Bármennyire is óvjuk a dolgainkat, elkerülhetetlen, hogy az évek múlásával ne legyen a színük olyan, mint egy pakli húsz éve őrízgetett Munkás cigaretta. Sokan úgy vélik, hogy a cigarettafüstös helyiségekben elhelyezett eszközökre jellemző ez a jelenség, de tévednek, vagy legalábbis csak részben van igazuk, mert azoknál is ugyanilyen elszíneződések jelentkeznek, akik füstmentes környezetben üzemeltetik a technikát.
A műanyagok között is találunk többfélét, de a régi hardverekkel kapcsolatban az akrilonitril-butadién-sztirén (röviden ABS) a legkedveltebb változat, melyet műszerfalak és lökhárítók gyártására is használnak, és természetes formájában gyúlékony anyag. Természetesen azt sem a gyártók, sem a felhasználók nem szeretnék, ha a spórolt pénzen vásárolt termék elégne. Ennek elkerülésére a gyártás folyamán nagy mennyiségben használtak olyan égésgátló anyagokat, mint a közismert barna színű folyadék, a bróm, és ez minden bajnak a forrása. A bróm ugyanis természetes és mesterséges fény esetében is reakcióba lép az UV-sugarakkal, ez pedig felbontja a gyártás folyamán kialakult kémiai kötéseket, így a bróm molekulái szabadon keverednek az oxigénnel, ami oxidációhoz vezet. Fokozottan igaz ez abban az esetben, amikor közvetlen napfény éri a műanyagot, ami lényegesen felgyorsítja a sárgásbarna színeződés folyamatát. A burkolatok belső oldala általában megőrzi eredeti színét, mivel ott a kitettség lényegesen kisebb.
A Super Nintendo konzolok esetében érdekes jelenség volt tapasztalható, ugyanis bizonyos széria után nem történt meg az elszíneződés, ami Ben Edwards (Vintage Computing) szerint azért lehetséges, mert a gyártás folyamán kevesebb katalizátort/égésgátló anyagot használtak fel, mint korábban. Egyszerűbben fogalmazva felhasználhattak volna már korábban is olyan műanyagokat, melyek nem fognak idővel úgy kinézni, mint egy háborús fénykép, de az olcsóbb ABS műanyag értelemszerűen jobb választásnak tűnt. A folyamat sajnos visszafordíthatatlan, de ettől függetlenül van megoldás az újszerű állapot visszaállítására, amiben leginkább az abrazív (általában szemcsés felülettisztító) anyagok lehetnek segítségünkre, de neki lehet esni polírozni is, mindkettő eltávolítja az elszíneződött felső rétegeket.
Egy valamivel újabb, és potenciálisan sikeresebb megoldás a hidrogén-peroxid keverése háztartási tisztítószerekkel, de mi mégis óvva intünk mindenkit ettől, ugyanis eme anyag gondatlan használata égéssel, de akár vaksággal is járhat. A legegyszerűbb, amit tehetünk, hogy nem rakjuk az ablakba a színelváltozásra hajlamos hardvereket, de ha mégis, akkor takarással óvjuk őket a közvetlen napfény sugaraitól és hőjétől, illetve nem dohányzunk ezekben a helyiségekben, de az esztétikai bajt így is csak elodázni tudjuk.
