Nagy médiafigyelem övezte az elmúlt napokban az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/11105), amely "lex Kuruc.info" néven vonult be a köztudatba. A tervezet bírálói szerint a hatályba lépésével a nagy kínai tűzfalhoz hasonló cenzúra hazánkban is megjelenhet, ami ellehetetlenítheti a külföldi szerveren működő ellenzéki portálokat. "A farkasvakságban levő magyarországi sajtó és ellenzék nem veszi észre, hogy a kuruc.info-ra való hivatkozás csupán ürügy az internetes cenzúra bevezetésére, amelynek célpontja elsősorban nem a kuruc.info lesz, hanem az Orbán-rendszert radikálisan elutasító ellenzéki média" - olvasható például az Amerikai Népszava oldalán, ahol még a Kanadai Magyar Hírlapot is lehetséges célpontként nevezik meg. Sokan veszélybe érzik magukat.
Eddig a fent megnevezett portálok veszélyeztetettség nélkül kritizálhatták a rendszert és annak a vezetőit, hiszen az Egyesült Államokban futó weboldalakra a helyi törvények vonatkoznak. Ne feledjük, a Szabadság Földjéről beszélünk, ahol még a Ku Klux Klán is nyugodtan hirdetheti nézeteit mind a mai napig. Eddig a Kuruc.info elleni beadványok így mind bukásra voltak ítélve, mivel az Egyesült Államokban nem kapcsolnak le egy oldalt csak azért, mert kirekesztő, rasszista, a társadalom többségének nem tetsző bejegyzéseket tesz közzé - a szólásszabadságba ez mind belefér.
Így cenzúrázunk mi
2013. július elsejétől azonban ez a nyugalmi állapot megváltozhat. Életbe lép ugyanis az Új Büntető Törvénykönyv (Btk.), amely - uniós jogharmonizációra hivatkozva - többek között rendelkezik az elektronikus adatok büntetőeljárásban történő végleges és ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről is. A 288-as paragrafus kimondja például a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának (KEHTA) a felállítását, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működtet majd. Ezen adatbázisba az illegálisnak vélt oldalak kerülnek majd bele, amelyet a KEHTA tagjai kötelesek lesznek blokkolni, amennyiben a tárhely-szolgáltatók bírósági végzés ellenére sem távolítják el 30 nap alatt a vitatott oldalakat.
Mivel a törvény alapján a "hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni", valamint a Budapest Internet Exchange (BIX) együttműködését is törvény szabályozza, ezért nagy valószínűség szerint a blokkolást nehéz lesz majd proxy-, vagy VPN-szolgáltatás nélkül megkerülni, főként hogy a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének elmulasztása súlyos bírságot jelent majd a szolgáltatónak. Gyakorlatilag minden szolgáltatónál aktiválnak majd egy webszűrőt, ami a letiltott oldalakhoz nem enged majd hozzáférést.
Amennyiben gyermekpornográfia, állam elleni bűn-, terrorcselekmény, vagy warez tevékenység miatt történik a tiltás, vélhetően egyetlen egy szolgáltató sem fog habozni a feketelistázással, ám amennyiben gyűlöletbeszéd, vagy mondjuk önkényuralmi jelképek tiltott használata miatt merül fel például a Kuruc.info vagy az Amerikai Népszava blokkolása, akkor a blokkolás már egy összetettebb kérdés. A szolgáltatóknak azonban nem lesz mérlegelési joguk, kivéve ha ideig-óráig bevállalják a pénzbüntetést, annak ellenére, hogy egy hírportál blokkolása nehezen magyarázható akkor, mikor az alkotmány garantálja a szólásszabadságot.
A gond az, hogy az Új Btk. alapján a KEHTA „adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be”. Vagyis akár úgy is blokkolhatnak egy oldalt, hogy arról az állampolgárok nem értesülhetnek. Nem tudhatják, hogy mennyi oldalt tiltottak le, pontosan melyikeket és miért, így nem alakulhat ki társadalmi vita. Emiatt véleményünk szerint igazuk van abban mindenképpen a kritikusoknak, hogy a KEHTA lehetőséget ad egy nagy magyar tűzfal kiépítésére, ahol a kormány úgy tilthat le egyes oldalakat, hogy arról a szavazóik nem is tudhatnak, csak ha nyomon követik a bírósági határozatokat. S mivel a web 2.0 korszakában a felhasználók által generált tartalom fontos minden portálon, ezért egy gyűlölködő fórum alapján is elvileg le lehetne tiltani egy oldalt. Természetesen ez mind feltételezés, ha úgy tetszik fikció, de a lehetőség, a törvényi keret adott hozzá.
Salátatörvény
Július elseje után ki fog derülni, hogy miként működik majd mindez gyakorlatban. Az Új Btk. ugyanis hiába jelent meg a Közlönyben majd fél éve, csak nyár közepén fog hatályba lépni. Ezért lehet az, hogy a Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat újra a lehetséges internetcenzúrára terelte a figyelmet, pedig az leginkább technikai jellegű pontosításokat fogalmaz meg a nyáron hatályba lépű új Btk-hoz.
Az Átlátszó.hu például már korábban aggodalmát fejezte ki, mivel „az NMHH feketelistája, illetve az ehhez kapcsolódóan most kiépítendő jelző- és ellenőrzési rendszer pont ugyanannyira lesz technikailag alkalmas néhány honlap, mint a fél internet elérésének megakadályozására. Ráadásul a KEHTÁ-nak meglesz az a tulajdonsága, hogy a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlenül működik, lévén maga a feketelista nem nyilvános.” Azóta nincs új a nap alatt, csak míg az Új Btk. bejelentésekor az újdonságok tengerében eltűnt az internet szabályozására vonatkozó kitétel, most a kisebb terjedelmű módosításnál hangsúlyosabbá vált.
Ennek ellenére az általános parlamenti vitában több képviselő is salátatörvénynek nevezte a módosítást, hiszen a családon belüli erőszak mellé a külföldi oldalak blokkolása került. Emiatt a vitában érthető módon leginkább a Jobbik tiltakozott a feketelistázás miatt. Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság indokolatlan korlátozásáról beszélt, Staudt Gábor pedig a 30 napos határidő kitolása mellett kardoskodott, ám valójában a párt képviselői módosító indítványukban leginkább száműznék a blokkolás lehetőségét, sejtjük, hogy miért.
Az MSZP és az LMP pedig főként a vitában a családon belüli erőszakkal foglalkozott, így a diskurzus jobbára a nők bántalmazásáról és a fekete komondorokról szólt. A képviselőket nem zaklatta fel az internet cenzúra lehetősége. Vagy azért mert az új Btk. vitájakor már érveltek ellene, vagy azért mert nem értik. Pedig ahogy Navracsics Tibor is mondta, a törvény nem a Kuruc.info miatt születik meg. Reméljük, hogy a kormány kezelni tudja majd azt a veszélyes fegyvert, amit megalkotott magának. Ha nem, akkor szerencse, hogy nem lehet 100 százalékos hatékonysággal cenzúrázni az internetet.
