Lapunk 2005. januári számában mutattuk be a Pinnacle Studióhoz megvásárolható HollyWood FX effektuskészítő csomag lehetőségeit. A kiegészítő viszonylag olcsó, nem professzionális használatra szánt program, amely lehetővé teszi, hogy kiéljük alkotói kedvünket, és látványos hatásokat hozzunk létre.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan készíthetünk el egy háromdimenziós főcímet. Ez egy kicsit összetettebb feladat, amelynek tökéletes kivitelezéséhez a program Mega változata szükséges. Ha nem rendelkeznénk ezzel, a lépéseket követhetjük a Studióhoz eleve mellékelt próbaváltozattal is, csupán egy Pinnacle-vízjel fogja csúfítani a végeredményt.
Kockavetés
Kissé elcsépelt, de épp elég érdekes csuklógyakorlat olyan főcím készítése, ahol pörgő kockára vetülnek különböző képsíkok.
A címkészítéshez a Studio Toolbox --> Create Title funkcióját fogjuk használni. A felbukkanó Video Toolbox panelen nyomjuk meg a Fullscreen Title gombot, mire megjelenik a teljes képernyős címszerkesztő (Title Editor). A jobb felső sarokban (Duration) állítsuk be a cím időtartamát egy másodperc hosszúságúra - ez csak a nyitókép hossza, ebből indul majd effektusunk, így a tényleges cím persze hosszabb lesz. Jobboldalt, a négyelemű ikonoszlopon váltsunk felülről a másodikra (Backgrounds) majd a palettából ne háttérképet, hanem fekete kitöltőszínt válasszunk. Ha valamilyen produkciós nyitófeliratot szeretnénk, azt is megoldhatjuk: kattintsunk a Backgrounds feletti szövegikonra, mire megjelenik a szövegstílus paletta, ahonnan bármelyiket kiválasztva már gépelhetjük is a feliratot. Alul az OK gombbal menthetjük a háttér változtatásait.
A View --> Timeline menüpont használatával váltsunk idővonal-megjelenítési módra. A videosávon megjelenik az imént készített, egy másodperces fekete háttér. Húzzuk mellé az albumból azt a jelenetet, amelyet a főcím utánra szánunk, hogy legyen két elem, amely között átmenetet képezhetünk (rögzített videofelvételeink albuma az Album --> Captured Video menüponttal hozható elő). Mivel a nyitószín csak vékony csíkként látszik, érdemes a szerkesztősávok felett húzódó sárga idővonalzó egy semleges pontját jobbra húzva ránagyítani az áttűnés helyére.
Válasszuk az album bal oldalán az átmenetek kategóriát (Transitions), majd a legördülőlistáról a MultiWindow Transitions témakört, ott pedig rögtön az első, pörgő kockás áttűnést (BAS-Six sided Cube), és húzzuk az idővonalra a nyitószín, valamint az imént mögé illesztett jelenet közé. Az áttűnés szerkesztőikonjára kattintva szemrevételezhetjük azt, és beállíthatjuk az időtartamát (Duration), ami legyen, mondjuk 5 másodperc. Az Edit gombra kattintva léphetünk be az Easy FX szerkesztőbe.
A bal alsó sarokban levő effektusfában láthatjuk, hogy az első videoforrás (Host Video 1) a kocka tetején fog megjelenni. Az effektus során rafináltan tovább pörög, megmutatva minden oldalát, majd az alja tölti be a látóteret - erre feszül áttűnésünk célállomása, a második videoforrás (Host Video 2). A többi oldallapot a jobb felső monitorpanelen számokkal illusztrálja a program, amíg hozzájuk nem rendelünk valamely álló- vagy mozgóképet. Erre a célra előzőleg válogassunk össze állóképeket, esetleg feliratokat, vagy vágjunk ki jellemző képkockákat filmes archívumunkból. Választhatunk mozgóképes anyagokat is, ám mivel maga a Studio csak két videós síkkal bír el, ezek nyitó képkockájukkal állóképként fognak szerepelni. (Más kompatibilis szoftverekben - például a Pinnacle Editionben - akárhány mozgókép szerepeltethető.)
