Már az NSA-botrány két héttel ezelőtti kirobbanásakor sem volt titok, hogy az amerikai hírszerzés rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a brit társával, ám egyelőre a GCHQ (Government Communications Headquarters) nagyrészt ki tudott maradni a nemzetközi botrányból. Ennek most vége, hamarosan nagy valószínűséggel a ködös Albionban is felforrnak majd az indulatok.
A The Guardian az Edward Snowden által átadott dokumentumok alapján megírt cikke szerint a GCHQ az elmúlt 5 évben nagy mértékben bővítette a hálózati adatforgalom elfogására használható infrastruktúráját, konkrétan 2011 közepére már 200-nál is több ponton rátapadt az Egyesült Királyságba bejövő, óceán fenekén futó internetes gerincvezetékekre, amelyekből ipari mennyiségben szivattyúz ki információkat. Az állítólagos projekt kódneve „Tempora”.
A The Guardian szerint ezzel világszerte potenciálisan 2 milliárd internetező tevékenységét képes – még ha csak részlegesen is – megfigyelni, ám teljesen kezelhetetlen mennyiségű adatról van szó, így például a torrentes adatforgalom kiszűrése ellenére sem képesek az összes csomópontot egyszerre monitorozni. A beszámoló szerint a tavalyi év végén az erősen filterezett nyers adatokat legfeljebb 3 napig, míg a metadatokat legfeljebb 30 napig volt képes tárolni az ügynökség.
A GCHQ a beérkezett adatokat állítólag egy 40 ezer szót tartalmazó lista alapján szűri elő, a találatokat pedig egy 300 fős brit elemzőosztály, továbbá egy NSA által biztosított 250 fős különítmény közösen elemzik.