Nem ígérkezik egyszerűnek az év vége az NVIDIA számára, ugyanis két vasat tartanak a tűzben. Bár a GeForce 8800 sorozat és az NForce 6 lapkakészlet sikeres indítása nagy megkönnyebbüléssel tölthette el a mérnököket, a meghajtóprogramok fejlesztőire nehéz időszak vár, amit tovább nehezít a Vista január végi megjelenése is. Utóbbi különösen fontos a Geforce 8800 szempontjából, mivel egyelőre ez az egyetlen DirectX 10 kompatíbilis grafikus kártya, és az ehhez szükséges meghajtóprogramok tekintetében még egyáltalán nem állnak jól.
Az NVIDIA az utóbbi időben mintha kissé mostohagyerekként kezelte volna az Intel foglalatos alaplapokat, azonban a mostani sorozattal bizonyították, hogy ez egyáltalán nincs így. Az sem igaz, hogy az AMD-ATI egyesülés miatt érkezett előbb az Intel platform, tudniillik az AMD processzorokhoz is elkészült már a 6-os sorozat. Arról van csupán szó, hogy az Intel processzorok számára fontosabb volt az új nForce lapkakészlet, mert míg az AMD AM2 alatt remekül helytáll az 550/570/590 chipsetcsalád, addig a Core 2 magos Intel proceszorok számára csak egy módosított nForce 4 memóriavezérlőre, és az nForce 5 déli hídjára épülő lapkakészlet jutott, amely szerény túlhajtási képességekkel rendelkezett.
Az új északi híd kifejlesztérére több szempontból is szükség volt: a natív 800 megahertzes DDR2 memória és EPP támogatás manapság elengedhetetlennek bizonyul, de az 1333 megahertzes külső órajel támogatásával a mérnökök a jövő Core 2 processzoraira is felkészítették ezt a lapkakészletet.
Az új felépítés előnye, hogy az alaplap FSB és memória-órajelei aszinkron módon is állíthatók, aminek nagyon sok tuningos fog örülni, főleg az olcsóbb memóriák tulajdonosai, mivel azok limitált túlhajtási lehetőséggel rendelkeznek. További érdekesség, hogy az északi és déli híd az AMD alaplapoknál használatos HyperTransport buszon kommunikálnak, ezáltal jóval nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre, mint az Intel alaplapok esetében.
A 6-os sorozat memóriavezérlője rendelkezik még egy extrával, ami - a későbbiekben majd láthatjuk - jótékony hatással van a memóriakezelésre. Az egyik a lapkakészletbe ágyazott továbbfejlesztett DASP 4.0 (Dynamic Adaptive Speculative Preprocessor) technológia, amely a processzor által gyakran használt memória regisztereket előre megnyitja a CPU számára. Ez párosítva az Intel Core processzorokba ágyazott adat-előreolvasási algoritmusokkal verhetetlenné teszi az nForce 6 szériát a memóriaigényes programoknál.
Az AM2 foglalatos nForce 5 teszt kapcsán már írtunk a déli híd olyan szolgáltatásairól, mint például a FirstPakcet vagy DualNet. Mivel az nForce 6-on is ugyanez a déli híd van, így a szolgáltatásokban nincs különbség, ezért most erre nem térünk ki részletesen.
Dizájnból jeles (Nagyítható!)
Az alaplap közvetlenül az NVIDA-tól érkezett, így nem csoda, hogy követi a referencia felépítést, sőt! A kizárólag az NVIDA-val foglalkozó partnerek kínálatában (ilyen az XFX, eVGA, Biostar stb.) egy az egyben ez az alaplap lesz megtalálható. Mostanság a sötét, vagy fekete színű NYÁK-lap a divat, így ez az alaplap megfelel ennek a trendnek is. Lássuk közelebből!
Hiányérzetet kelt (Nagyítható!)
A hátsó csatlakozópanel nem tartogat meglepetéseket. Eltűntek a soros és párhuzamos kapuk, helyüket a FireWire és az USB veszi át. Szerencsére a bemeneti eszközök által használt PS/2 portok még kitartanak a villámgyorsan terjedő USB ellenére. Szintén itt találjuk a hangkártya analóg ki- és bemeneteit, illetve a külső digitális eszközök számára az optikai S/PDIF csatlakozót is. Mindezek ellenére hiányérzetünk támad, ugyanis sehol egy eSATA csatoló vagy koax S/PDIF kimenet, pedig bőven elférne.
Kedvező, alacsony elrendezés (Nagyítható!)
