Ahogy Európában is szigorúbb szabályozást sürgetnek, miközben a Kalózpártok is egyre komolyabb szerephez jutnak, a tengeren túlon sem fogynak ki az ötletekből a jogalkotók. A tét ugyebár az internet szabadsága, a kiberbiztonság, a szellemi jogok védelme - attól függ, hogy éppen melyik oldalról nézzük a dolgot. Legutóbb a SOPA és PIPA botladozása után a gyermekpornó elleni védelem jelszavával igyekeztek szigorúbb elveket támasztani, de máris itt a még keményebb tervezet, amely a Cyber Intelligence Sharing and Protection Act (CISPA) nevet kapta.
Április eleje óta lehet hallani erről a kezdeményezésről, a mai napig annyi derült ki csupán róla, hogy a kiberfenyegetések elleni hatásos fellépést szeretnék vele elérni a törvényhozók, illetve egészen pontosan Michael Rogers republikánus kongresszusi képviselő. Eredetileg a tervezet azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok könnyen és biztonságosan megoszthassák egymással - és természetesen elsősorban a kormánnyal - a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információikat. Az Electronic Frontier Foundation, a Center for Democracy & Technology, vagy éppen az American Civil Liberties Union szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy ezzel a lépéssel a felhasználók szabadsága és magánélete sérül majd, hiszen innentől fogva az összes cég és a kormány adatot cserélhet mondvacsinált indokokkal. Így már csak egy lépés, hogy a pénzéhes jogvédők nyomására egy felhasználó se legyen biztonságban.
Persze nem csak a torrentezők jogairól van szó, ez talán másodlagos kérdés egy olyan helyzetben, amikor komoly adatvédelmi aggályok is felmerülnek a CISPA kapcsán. A törvény nem tartalmaz ugyanis megkötést arra nézve, hogy a kormány és a vállalatok közti adatcsere mit tartalmazhat. Elemzők szerint mostantól elég lesz azt mondani, hogy a szellemi jogok sértése vállalati működés ellen irányul, veszélyezteti a cég létét, tehát kiberfenyegetésnek minősül - innentől egyenes út vezetne a The Pirate Bay, Isohunt, vagy akár a Wikileaks elleni újabb, még erősebb támadáshoz.
A héten a tervezetet már a Fehér Ház is bírálta, Obama kormányának sem tetszik annyira, hogy nincs kikötve, pontosan milyen esetben jöhet létre adatcsere vállalatok és a kormány között, és azt sem ártana tisztázni, hogy milyen adatokról van szó a biztonsági lépések során. Michael Rogers republikánus képviselő már korábban jelezte, hogy a kormány perelhető lenne, ha kiderülne, hogy nem megfelelő célokkal kerülnek ki adatok az adott cégektől, illetve akkor is, ha a Védelmi Minisztérium, vagy a hírszerzés nyomására adnának ki vállalatok felhasználói adatokat. A hangsúly persze azon van, hogy ha kiderül egyáltalán ez az egész. Illetve felmerül a kérdés: mekkora esélye van egy esetlegesen ártatlanul meghurcolt felhasználónak pert nyerni az állammal szemben egy ilyen erős lobbi árnyékában?
