Az elmúlás nem csak az életre nézve állandó tényező, hanem mindazokra a dolgokra is, melyeket az ember létrehoz, pusztán az időtartam változik. Építünk több ezer éves épületeket, miközben a telefonjainkat 2-3 évente cseréljük de ugyanígy az autóknak, repülőgépeknek is van kihordási idejük, hiszen a technika folyamatosan fejlődik, és ami nemrég még új volt, az holnapra már eladhatatlanná és ósdivá válik.
De egy olyan különleges szerkezet esetében, mint a Concorde, valahogy másként mennek ezek a dolgok, hiszen azóta sem gyártottak olyan utasszállító repülőgépet, mely teljesítményben, vagy kinézetben megközelítette volna az angol és francia együttműködés szárnyaló géniuszát. Itt jutunk el arra a pontra, ahol érdemes szó szerint idézni a gizmodo cikkét, ahol arról ír, hogy 2003. október 24-én repült utoljára a Concorde."Szuperszonikus repülést ígértünk, de ma a hangsebesség alatt vagyunk. Transzatlanti repülést ígértünk New Yorkból Londonba 3,5 óra altt, ez ma hét órát vesz igénybe. A repülés jövőjét ígértük, de a jövő véget ért 10 évvel ezelőtt". Elég jó megfogalmazás és teljesen igaza van, de természetesen csak szubjektív módon vizsgálva jelenthetjük ezt ki. Mindenesetre a tényeken nem változtat, vagyis az elmúlt hét csütörtökén volt 10 éve, hogy ezt a csodás gépet leállították, bár az utolsó repülésére néhány héttel később került sor.
Az eltéveszthetetlen alakú szerkezet a British Aircraft Corporation és a francia Aérospatile közös munkája nyomán jöhetett létre. Az első menetrendszerű járat 1976. január 21-én szállt fel és ezt követően 27 évig volt szolgálatban a típus, miközben mindössze 20 repülőgép épült, ami nem is csoda, hiszen a kezdeti lelkesedés gyorsan alábbhagyott és végül csak az Air France és a British Airways alkalmazta őket. A típussal kapcsolatban egyébként annyi érdekesség van, hogy meddő vállalkozás lenne mindent leírni itt is, főleg azért, mert egy csodálatos (valóban az), nagyon részletes bejegyzés található róla a wikipédián.
Arról a rajongásról azonban, amit a repülést kedvelő és szerető emberek éreztek (és éreznek még mindig) a Concorde iránt, sokat elárul, hogy utolsó útján több ezer ember volt rá kíváncsi, akik közül többen is megsiratták a gépet. A fejlesztés során rengeteg megoldandó problémával kellett a mérnököknek szembenézniük, melyek közt még a nagy magasságú repülésnél jelentkező ionizáló sugárzás is szerepet kapott. Míg a normál gépek általában 12 000 méter körül szárnyalnak, addig a Concorde 18 000 méteres magasságba emelkedett, ami természetesen a bőrrák ellen "tüntetőknek" okot adott arra, hogy ekézzék egy kicsit a projektet.
A Mach 2,4-es utazósebesség (kb. 2179 km/h) nagy súrlódást is jelentett, ami akár 300 milliméteres nyúlást is okozhatott, ezért még a festéssel is bűvészkedni kellett a mérnököknek, de valóban annyi nagyszerű és egyedi megoldás van a gépen, hogy érdemes miatta elolvasni az előbb említett wikis bejegyzést. Az viszont tény, hogy más gépekhez mérten irreálisan drága volt az üzemeltetése és mellé a vékony törzs, valamint a súly problémája miatt messze nem tudott annyi utast szállítani, amennyivel például a 747-es megy.
A hattyúdal nyitánya egyértelműen a 2000. július 25-én bekövetkezett baleset volt, melyben egy másik gép törmeléke miatt a négyes hajtómű kigyulladt, majd pedig a Concorde egy szállodára zuhant, melynek következtében összesen 113 ember halt meg. Innen már nem nagyon volt feltámadás, de a technika avulása, a sokak szerint túlzottan hangos és egyébként drága üzemeltetés miatt elérkezett az utolsó kigurulás napja.