Az nForce 6 déli hídja kellően alacsony lett, így a hosszabb kártyák behelyezését nem nehezíti meg. Annak ellenére, hogy hőcsöves hűtést kapott, hagyjuk szabadon a környzetét.
Nem követendő példa (Nagyítható!)
A ház előlapi, illetve LED csatlakozóit beszorították a négypólusú AUX tápcsatlakozó és a memóriafoglalatok közé. Ez nem csak azért bosszantó, mert az ide csatlakoztatott kábelrengeteg útban lesz a szerelésnél, de ha legutolsóként jut eszünkbe ezek bekötése, bizony alaposan meg fogunk vele szenvedni.
Zsúfolt USB kivezetés (Nagyítható!)
Jóval szellősebb képet láthatunk a jobb alsó sarokban. A hibakeresést segítő POST kijelző mellett találhatjuk az elő- vagy hátlapi USB kivezetésekhez szükséges csatlakozósort, de bizonyos esetekben a körülöttük tornyosuló kondenzátorok ismét okozhatnak kellemetlen pillanatokat.
Kényelmi funkciók (Nagyítható!)
Az alaplap alsó részén (a kép jobb oldalán) található a BIOS Reset jumper, illetve - bal oldalon - a bekapcsoló és reset gomb, aminek a tesztelők örülnek majd a legjobban. Felmerül a kérdés, hogy a BIOS Reset jumper miért nem a reset és bekapcsoló gombokhoz hasonló formában került az alaplapra, hiszen láthattunk már ilyet. A tervezők bizonyára inkább a biztonságra helyezték a hangsúlyt, s nem a kényelemre - ez talán így is van rendjén.
A PCI-Express dominál (Nagyítható!)
Nem meglepő a három PCI-Express x16 foglalat, amelyek közül az egyik elektronikailag csak x8-nak felel meg: a fizikai gyorsításért felelős SLI Physics előbb vagy utóbb meg fog jelenni, így a gyártó már most készül rá, elősegítve ezzel a későbbi kompatibilitást. Jól látható a háttérben, hogy semmi sem akadályozza három hosszú grafikus kártya behelyezését, bár ebben az esetben le kell mondanunk minden más bővítő foglalatról - a bal oldali PCI-Express x1 kivételével.
A hőcsöves hűtés nem újkeletű találmány az alaplapokon, azonban az nForce 680i SLI szolgál egy kis különlegességgel: az északi híd lamellái 90 fokban döntve vannak a lapkára felhelyezve, amire ráhelyezhető egy ventilátor. Persze az eltávolítható ventilátor sem világújdonság, de az NVIDIA megtalálta az egyensúlyt a zaj és a hűtési teljesímény között, így minimális zajterhelés árán tudhatjuk biztonságban rendszerünket.
Északi híd aktív hűtéssel (Nagyítható!)
Északi híd ventilátor nélkül (Nagyítható!)
Hűtés minden fontos alkatrészen (Nagyítható!)
Az elforgatott lamellák áldásos hatása, hogy a meleg levegő irányítottan távozik, ami elősegíti a hőcserét. További előnye, hogy a processzorfoglalat körüli alkatrészek környékén is megmozgatja a levegőt, ami növelheti az élettartalmot (bár ezek az alkatrészek rendkívül jól bírják a hőterhelést). A biztonság kedvéért a fontosabb alkatrészekre gyárilag hűtőbordát helyeztek, de ez ma már minden új - nem belépő szintű - alaplapon alapfelszereltségnek számít.
A hűtésért felelős 50 mm-es ADDA ventilátor: max 12V, 5000rpm, 11cfm, 26dB(A)
(Nagyítható!)
A specifikáció ellenére nincs okunk megijedni, a ventilátor elfogadható zajszintet produkál.
A ventilátor kivehető a keretből, így akár halkabbra is cserélhető
(Nagyítható!)
A műanyag fülek a hőcsövek végén rögzítik a hűtőt
(Nagyítható!)
A tesztkonfigurációk összeállításánál ugyanazokat a komponenseket használtuk, kizárólag az alaplapokat cserélgettük. Természetesen friss operációs rendszert és az elérhető legújabb meghajtóprogramokat telepítettünk mindkét összeállítás számára. A tesztelést szintetikus tesztprogramokkal és alkalmazástesztekkel végeztük.
Szintetikus tesztprogramok:
- 3DMark06 CPU teszt- Everest 3.50
- SiSoft Sandra 2007 Lite
- HD Tach 3
- CineBench
Alkalmazástesztek:
- 3ds Max 9
- Abby FineReader 8
- Adobe Photoshop Elements 5.0
- DivX Converter
- Windows Media Encoder9
- Lame Encoder 3.96
- WinRar 3.61
Az elsősorban grafikai teljesítmény mérésére készült program képes a processzor sebességének mérésére is, melynek eredményeképpen egy pontszámot kapunk. Az eredmények alapján az nForce 6 jobban teljesített, mint az Intel 975X.