Az egyes forrásállományok hozzáadásához előbb jelöljük ki az effektusfában a kocka kívánt oldalát, majd a fa fölött levő ablakterületen keressük meg a Media sort, és kattintsunk a mellette látható sárga mappaikonon. A kiválasztott filmrészlet felépítését az Easy FX kicsit ráérősen elemzi, és beállítja a képkockák szerkezeti értelmezésére vonatkozó Interpret mező helyes értékét. Csak akkor változtassuk meg az automatikus értéket, ha biztosak vagyunk abban, hogy a program téved -- különben szaggatott, szétszórt képet kaphatunk. Ha a forrásanyagok nem megfelelő méretűek, lehetőségünk van a szélek levágására (Clip). Ha nem vágtuk volna meg pontosan a jeleneteket, azt is megtehetjük itt, a Trim mezőkben megadva a videofolyam kezdő és záró képkockáit.
A készülő átmenet előnézetét bármikor elindíthatjuk a lejátszógombokkal, illetve a pörgés bármely állapotát megtekinthetjük, ha a sárga idővonalon odébb húzzuk a csúszkát.
Elkészült kockánk immár minden oldalán van valami. A háttér (Host Video 7) azonban még üres; ennek forrásaként válasszunk egy homogén hatású, a használt képanyagokkal harmonizáló hátteret. Maga a Studio is számos kiváló képet kínál, alapértelmezésben a C:Program FilesPinnacleStudio 9Backgrounds útvonalon, de ezeket használat előtt kénytelenek leszünk valamely Hollywood FX-kompatibilis formába, például BMP-vé alakítani. Erre a célra kiválóan megfelel például az ingyenes IrfanView.
Érdekes lehetőség lehet a főcímszöveggel eleve ellátott háttér használata. Ilyenkor módosítanunk kell a kocka méretét és pozícióját, hogy az ne takarja ki az olvashatatlanságig a hátteret. Jelöljük ki az effektusfában a Box Back csoportot, amely a kocka minden oldalát magában foglalja, majd a jobb felső monitorpanel felett látható gombok közül kattintsunk a negyedikre (Quad View), hogy informatívabb képet kapjunk a kockáról és a háttérről.
A panel jobb oldalán levő szerkesztőgombok befolyásolják, hogy a panelen tett egérvontatásaink kiválasszák (Select), mozgassák (Move), forgassák (Rotate) vagy átméretezzék (Scale) az objektumot. Ha az egértől idegenkednénk, ugyanezeket a szerkesztőfunkciókat elvégezhetjük a bal felső adatpanel értékeinek megváltoztatásával is.
Először csak kissé távolabb szeretnénk tolni a kockát, tehát a mozgatást kell választanunk. A monitor szekció alatt elhelyezkedő sárga színű idővonalon feltűnnek a kockához tartozó referenciapontok (vagy kulcspontok), amelyek révén a különböző időpontokhoz más-más pozíciót (illetve méretet, dőlésszöget stb.) rendelhetünk - a pontok közötti változásokat automatikusan leképezi a program. Jelöljük ki a harmadik referenciapontot az egérrel; ez lesz az, ahol a kocka majd felveszi a végleges tárgytávolságot. A monitor nézeten megragadva vagy az adatpanelen a Z koordináta értéket átállítva toljuk távolabb a kockát a nézőponttól (a háttér felé). Ha szükséges, akkor ugyanígy mozdítsuk el lefelé vagy oldalra is, hogy a címfelirat olvasható legyen. Ha belelógna a háttérbe, ne riadjunk vissza a kocka zsugorításától sem (Scale gomb vagy azonos nevű mező az adatpanelen).
Vegyük észre, hogy az egyes pontokban végzett változtatásoknak megfelelően az idővonal több kulcspontján is kiigazításokat kell tennünk. A kulcspontok kezelése először bonyolultnak tűnhet, de némi próbálgatás után rá lehet érezni a logikájára, és később ennek az ismeretnek minden multimédiás szerkesztőrendszerben nagy hasznát vehetjük.
Végső lépésként érdemes elmenteni az effektust, hogy más projektekből is elérhető legyen. Az OK gombbal térhetünk vissza a Studióba, ahol némi számolgatás után lejátszható az új, pörgős főcím.
A cikk a 2005. februári számunkban olvasható.
