A Heartbleed-botrány kirobbanása óta sokan vitatják, hogy vajon az amerikai kormány nyilvánosságra hozza-e, ha szakemberei hasonló internetes sérülékenységeket találnak, vagy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva inkább megtartja magának az információt.
A jelek szerint inkább az utóbbi a jellemző. Obama elnök tavaly januárban felhatalmazást adott az NSA-nek, hogy „amennyiben egyértelmű nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekek úgy kívánják” kihasználhassa az általa felfedezett biztonsági hiányosságokat, anélkül, hogy az érintett vállalatokat vagy a közvéleményt tájékoztatná azokról.
Az elnök döntéséről egy vasárnap megjelent, az NSA tervezett reformjával foglalkozó cikkében számolt be a New York Times. A lapnak nyilatkozó kormányzati források szerint az NSA csak olyan kivételes esetekben tarthatja meg magának a biztonsági szempontból kényes információkat, amikor egyértelmű szükség van rá. Igen ám, csakhogy az ilyen „kivételes esetek” köre kimondottan széles.
A Times cikke kellemetlen helyzetbe hozta a Fehér Házat. Az elnöki felhatalmazás alátámasztani látszik azt a Bloomberg által a múlt héten megszellőztetett értesülést, amely szerint az NSA évek óta tud a Heartbleedről, és gyakorta élt is a sérülékenység nyújtotta lehetőségekkel.