A tapasztalatok alapján az emberek idegenkednek a fizetős webes tartalmaktól. A többség semmiért sem fizet szívesen, az pedig első blikkre már tényleg teljesen őrült elgondolásnak tűnik, hogy az internetezők saját akaratunkból fizetnek jelképes adományt csak azért, mert tetszik nekik egy írás, egy webszolgáltatás vagy egy ötlet. Pedig nem az, mivel a neten rengeteg adománygyűjtő oldal létezik, ahol bárki támogathat egy feltörekvő ukrán cipőboltost, segíthet egy szegély kazahsztáni párnak, hogy megtarthassák az álomesküvőjüket és így tovább.
Ezek a webszolgáltatások már egy ideje léteznek, velünk élnek, de soha nem sikerült nagyobb ismertséget szerezniük. Az emberek jellemzően nem adakoznak a neten. A Pirate Bay társalapítója, Peter Sunde azonban másként gondolta, mivel szerinte igenis az emberek előszeretettel támogatják a nekik tetsző dolgokat. „Amikor építettük a Pirate Bay-t, akkor a jogvédők mindig megkérdezték tőlünk, hogy a tartalom előállítói miként tudnak részesülni a forgalomból. Érdekesnek tartottam, hogy soha nem az volt a kérdés, miként jutnak a művészek a pénzükhöz, hanem az, hogy miként tudnak még így is profitálni belőle” – mondta Peter Sunde a tavalyi Next konferencián, aki azt a módot kereste, hogy miként lehetne közvetlenül a tartalom előállítóit díjazni, a kiadókat megkerülve.
Egykattintásos adományozás
A Flattr projekt 2006-ban rajtolt el, amelynek eredményeként 2010 februárjában elindult a zárt tesztelése, augusztustól pedig a nyílt béta időszaka. A megoldás nagyszerűsége, hogy összehozza a mikrofizetést a közösségi oldalak által alkalmazott gombokkal, így nem kell egy elszeparált oldalra ellátogatni az adományhoz, vagy egyenként végigjárni a hosszas fizetési procedúrát, az internetezők ugyanis egy központi rendszeren keresztül helyben – egy zenekar, egy könyv vagy egy blogger oldalán – elhelyezhetik az apró kis jussukat, úgy, mintha a Facebookon vagy a Twitteren osztanának meg valamilyen tartalmat.
Peter Sunde (bal szélen) és a Flattr csapata
Nagy különbség, hogy a tetszésnyilvánítás ezen esetben anyagi hasznot hoz a kedvezményezett számára. Az elgondolásnak egy másik jó oldala is van: mivel a Flattr a gombokra épít, ezért az adományban reménykedő weboldalak gazdái abban érdekeltek, hogy kitegyék az oldalukra, s ott minél előkelőbb helyen szerepeltessék azt, máskülönben egy potenciális adományozó nem tudja honorálni őket. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően nagyon hamar elterjedtek a Flattr-ikonok a neten, mivel mindenki szeretne egy kis szeletet kihasítani a webes jótékonysági tortából.
Sok kicsi sokra megy
Az imént egyébként szándékosan használtuk a torta szót, mivel a tartalom-előállítók nem egy nagyobb összeget kapnak minden hó végén, hanem csak egy kisebb szeletet – talán szerencsésebb azt mondani, hogy morzsát. A Flattr ingyenesen használható, mivel így bárki létrehozhatja az adományozásra buzdító gombját. A dolog akkor kezd érdekessé válni, ha egy felhasználó feltölti a Flattr-egyenlegét, ugyanis ekkor már pénzosztó lesz.
Ez persze nem úgy működik, hogy adományonként beállítja, mennyit akar adni, mivel az bonyolítaná az eljárást. Ehelyett a felhasználónak konfigurálni kell, hogy mennyit akar adományozni havonta (2 euró a minimum), majd a szolgáltatás a hó végén kiszámolja, hogy a kattintásai alapján miként ossza szét a pénzt. Azaz ha valaki 100 forintot ad meg, akkor 20 klikk után minden oldal 5 forintot kap. Talán ez alapján is érezhető, hogy egy klikkből nem lehet meggazdagodni, csak akkor lehet egy nagyobb összeget remélni, ha sokaknak tetszik az oldalunk, szolgáltatásunk, zenénk és így tovább. A Tim Tim Pritlove, podcaster és a taz.de hírportál például ezzel a módszerrel 2000 eurót is meg tudott keresni havonta, amely szép eredménynek számít.
Saját Flattr-gombot a webszolgáltatás műszerfalán (Dashboard) tudunk kérni 4 különböző formában, egyúttal kimásolva azon HTML-kódot, amit az oldalunkba kell illesztenünk, emellett akár QR-kódot is kérhetünk PDF-ként. E műszerfal egyébként bármikor hasznunkra lesz, ha aktívan használjuk a szolgáltatást, mivel itt kísérhetjük figyelemmel a kiadásainkat és bevételeinket, valamint például azt is, hogy korábban kiket jutalmaztunk. A kérdés már csak az, hogy a szolgáltatást vajon csak az adományokra vágyók fogják-e elárasztani, vagy mellettük megjelennek majd a pénzosztók is. A megoldás sikeréhez mindkét fél kell, máskülönben hamar eltűnnek majd a webről a Flattr-gombok.
Hazánkban is terjed
A Flattr oldala alapján a svéd cég jelenleg 11 alkalmazottat foglalkoztat. Egyikük Németh Zsófia, aki jelenleg gyakornokként dolgozik a szolgáltatásnál. Célja a mikrofizetési megoldás elterjesztése hazánkban, amelyet főként a flattrforhungary.blog.hu oldalon népszerűsít. Németh Zsófia kérdésünkre elmondta, hogy munkájának már van kézzelfogható eredménye, hiszen már több mint 100 hazai oldalon található meg Flattr-gomb. Habár a publikus bevételi táblázat alapján a hazai bloggerek szinte még egy kávé árát sem tudták a Flattren keresztül megkeresni, a Flattr for Hungary blog a legjobb hónapja alatt 10,22 euróval gazdagodott. A gyakornok elmondása alapján egyébként a nyilvános tesztidőszak alatt globálisan több mint 300 ezer Flattr-gomb jött létre, és a felhasználók több mint 550 ezerszer kattintottak Flattr-ikonra.
Adatok
- Mikrofizetési szolgáltatás
- Egyszerű Facebook-, Twitter-, SoundCloud-integráció
- Nyílt API, azaz a Flattr platformként is tud működni
- Chrome- és Firefox-beépülők
- Egyszerűen létre lehet hozni a Flattr-gombot
- Adományozáshoz legalább havi 2 eurót kér
- Fejlesztő: Flattr AB
- Ár: a regisztráció ingyenes, utána felhasználóra van bízva
- Web: flattr.com
Értékelés
Előny: a felhasználók közvetlenül támogathatják a számukra kedves oldalakat és projekteket
Hátrány: kérdéses, hogy maga az elgondolás mennyire életképes, illetve lehetne 1 eurós havi jótékonykodási összeg is
Ötletesség: 4
Használhatóság: 3
Ár/érték: 4
