Egyre nagyobb hullámokat vet a körülbelül egy hónapja kipattant NSA-botrány, amely nem meglepő annak fényében, hogy az újságírók folyamatosan hozzák nyilvánosságra az elvileg továbbra is egy orosz reptéren veszteglő Edward Snowden által kicsempészett dokumentumokat.
Az utóbbi napok legsúlyosabb történései azon vádak felmerülése volt, miszerint az Egyesült Államok egyrészt bepoloskázta az Európai Unió különféle brüsszeli és washingtoni irodáit, másrészt pedig a 2009-es G20 csúcstalálkozó résztvevőinek kommunikációját is lehallgathatták. Ez a két nyilvános állítás már önmagában is a politikai katasztrófa kategóriába tartozik, sejthetően módon most már tényleg mindenki válaszokat követel az Egyesült Államoktól.
Tegnap mérföldkő történt az ügyben, ugyanis az Európai Parlament döntő többséggel megszavazta az Egyesült Államok elleni formális vizsgálat indítását, hogy fényt derítsenek Snowden dokumentumainak igazságtartamára. Ezen felül az EP szankciókat is kilátásba helyezett az országgal szemben: indokolt körülmények mellett az összes adatmegosztási paktumot – például a repülővel utazók személyes adatainak előzetes átadását – érvényen kívül helyezhetik, drámai esetben pedig letilthatják az EU-USA közti légi közlekedést.
Ezzel párhuzamosan az Unión belül is feszültség tört ki, hiszen például a britek ipari jellegű adatbányászással szorosan együttműködhetnek az amerikai hírszerzéssel, ráadásul a németeknél, svédeknél, sőt: a Le Monde információi alapján még a franciáknál is van az amerikai PRISM-hez hasonló, külföldiek után is kémkedő program. Ezek az országok az Európai Unió tagjaiként végezhetnek EU-s alapjogokkal szembemenő tevékenységeket, amely bagoly mondja verébnek szituációt teremtve nyilván aláássa a komplett Európai Parlament USA-val szembeni felháborodásának alapját.
Neelie Kroes, az EU digitális politikájáért felelős biztosa csütörtökön az Európai Parlamentben felszólalva célkeresztbe vette az amerikai felhő alapú tárhelyszolgáltatókat is: állítása szerint ezen vállalatok több milliárd eurós bevételtől eshetnek el a jövőben, amennyiben nem képesek garantálni az európai ügyfeleknek a teljes mértékben bizalmas adatkezelést.
Kroes szerint a jövőben akár törvényben is meghatározhatják, hogy bizonyos típusú adatokat milyen tanúsítványokkal rendelkező szolgáltatóknál tárolhatnak az európaiak: aki nem elég átlátható, nem képes garanciát adni a titkosságra, az ezen lépés megtétele után elfelejthetné az EU-s állampolgárok cicás fotóknál érzékenyebb adatainak tárolását.
Az Egyesült Államok az utóbbi hetekben Edward Snowden látványos levadászási kísérletein túl lapított az NSA-ügyben, amely nem meglepő annak fényében, hogy talán a jelenleg sejtettnél is mélyebb a nyúl ürege.
