Zsinórnélküli hálózat

Mostanra lassan beérik az 54 megabit másodpercenkénti átvitelére képesnek ígért folytatás, a 802.11g. A hazai piacon felbukkant „első fecskéket” vizsgáltuk. Tavaly októberi tesztünk konklúziója az volt, hogy „szép, jó, izgalmas a Wi-Fi b, de drága, és ha nagyméretű adatokat szeretnénk mozgatni, akkor lassúcska”. Az azóta eltelt időben a „szép, jó, izgalmas” mit sem változott. Szerencsére az árak alábbszálltak, de a 11 megabites sebesség talán még fájóbban tűnik kevésnek, mint akkor. Természetesen létezik az IEEE 802.11a a maga 54 megabites sávszélességével, csak éppen egy olyan frekvenciatartományban - 5 GHz - működik, mely Magyarországon nem használható, és egyébként sem kompatibilis lassúbb testvérével. Akkor ennyi, együtt kell élnünk a 11 megabittel?

Szerencsére nem. A szabvány megalkotói is szembesültek a problémával és a felhasználói visszajelzésekkel. Éppen ezek okán kezdtek el dolgozni az IEEE 802.11g-n, mely kompatibilis a b-vel - így egyúttal a hatósugara is két-háromszorosa a Wi-Fi a-jénak -, ugyanazon a hullámhosszon üzemel (2,4 GHz), de sávszélessége 54 megabit másodpercenként, azaz nagyjából ötször gyorsabb, mint a b. Olyan jó lenne most úgy folytatni, hogy „Akkor most lássuk, hogy milyen lett a gyors új!” De sajna nem lehet, mert az IEEE802.11g szabvánnyal kapcsolatban van néhány rossz hír. Egyrészt a szabvány még nem végleges. Az ok, hogy a PC világában a számtalan gyártó miatt a szabványosítás malmai gyötrelmesen lassan őrölnek. A piacon jelenleg kapható termékek - így cikkünk alanyai is - nem a végleges standardnak felelnek meg, hanem egy előzetes vázlatnak. Önök most valószínűleg azt gondolják, hogy „Minek adnak ki valami olyasmit, ami nem végleges? Aztán majd vacakolhatunk az inkompatibilis eszközökkel!” Meglepő módon ez nincs így. Sőt lehetséges, hogy jobban járunk az előzetes szabványváltozatnak megfelelő eszközökkel! Azt már tavaly októberben tisztáztuk a Wi-Fi b-vel kapcsolatban, hogy ugyanúgy, mint egy vezetékes Ethernet hálózatnál, a különböző gyártóktól származó eszközök képesek együttműködni. (Ennek előnyeit balgaság lenne ecsetelni.) Szerencsére ez a Wi-Fi g esetében sincs másként, de pontosan a nem végleges szabvány miatt, érdemes egy zsinórnélküli hálózatot ugyanazon gyártótól származó elemekből felépíteni, mert nagy bizonyossággal a megegyező márkájú eszközök lesznek képesek a leggyorsabb átvitelre egymás között. (Már csak ezért is volt fokozottan indokolt, hogy ez alkalommal sebességtesztet is végezzünk.) Az előzetes szabványról pedig kiderülhet, hogy némileg gyorsabb, mint amilyen majd a végleges lesz. A teljes cikk a 2003. augusztusi számunkban olvasható.