Bemutatkozott az AMD első komplett asztali platformja, amely a Spider, vagyis a Pók becenevet kapta. Az elnevezés három új fejlesztést fog össze: a 7-es szériás lapkakészletet, a HD 3000 grafikus kártyákat, valamint az AMD Barcelonán alapuló asztali processzort – a Phenomot.
A Phenom magyarországi premierjére a hivatalos megjelenéshez képest várnunk kellett egy darabig, de most végre elérkezett az idő, hogy alaposabban is szemügyre vegyük, milyen teljesítményre képes az AMD K10-es processzorral meghajtott platformja, a Spider. Tesztünk leglényegesebb pontja a régóta várt Phenom processzor és az AMD 790FX lapkakészlet, mivel a HD 3000 grafikus kártyákat már bemutattuk, és hosszasan értekeztünk az újításokról és a teljesítményről is.
A lapkakészlet - RD 790FX
A Spider első tagjaként a Phenom fogadására alkalmas 790FX lapkakészlet jelent meg, amelyet a Socket AM2+ foglalattal felszerelt alaplapok „lelkének” szán a gyártó, de minden bizonnyal az AM3-at is ez fogja kiszolgálni. Az új foglalat és lapkakészlet több újdonságot is tartogat. Elsősorban támogatja a HyperTransport 3 pont–pont összeköttetést, emellett nagyobb energiaellátást biztosít, ráadásul a Phenom processzor új energiagazdálkodási lehetőségeivel is kompatibilis. Fontos újítás az energiafelhasználást illetően, hogy az L3 gyorsítótár és az északi híd azonos feszültségágról kapják az energiát az AM2+ foglalatban, míg a CPU többi része egy külön ágat kapott. Ennek oka, hogy a L3 gyorsítótár az északi híddal egyetemben más (általában alacsonyabb) órajel-frekvencián működik, mint a processzormag. Természetesen a jelenlegi Phenom processzorok kompatibilisek az AM2 foglalattal, illetve a jelenlegi AM2 foglalatos Athlon processzorok is együttműködnek az AM2+-szal, ugyanakkor a DDR3-memóriákat támogató AM3 megjelenésével már mindez nem lesz ilyen egyszerű. Jelenleg a Socket AM2+ csak DDR2 típusú modulokat támogat, hivatalosan egészen 1066 megahertzig, bár a JEDEC ezt az órajelet még nem tekinti hivatalosan elfogadottnak.
A 790FX újdonsága a PCI Expresst érinti, amelynek második generációja immár nagyobb sávszélességet biztosít, egyszersmind több energiát tud leadni. AMD gyártmány lévén, a több grafikus kártyát támogató CrossFire technológia sem maradhatott ki a lapkakészletből, melynek „X” változata lehetővé teszi, hogy mostantól négy darab AMD grafikus vezérlőt illesszünk egyetlen alaplapba, közel megnégyszerezve ezzel a grafikus teljesítményt. Ehhez csupán olyan alaplapra lesz szükség, mely fel van szerelve négy darab ×16 PCI Express 2.0 foglalattal.
Ugyanakkor a Phenom processzorra áhítozóknak nem feltétlenül kell 790FX lapkakészletre váltaniuk, mivel a legtöbb forgalomban lévő AM2 foglalatú alaplap egy BIOS-frissítéssel máris képes fogadni az új processzort – ez esetben viszont le kell mondani az AM2+ által nyújtott előnyökről.
A 463 millió tranzisztorból felépülő, 65 nanométeren gyártott Phenom az első natív négymagos processzor a piacon (vagyis itt egyetlen lapkán található meg a négy mag), ezzel pedig megelőzte az Intelt, mely még a Penryn esetében is két darab kétmagos processzort „drótoz” össze a négymagos processzor kialakításához. Ennek előnye főleg a több magot igénylő feldolgozások folyamán jelentkezhet, ugyanakkor hátrányban lehet a csupán egyetlen magot dolgoztató felhasználások során.
AK8-as processzorok nagy újdonsága volt a beépített egy- majd kétcsatornás memóriavezérlő, aminek köszönhetően egy megálló megspórolható a processzor és a memória között, ergo a memóriaigényes feldolgozás sebessége szárnyakat kap. Bár az Intelnek sikerült behoznia a lemaradást ezen a téren (néhány év kemény fejlesztés árán), az AMD most ismét hozzányúlt a vezérlőhöz, és a 128 bites duál feldolgozóegységet felbontotta két független 64 bitesre.