Az Everest beépített CPU és FPU (lebegőpontos egység) teljesítmény mérője szerint - minimális különbségekkel - hat alkalomból ötször az nForce 6 került ki győzetesen.
A SiSoft Sandra fixpontos és lebegőpontos mérései szerint az Intel platform egy hajszálnyival gyorsabb.
A multimédiás tesztekben fordult a kocka: az NVIDIA felülkerekedett riválisán.
A CineBench képgenerálásban az NVIDIA jobban teljesített, de csak egy másodperccel volt gyorsabb, mint riválisa.
A HD Tach 3% körüli processzorterhelést jelzett mindkét alaplap esetében, azonban a program 2 százalékos hibával számol, amire külön felhívja a figyelmet.
A 3ds Max-szal egy jelenetet rendereltünk 1080p felbontásba, néhány effekt hozzáadásával. Az nForce 6 egy másodperccel hamarabb végzett a művelettel, mely bár nem számottevően nagy különbség, de az NVIDIA javára billentette a mérleg nyelvét.
Az Abby FineReader OCR programmal egy 46 oldalas PDF fájlt alakítottunk dinamikus dokumentummá. Ezalatt a program felismeri a karaktereket, képeket, miközben megtartja a formázást. A két alaplap századmásodpercre azonos idővel végzett a feladattal.
Az Adobe Photoshop Elements lehetőséget nyújt a digitális fényképezőgéppel készült fotók rendezésére, szerkesztésére. A tesztben 103 darab, 600 kilobájt körüli képet bíztunk a programra, ami a képek feljavítása után néhány szín- és fényeffektekkel is ellátta azokat. Az Intel 975X verhetetlennek bizonyult, és bő hét másodperccel végzett az NVIDIA előtt.
A DivX Converter használatával egy 24 másodperces, 1920×1080 felbontású MPEG2 videót konvertáltunk 1080p-s DivX állományba. Ebben a feladatban is az Intel nyert, méghozzá három másodperccel.
A Windows Media Encoder 9 feladata egy 416 megabájtos, 720×480 felbontású DV fájl konvertálása Streaming WMV 9 formátumba (282 kbps, 320x240, 29.97 képkocka/másodperc). Az nForce csak egy másodperccel volt gyorsabb, mint az Intel.
A 701 megabájtos Wav->Mp3 konvertálásban a két alaplap nem bírt egymással, másodpercre azonos időt produkáltak.
A WinRarban az Intel jóval erősebbnek bizonyult az NVIDIA-nál. A 35 másodperc nem elhanyagolható különbség.
A memória műveletek sebességének mérésére az Everest beépített modulját használtuk.
A fejlettebb memória vezérlő és a nagyobb sávszélesség egyértelmű előnyökhöz juttatja az NVIDIA alaplapját. Nem csak a memóriaolvasásban és -másolásban kerekedett felül a 975X lapkakészleten, de a modulok késleltetését is jóval alacsonyabb szinten tarotta, mint ellenfele, ami bizonyos esetekben minden más eredménynél többet ér.
Úgy tűnik az NVIDIA erősen koncentrál azokra a felhasználókra, akik szeretnének még töb teljesíményt kicsikarni gépükből, és nem riadnak vissza a komolyabb lépésektől, mint például az órajel és feszültség emelése. Számukra jó hír, hogy az nforce 6 meglehetősen "tuningbarát", és az NVIDIA Control Panelnek hála a Windowsban is állítgathatjuk a főbb paramétereket.
Az eredményekből nem vonhatunk le egyértelmű következtetést. Ennek oka, hogy az alkalmazástesztekben az nForce 6 nem tudott előnyhöz jutni, de a szintetikus tesztekben brillírozott - főleg a memóriatesztekben. Az Intel lapkakészlet erejének oka a kiforrottség, ami abban nyílvánul meg, hogy az elmúlt időszakban sorra érkeztek hozzá a jobbnál-jobb BIOS frissítések. Ezzel szemben az nForce 6 még gyerekcipőben jár - főleg a driverek és BIOS tekintetében -, így kell neki egy kis idő, mire képes lesz teljes mértékben kihasználni a benne lakozó erőt. Az azonban már most is látszik, hogy minden tekintetben felülkerekedhet riválisán, ha a fejlesztések a megfelelő ütemben folynak.
