Nem csalás, nem ámítás, ráadásul nem ok nélküli a lelkesedésünk, ugyanis mostani tippünkben egy olyan „blogmotort” mutatunk be, amely szinte egyedülálló módon oldja meg a legtöbb problémánkat. A bevezetőben pedig tényleg nem túloztunk: csupán egy webtárhelyre lesz szükségünk, nem kell adatbázisokkal zsonglőrködnünk, vagy PHP-motort használnunk. Egyszerűen bármely statikus tárhelyre elkészíthetjük a látványos, egyénileg testre szabott blogunkat, amelyet ugyanúgy frissíthetünk, mintha csak a klasszikus megoldásokat választanánk. Ennek a megoldásnak két hátránya van: nem lehet kommentálni a beírásokat, cikkeket, valamint nem használhatunk keresőt. Egy átgondolt felépítéssel viszont feledtethetjük ezeket a hiányosságokat. Nincs más dolgunk, mint választani egy tárhelyet, majd töltsük le a Thingamablog szoftvert ingyen, és máris nekiállhatunk az élményeink megosztásának!
1. A Linuxon és Windowson is futó Java-alkalmazás telepítése nagyon egyszerű, ezért erre most nem térnénk ki. Szükség esetén több nyelven is ellenőrizhetjük majd blogunk szövegét, amelyhez az OpenOffice helyesírási szótárállományait kell még letöltenünk, és bemásolnunk a program dictionaries mappájába. Igaz, nem mindig működik megfelelően, hála a magyar nyelv szépségeinek, de ha mégis magához térne, nagy segítség lehet (vagy egy későbbi verzióban javítják). A program első indításakor kér egy mappát, ahová a profilunk beállításait, a blog későbbi oldalait és egyéb tartozékait menthetjük el. Később innen fogunk dolgozni, ha feltöltünk valamit a weboldalunk tárhelyére.
2. Miután kijelöltük a célhelyünket, a File menü New Weblog menüpontjával készíthetünk bármikor új blogot (nem bejegyzést!). Ekkor egy varázslóval találjuk magunkat szemközt, amely máris egy nehezebb kérdéssel indít: a Base Path és a Base URL beállításokat kell megadnunk. A Base URL beírása könnyebb, hiszen az a kérdés, hogy mi lesz a weboldalunk elérhetősége, például: http://www.enblogom.hu. A Base Path (azaz annak a kiválasztása, hogy melyik mappába töltjük fel az elkészült fájlokat) viszont az FTP-programunkból leshető ki. Ez általában úgy kezdődik, hogy /public_html vagy /wwwrooot, majd ezután a mappa neve, például így: /public_html/blog.
3. A következő lépésben adjuk meg a blog címét és leírását. Természetesen ezt később módosíthatjuk, de mindkettő látszódni fog a blog oldal tetején. Célszerű a címnek egy elég egyértelmű nevet választani, amiről az egész blog szólni fog, míg leírásnak inkább mottót vagy figyelemfelkeltő megjegyzést írni. Ez utóbbit ne vigyük túlzásba, hiába tűnik nagynak a szövegbeviteli ablak. Akkor írjunk ide hosszabb szöveget, ha ezt később a blog más, nem a cím alatti részére szeretnénk elhelyezni.
4. A szerzők ablaka következik. Egy blogot több író is publikálhat, ezért itt legalább egyet fel kell vennünk. Az adatokat (e-mail címet, weboldalt) nagyon részletesen megadhatjuk, de akár komplett profil-adatlapot is kitölthetünk képpel, formázással, egyéb webes elemekkel. A megjegyzés megjelenhet a blogunk About/Rólunk oldalán, ha ezt a sablon engedi. Amennyiben több szerzőt szeretnénk rögzíteni, akár most is megtehetjük, de később is lesz még rá lehetőségünk.
5. A kategóriák ablakát sem kerülhetjük ki, ugyanis később ezek alapján szűrhetjük a bejegyzéseket. Korában írtuk, hogy adatbázis hiányában nem használhatunk beépített keresőt (legalábbis a program nem támogatja ennek a használatát), viszont egy alaposan megtervezett és felépített kategóriarendszer megkönnyíti a bejegyzések átlapozását. Ahogyan az előbbi ablaknál, úgy itt is több elemet rögzíthetünk egy egyszerű ablakban, de később még bővíthetjük vagy átírhatjuk bármelyiket, ha átterveznénk a csoportokat.
6. Elérkeztünk ahhoz a lépéshez, ahol sok időt eltölthetünk: a sablonokhoz. A hivatalos oldalon bár nem találunk letölthető külsőket, de a telepítőben talán elég nagy a kínálat ahhoz, hogy válogathassunk. A blogok leírásai nem sokat mondanak, ellenben ha megnyomjuk a Preview gombot, akkor gyönyörködhetünk a sok ötletes sablonban. Ha mégsem találnánk meg a megfelelőt, akkor azt válasszuk ki, amelyik elrendezésben a legközelebb áll az elképzeléseinkhez, majd lépjünk tovább bátran. Később majd abszolút átszabhatjuk a megjelenést is.
7. Az egyik legfontosabb ablak következik: a publikáció. Háromféle módon tehetjük közzé a művünket: hagyományos vagy biztonságos FTP-kiszolgálóra, esetleg a helyi gépünkre. Ez utóbbi esetben mi töltjük fel majd „kézzel” a fájlokat a tárhelyre, vagy a saját gépünkön indítunk egy webkiszolgálót (ez is megtalálható szinte minden mai Windows verzióban), ha a belső hálózaton szeretnénk blogolni. Beállíthatjuk a fájlok törlését is, ha abszolút szinkronban akarjuk tartani a programot a tárhelyünkkel. A Passive mode akkor hasznos, ha tűzfal mögül töltjük fel a fájlokat az FTP-szerverre.