Megváltozott a gyorsítótárazás is a K10 esetében. A K8-ban a nagyméretű, de jelenleg csak kétmegabájtos másodszintű (L2) gyorsítótárként funkcionáló memória az L3 lett. Hasonló elnevezéssel már találkozhattunk a NetBurst architektúrájú Xeon magra épülő Extreme Edition Pentium esetében, ugyanakkor a mostani, háromszintű rendszer szorosan együttműködik.
Tesztkonfiguráció AMD:
- Gigabyte 790FX-DQ6
- 2×1 Gigabájt Corsair Dominator 1066 MHz
- 1 × Western Digital Caviar 160GB S-ATA
- 1 × Samsung WriteMaster SH-S203 S-ATA
- Enermax Liberty 500W
- AMD Athon 64 X2 5000+, Phenom 9900
Tesztkonfiguráció Intel:
- Gigabyte P35T-DQ6
- 2 × 1 GB Samsung DDR3 1066 MHz
- 1 × Western Digital Caviar 160GB S-ATA
- 1 × Samsung WriteMaster SH-S203 S-ATA
- Enermax Liberty 500W
- Intel Core 2 Q6600, QX6700
A teszthez használt szoftverek:
- Microsoft Windows XP 32-bit (amerikai)
- AMD Catalyst 7.11
- Adobe Photoshop CS2
- 3ds Max 9 DirectX
- 3ds Max 9 render
- Microsoft Office 2003
- Mozilla Firefox 2
- Windows Media Encoder
- Multitask teszt
- (FireFox 2 + Media Encoder)
- Nero 7
- Roxio Video converter
- WinZip
A tesztek:
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Eredmények másodpercben - a kisebb érték a jobb!
Jól látható az eredményekből, hogy a 2,6 gigahertzes Phenom az esetek többségében a harmadik helyen végzett, néhol megközelítve a Q6600-as Intel processzort, de általában a kétmagos Athlon 64 X2 processzorral vetélkedett -- úgy tűnik, ezek az alkalmazások csak részeben tudják hasznosítani a négy darab processzormagot. A teszteket a média által kissé felfújt hiba okozójával, azaz bekapcsolt TLB cacheinggel mértük és a rendszer teljesen stabilan működött több napon keresztül.
Nagyon úgy tűnik, hogy az AMD telezsúfolta a Phenomot olyan nóvumokkal, amelyek szerverszinten nagyot dobhatnak a sebességen, de az otthoni felhasználás során kevésbé fontosak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy felesleges fejlesztések kerültek a Phenomba, sőt! Az új architektúra rengeteg előrelépést hoz a K8-hoz képest, és a fentebb említett változások csupán a jéghegy csúcsát jelentik.
A Phenom teljesítményét és képességeit a táblázat szemléletesen mutatja. Mi mindenképpen úgy gondoljuk, korai lenne még leírni az AMD-t csupán azért, mert kezdeti gondok adódtak (az Intel is kilábalt a „NetBurst”-érából, akármilyen sokáig tartott is, különben is a tesztrendszer bekapcsolt TLB gyorsítótárazás mellett is stabilan futott) és jelenleg az Intel zászlóshajójának számító Penryn sem igazán kapható még. Amennyiben itthon is sikerül a Phenom számára egy jó árat kitalálni, a hasonló teljesítményre képes Intel processzorok komoly ellenfelévé válhat, de erről csak jövőre bizonyosodhatunk meg, amikor minden bizonnyal megjelennek az új steppingek.
Maga a Spider platform pedig igazán kellemes meglepetés a maga nemében, és úgy tűnik sikerült egy kiforrott lapkakészletet a felhasználók elé tenni. A régóta ígért változás, miszerint az AMD nem csak grafikus- és processzor-, hanem komplett platformgyártó szeretne lenni, most bekövetkezett, ez pedig új távlatokat nyit az AMD életében és lehet, hogy később a miénkben is.
Az AMD Phenom processzort és a Corsair memóriát az AMD, az Intel processzorokat az Intel Magyarország, a Gigabyte alaplapot és DDR3 memóriát a Gigabyte bocsátotta rendelkezésünke.