A világsajtó kedden számolt be róla, hogy az illetékes katonai bíróság közel hároméves jogi csatározást és egy hónapokig elhúzódó tárgyalássorozatot követően felmentette Bradley Manning közlegényt az ellene felhozott legsúlyosabb vádpont az „ellenség támogatása” alól. Öt rendbeli kémkedésben – pontosabban az Egyesült Államok kémkedésellenes törvényének, az Espionage Actnek a megsértésében – és öt rendbeli lopásban viszont bűnösnek találták, így akár 136 éves börtönbüntetést is kiszabhatnak rá.
A Wired úgy tudja, hogy Alex Gibney dokumentumfilmes már javában dolgozik a katonai hírszerzés renegát elemzőjének élettörténetét bemutató film előkészítésén. Gibney 2008-ban Oscar-díjat kapott Taxi to the Darks Side című filmjéért, amelyben az amerikai hadsereg Afganisztánban, Irakban és a guantanamói fogolytáborban alkalmazott kínzásairól és kényszervallatásairól rántotta le a leplet.
A hírek szerint a rendező és állandó alkotótársa, Marc Shmuger producer már le is kötötték Denver Nicks Private: Bradley Manning, WikiLeaks, and the Biggest Exposure of Official Secrets in American History című könyvének megfilmesítési jogait. Jelenleg forgatókönyvírókkal tárgyalnak a könyv adaptálásáról.
A megfelelő ember
Kétségtelen, hogy Gibney-nél keresve sem találhatnánk megfelelőbb embert a Manning-sztori megfilmesítésére. Az idei Sundance filmfesztiválon bemutatott We Steal Secrets: The Story of WikiLeaks című filmje remek kritikákat kapott; ráadásul a rendező – ahogy azt egyik a Variety-nek adott nyilatkozatában is megerősítette – nagyon elkötelezett az ügy mellett.
Manninget azért állították bíróság elé, mert 2010-ben több százezer bizalmas anyagot – köztük egy 2007-es bagdadi légitámadásról készült videofelvételeket, diplomáciai táviratokat és az amerikai hadsereg iraki illetve afganisztáni műveleteivel kapcsolatos információkat – töltött le a kormány titkos adatbázisaiból, majd átadta őket a WikiLeaks-nek.
A volt hírszerző a tárgyalás júniusi megkezdése előtt több vádpontban is bűnösnek vallotta magát, és „teljes felelősséget” vállalt azért, hogy bizalmas adatokkal látta el a kiszivárogtató oldalt. Denis Lindt ezredes, az ügy bírája azzal, hogy „csak” az Espionage Act megsértésében és a bizalmas iratok eltulajdonításában találta bűnösnek Manninget, alaposan kibabrált a kormánnyal: Obamáék szerint a közlegénynek katonai kiképzése miatt számolnia kellett volna azzal, hogy az általa kiszivárogtatott információk akár az Al-Kaida ügynökeihez is eljuthatnak.
„Remélem, hogy Lindt bíró méltányos büntetést fog kiszabni, és figyelembe veszi Manning céljait, illetve azt, hogy kész volt felelősséget vállalni a tetteiért – mondta Gibney a Variety-nek. – Ahogy azt a felháborítóan gyalázatos bánásmódot is, amelyben az Obama-kormányzat részesítette.”
Játékfilmet rendez a dokumentumfilmes
A Manning-filmet különösen érdekessé teszi, hogy Gibney – jól bevált szokásával ellentétben – ezúttal nem dokumentum-, hanem játékfilmet akar készíteni. A rendező 2010 és 2012 között évi négy dokut forgatott, köztük számos olyat, amelyek a kritikusok és a nézők körében is sikeresek voltak – annál izgalmasabb kérdés, hogy mit kezd majd egy megtörtént eseményeken alapuló játékfilmmel.
Az Oscar-díjas rendező egyébként nem az egyetlen, aki ehhez a témához nyúl. Bill Condon The Fifth Estate című, október 18-án a mozikba kerülő filmjében szintén a WikiLeaks-ügyet dolgozta fel: a Benedict Cumberbatch, a Sherlock és a Sötétségben – Star Trek sztárjának főszereplésével készült mozit a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be.
Aztán ott van még Mark Boal, a Zero Dark Thirty – A bin-Láden hajsza forgatókönyvírója, aki Megan Ellisonnal, a film producerével közösen 2011-ben szerezte meg a New York Times „The Boy Who Kicked the Hornet’s Nest” című cikkének megfilmesítési jogait. A mozi munkálatai jelenleg is folynak; igaz, Boal Gibney-vel ellentétben nem annyira Manning, mint inkább Julian Assange, a WikiLeaks alapítójának történetét helyezi a középpontba .
