem kell kompromisszumokat kötnie, szabadon megkaphatja azt, amiért hajlandó fizetni. Ha ezt eléri a ReDigi, akkor talán hamarosan többet is hallunk róluk.