Az NSA szűri az e-mailjeidet. A Google és a Facebook a személyes adataidat gyűjtögeti. Az online hirdetési ügynökségek bárkinek eladják az internetezési és vásárlási szokásaiddal kapcsolatos információkat, aki megfizeti az árát.
Manapság mindenki, akinek megvan az ehhez szükséges infrastruktúrája és erőforrásai, megfigyel mindenki mást. Nem csoda, hogy egyre többen törik a fejüket azon, hogyan szabadulhatnának ebből a bolondokházából – ha lehet, anélkül, hogy teljesen le kelljen mondaniuk az internetezésről.
Független web
Kézenfekvő a megoldás: parkold a webes alkalmazásaidat a saját szervereden. A független applikációk kifejlesztését és elterjesztését célzó Indie Web Movementnek (Független Web Mozgalom, a szerk.) köszönhetően a felhasználók egyre több olyan nyílt forráskódú megoldás közül választhatnak, amelyek segítségével kiválthatók az olyan népszerű, széles körben használt szolgáltatások, mint a Google naptára, a Facebook fotóalbumai, vagy a Dropbox fájlmegosztója. Sajnos egy saját szerver üzembe helyezése és karbantartása sajnos már keményebb dió – főleg az informatikához kevésbé értő gyalogfelhasználók számára.
Johannes Ernst nyílt forráskódú megoldásokkal foglalkozó fejlesztő szerint a világnak egy egyszerű, bárki által használható eszközre van szüksége, hogy „visszavehessük az adatainkat” azoktól, akik visszaélhetnek velük – legyenek ezek cégek vagy kormányszervezetek. Nem is teketóriázott sokat, inkább megtervezte az Indie Boxot: egy átlagemberek által is könnyen használható, open source szoftverekkel teletömött webszervert, amely lehetővé teszi, hogy otthoni hálózatunk biztonságából futtathassuk az általunk használt szolgáltatásokat.
Persze – ahogy azt bármelyik rendszergazda alátámaszthatja – egy szerver felállítása csak az első lépés, a fenntartása már jóval nehezebb feladat. Szerencsére, az Indie box ezt is egyszerűbbé teszi, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy teljesen automatizáljuk a frissítésekkel és a karbantartással kapcsolatos rutinfeladatokat – az operációs rendszerek hibajavításainak telepítéseitől az adatbázisok migrálásáig.
Mi van a dobozban?
Az Indie Boxot nem lehet boltban megvásárolni, a felhasználók a közösségi finanszírozással foglalkozó Indie GoGón rendelhetik meg az eszközt. Egy teljesen felszerelt doboz 500 dollárt (cca. 106 000 forintot) kóstál – ami első hallásra soknak tűnhet, de Ernst szerint nem több, mint amennyibe a nagy cégek hasonló teljesítményű szerverei kerülnek. Ráadásul, ha sikerül elegendő pénzt összekalapoznia a projektre, a dobozt is olcsóbban adhatja majd. A fejlesztő céljai között szerepel, hogy szabadon letölthetővé tegye az Indie Box szoftverplatformját, így a felhasználók más gyártóktól vásárolt vasaikra is telepíthetnék azt.
Ernst hozzátette, hogy idővel más fejlesztőknek is meglesz a lehetőségük arra, hogy termékeket fejlesszenek az Indie Boxra. „Ezt nem egy, egyetlen cég által forgalmazott terméknek szánom – hangsúlyozta. – Hanem egy olyan platformnak, amelyhez sok ember hozzáteheti a maga újításait.”
Az első Indie Boxba Intel Atom processzor, 2 GB RAM és két, darabonként 2 TB-os háttértároló került, amelyek kölcsönösen tükrözik egymást, ezzel is elősegítve, hogy az adataink biztonságban legyenek. Az előtelepített szoftverek között a naptárt, címtárat és egy, a Dropboxhoz hasonló fájlmegosztót tartalmazó ownCloud, a mediagoblin és a Trovebox fényképalbumai és a Mailpile e-mail kliense is megtalálható.
Az Indie Boxnak saját alkalmazásboltja is lesz. Ide csak nyílt forráskódú szoftvereket tölthetnek majd fel a fejlesztők, de meglesz a lehetőségük arra, hogy pénzt kérjenek a használatukért. „Az a tapasztalatom, hogy a felhasználóknak nem jelent gondot, hogy fizetniük kell, ha nem nekik kell karbantartaniuk a szoftvert” – fejtegette Ernst.
Ernst szeretné, ha a doboz végül afféle központi hubként működhetne, amelyen keresztül valamennyi internetre csatlakoztatott eszközünket menedzselhetjük majd. Annál is inkább, mivel abszurd dolognak tartja, hogy a saját lakásában található eszközök adatai a fél világhálót megjárják csak azért, hogy a szolgáltatók szerverein keresztül végül visszajussanak hozzá, a felhasználóhoz.
„Valami nagyon hibádzik ezzel az architektúrával – jelentette ki a Wired-nek nyilatkozva. – Sokkal nyugodtabb lennék, ha a termosztátom a házi WiFi-men keresztül kommunikálna a számítógépemmel, ahelyett, hogy a Google egész hálózatán keresztülküldi az adatokat.”
Szervert minden háztartásba!
Ernst végső célja az, hogy minden háztartásban legyen egy Indie boksz. Persze, egy házi webszerver sokak számára nevetségesen geek dolognak tűnhet – de nem is olyan régen még a PC-ket, az otthoni internetkapcsolatot és az okostelefonokat is annak tartotta az emberek többsége.
„Mindenki, akivel eddig beszéltem, jó ötletnek tartotta, hogy a Google helyett otthon tárolja a naptárában szereplő bizalmas adatokat – jelentette ki. – Az emberek nem feltétlenül szeretnék, hogy a Google tudja, mikor mennek orvoshoz, vagy milyen betegséggel kezelik őket. „
Ernst nem az egyetlen olyan szakember, aki otthoni szerverek építésével foglalkozik. A Freedom Box Foundation is hasonló eszközöket fejleszt aktivisták számára, akik olyan országokban élnek, ahol szigorúan cenzúrázzák az internetet; a francia Cozy Cloud pedig európai telekommunikációs szolgáltatókkal közösen személyes, egyedi felhasználóknak szánt cloudszerverek kifejlesztésén dolgozik. Nem lehetetlen, hogy hamarosan beköszönt az otthoni webeszerverek kora.