8. A blogot létrehozó varázsló befejeztével nekiláthatunk ismerkedni a programmal. Bal oldalon elkészült a bloghoz tartozó könyvtárfa, középen a gyorshivatkozásokat találjuk, valamint alul egy fület Tasks néven, amely majd feltöltéskor lesz igazán hasznunkra. Mielőtt még nagyon belemerülnénk a programmal való ismerkedésbe, a Tools menü Options pontját ellenőrizzük! Ha korábban letöltöttük és elhelyeztük a magyar helyesírási szótárt, azt itt választhatjuk ki. A Tools menüben még a Profile Backup Settings értékeit érdemes beállítanunk, ha biztonságban szeretnénk tudni az összes adatot.
9. Mielőtt nekifognánk a blogkészítésnek, fontos, hogy a sablont úgy alakítsuk át, ahogyan a legjobban szeretnénk. Egyik sablon sem többnyelvű, ezért ha nem angolul szeretnénk használni, akkor célszerű átírni a feliratokat a kódban (például About, Latest Posts, Archives, Categories stb.). Nyissuk ki a Templates ágat és mindegyik lapot nézzük át, majd módosítsuk a szöveget, ahol szükséges. Sajnos a módosításokat nem látjuk, csak publikálás után, ezért ide párszor visszatérhetünk később, főleg akkor, ha egyedi elemeket veszünk fel, szúrunk be (táblázat, kép).
10. Írás előtt még egy helyre be kell néznünk: a blog beállításaiba. A Blog menü Configure Weblogban találunk mindent, amit csak módosíthatunk. Állítsuk be a nyelvet, a karakterkódolást (alapértelmezés szerint UTF-8), az elérési utakat. A Front Page lapon írjuk át a fájl nevét index.html-re (ha nincs másik kezdőlapunk), hogy automatikusan betöltődjön a lapra látogatáskor. Az Archiving oldalon megadhatjuk az archiválás gyakoriságát, amely egy újabb feltöltés során fut le. Felvehetünk új szerzőket, címkéket, kategóriákat és témákat (ha letölthetőek lesznek, vagy ismerősünk készített egy sajátot). Speciális funkció a közvetlenül e-mailből jövő szöveg publikálása, erre is beállíthatjuk az alkalmazást.
11. Ha már előkészítettük a blogot, el is kezdhetjük az írást! A szerkesztőablak felépítése valószínűleg nem fog ki rajtunk, hiszen csak egy címet kell adnunk, de szükség esetén kulcsszavakat, kommentárt is írhatunk a poszthoz. A szerkesztőablak WYSIWYG felépítésű, de lehetőségünk van HTML-kódra való átváltásra is. Amit lehet, megkapunk a formázáshoz, de a jobb oldali sávban plusz opciókat is találunk. A dátum és idő beállításain kívül két extra mezőt is használhatunk, valamint címeket és kategóriákat is megadhatunk. A böngészőben megtekinthetjük azt is, hogy miként fog kinézni a posztunk elhelyezés után. Az eszköztár első három gombjával dönthetünk a publikálás módjáról: zárjuk az írást és egyből kitesszük a blogra, csak bezárjuk feltöltés nélkül, vagy mentjük piszkozatként.
12. Ha a publikálást választjuk, akkor az ablak bezárul és elkezdődik a blog feltöltése. Első alkalommal nemcsak az írás, hanem az összes szükséges egyéb állomány is kikerül a tárhelyre. Amennyiben viszont csak a saját gépünkre mentettük el művünket, akkor a program főablakának eszköztárán két gombból választhatunk: az aktuális blogot vagy (ha többet készítettünk) az összest szinkronizáljuk. Ilyenkor történik meg a frissítés az új bejegyzésekkel és az oldalakkal. Természetesen csak azok a fájlok cserélődnek le, amelyek változtak, a többit nem tölti fel újra a program.
13. Feltöltés után ellenőrizzük, hogy minden a helyén van-e. Nyissuk meg többféle webböngészőben is az oldalt, ha a sablonon módosítottunk. A programból is megnyithatjuk az oldalt, ha a View Site gombra kattintunk. Sablonok bővítésénél és átrendezésénél javasolt főleg a feltöltés után megnézni a változásokat. Ha a blogbejegyzések sorrendje nem megfelelő, az eszköztáron lévő nyilakkal módosíthatjuk őket. Bár a weblapon nincs lehetőségünk keresésre, a programon belül a beépített keresővel kereshetünk, a felesleges bejegyzéseket pedig egy mozdulattal törölhetjük.
14. Ahogyan gyűlnek a bejegyzések a jobb oldali ablakban, egy listában sorakoznak majd, amelyet a bal oldali fastruktúrában kérdezhetünk le. Egy kattintással megtalálhatjuk a korábban publikált bejegyzéseket, szerzőnként vagy kategóriánként is lekérdezve az „adatbázist”. A bejegyzést nem kell megnyitni, az alsó, betekintő ablakban átolvashatjuk annak tartalmát, dupla kattintással módosíthatjuk is azt. Ilyenkor megadhatjuk, hogy jelezzük-e a változtatásokat egy hozzáfűzött sorban vagy sem, majd azonnal publikálhatunk újra.
