A számítógépek megjelenésétől kezdve Hollywood egyik kedvenc témája a láthatatlanul, háttérben folyó és többnyire az USA kormányának – vagy éppen árnyékkormányának tulajdonított összeesküvések filmre vitele. A Háborús Játékoktól kezdve A hálózat csapdájában át a Közellenségig vagy a Sasszemig a színfalak mögött a szálakat a számítógépek hálózatán keresztül mozgatják – és akkor még nem is beszéltünk a Terminátorról. Sorra szedtük a manapság legnépszerűbb összeesküvés-elméleteket, amelyek gondolatébresztőként mindenképpen megállják a helyüket, még ha mosolyogtatók is.
A Google... a Nagy Testvér
Messze ez a legrégebb óta fennálló összeesküvés-elmélet a cybervilágban. Nem is csoda, hiszen a Google folyamatosan megjelenő újabb és újabb szolgáltatásai, vívmányai egy bizonyos szemüvegen át nézve egész másra is használhatók. Vegyük például a Google Earth-t, amelyet egyesek szerint az USA kormánya fejlesztett ki, hogy annak segítségével tesztelje a nukleáris rakéták célzórendszerét. Azaz akárhányszor az ember bejelentkezik, megadja a helyét és máris potenciális célponttá válik.
A Google–USA-kormány összefonódásra pedig mi sem jobb példa, mint a tavalyi év elején indított Google Apps for Government, amely egy, a kormány által akkreditált, felhőalapú szolgáltatás, amit azért hoztak létre, hogy a különböző kormányszervek és ügynökségek könnyen és egyszerűen áttérhessenek a Google alkalmazásaira...
A Skype... mint 24 órás megfigyelőszolgálat
Az ember könnyen bekapja a csalit, ha olcsó, sőt ingyenes kommunikációval kecsegtetik, nem csoda hát, ha sokunk gépén ott figyel a Skype csevegőprogram. Az persze már korántsem olyan szívderítő lehetőség, hogy ezzel gyakorlatilag bepoloskázzuk a gépünket, sőt saját magunkat is: az okos kis szoftver mindent rögzít, amit a gépen keresztül beszélgetünk másokkal.
Az igazi keményvonalasok szerint persze a mobiltelefonok lehallgatása mellett ez a kormányzati szervek másik megfigyelési módszere, s akkor is működik, ha nem is Skype-ot használjuk kommunikációra, vagy a PC-t kikapcsoltuk.
Nyilvános Wi-Fi... amivel nyomon követnek
Nem kérdéses, milyen kényelmes, amikor az ember egy kávézóban szabadon hozzáférhető Wi-Fi-kapcsolaton keresztül élvezi a netezés, e-mailezés örömeit egy jó meleg ital társaságában. De képzeljük csak el, mi mindent tudhatnak meg rólunk az információra éhes elmék, akik nemcsak arra jöhetnek rá, hogy mit forgalmazunk az interneten keresztül, de arra is, hogy a való életben merre járunk, melyek a törzshelyeink, mit fogyasztunk. Minden eddiginél könnyebb feltérképezni egy megfigyelni kívánt személyt, így ha a hatóságok célkeresztjébe kerülünk, bizony nincs menekvés.
A Facebook... a CIA tulajdonában van
Szintén mi sem egyértelműbb, mint hogy a digitális életterünk egyre növekvő hányadát kitevő Facebook a hírszerző ügynökségek nem is egyszerűen a játszótere, hanem előre kitervelt cselszövése. Az ügynököknek már nem is kell veszélynek kitenni magukat, nem kell a terepen dolgozniuk: úgy figyelhetnek meg bárkit, hogy otthon üldögélnek az íróasztal mögött.
Bizonyítékra is szükség lenne? James Breyer, az egyik első kockázati tőkés, aki a Facebook-ba pénzt fektetett, közismerten több szálon is kötődik a CIA-hez tanácsadóként. Dr. Anita Jones, egy másik Facebook-alkalmazott pedig évekig dolgozott az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának mint vezető fejlesztő és tanácsadó. Úgyhogy tényleg nem árt kétszer átgondolni, hogy miről posztolunk az oldalon magunkkal kapcsolatban.
A Twitter... titkos kódokat közvetít
A Twitter talán többről is szólhat, mint kellően grafomán és exhibicionista emberek rövid állapotjelentéseiről legalább is, ha hiszünk az összeesküvéselmélet-hívőknek. 2010 elején a Kongresszusi Könyvtár bejelentette, hogy a világ összes Twitter-üzenetét megőrzik az utókor számára, mégpedig korlátlan ideig.
Ha figyelembe vesszük, hogy a twittek mekkora százaléka puszta spam és lényegtelen állapotfrissítés, felmerül a kérdés, hogy vajon miért akarnák a szervereiket ennyi haszontalan adattal megtölteni? Nem másért, mert éppen a különböző kémek és hírszerzők titkosított kommunikációját figyelik és elemzik vele! Egyébként is mi másra lennének jók azok a kifejezetten furcsa és kódkinézetű linkrövidítők?
A YouTube... mint csapda
Ha rákeresünk a legnépszerűbb videomegosztón az összeesküvés-elméletekre, több százezer rövidfilmet fogunk találni, amelyben különböző „szakértők”, teljesen meggyőződve az igazukról, az egyes összeesküvésekre figyelmeztetnek.
Vannak olyanok, amelyek egyenesen arra, hogy a gonosz YouTube, és a mögötte álló kormány direkt bátorítja ezeket az embereket, hogy ilyen, összeesküvés-elméleteket bemutató videókat töltsenek fel. Így ugyanis könnyebb azonosítani és katalogizálni – s ha valamire ráhibáznának, hát elhallgattatni őket. Vigyázzunk hát, milyen véleményünknek adunk hangot a videomegosztókon, azt ugyanis rögtön regisztrálja valaki... valahol.
A sütik... az árkontroll részei
Imádjuk az interaktivitást; az interneten manapság minden interaktív, a játékoktól kezdve a reklámokig és más hardveres kütyükig. Nem árt azonban vigyázni ezzel, hiszen tudtunkon kívül is interakcióba léphet ám a gépünk olyanokkal, akikkel nem biztos, hogy szeretnénk.
A sütik teljesen hétköznapi velejáróivá váltak a netezésnek, olyannyira, hogy már alig izgatjuk magunkat miattuk. Vannak, akik úgy hiszik, hogy egyes online boltok, még az olyan nagyok is, mint az Amazon.com, a sütijeik segítségével befolyásolják az árakat. Azaz érzékelik, hogy mikre keresünk rá gyakran, mire vágyunk és annak az árát személyre szabva megemelik kissé, pont mielőtt a kosárba helyeznénk őket. Figyelem, a folyamat rendkívül gyorsan zajlik le, nagyon nehéz elcsípni!
A mindent irányító szuperszámítógép
A végére érdemes visszatérni a „szuperszámítógép-elmélethez”, amelynek természetesen még ma is szép számmal vannak hívei, főleg az Egyesült Államokban. Hittételük szerint már a hálózatban kering egy szuperszámítógépen megalkotott, de elszabadult szuperMI, ami bármikor átveheti az irányítást a gépeink felett. Ehhez képest egy mindenre rálátó Google és Facebook-adatbázis mindössze egy szamárfüles kockásfüzet. A nappalinkba biztosan belelát, mert vigyázat: a PlayStation 3 játékkonzolt alkotó processzorokból épít az IBM szuperszámítógépeket!
