Képzeljük csak el, mit hallanánk, ha egy hardver vagy szoftver beszélni tudna: folyton csak meglett kora miatt panaszkodna, még akkor is, ha épp csak néhány hónapja vagy fél-egy éve jött le a gyártósorról. Az információs technológiák felett különösen gyorsan eljár az idő; ami tegnap még fontos csatlakozó, erős hardver volt, az ma már a múlté, és van nála jobb, takarékosabb, kisebb, gyorsabb. Mégse mondj le arról, hogy átláss a káoszon: megmutatjuk, melyek azok a technológiák, hardverkomponensek és szabványok, amelyekért már nem érdemes extra felárat fizetni, és azokat is, amelyek ma még nagyon újak, de hamarosan komoly tényezők lesznek az IT világában.
IT-múltidézés
Visszanyúlhatnánk a kezdetekig vagy akár a flopikig, de ezt nem tesszük, helyette a reális, 4-5 generációval ezelőtti PC-kig bezárólag megmutatunk néhány olyan szabványt, vezérlőt és csatlakozást, amelyekre már nem érdemes időt és pénzt pazarolni, ha gépet fejlesztünk vagy újat vásárolunk.
PS/2: Az olcsó alaplapoknál még általános a PS/2 csatlakozás, de hacsak nem valami ősrégi billentyűzetet, esetleg egeret használunk, erre nem lesz szükségünk. Kompatibilitás szempontjából nem rossz, hiszen sokáig ez volt az általános csatlakozó egérhez és tasztatúrához, de mára az USB teljesen kiszorította.
USB 1.1/2.0: Az USB nem fejlődik rohamléptekben, ennek ellenére a legfontosabb csatlakozás a perifériák világában. Jelenleg a 3.0 szabvány az elérhető legújabb, de már küszöbön a váltás. Az 1.1 szabvány, illetve ma már a 2.0 sem fontos, sőt, ezek kifejezetten lassúak, bár utóbbi az egyszerű perifériákhoz még elegendő. Szerencsére a visszafelé kompatibilitás adott, így nem kell feltétlenül leváltanunk régi kiegészítőinket.
Soros/párhuzamos port: A mai napig sok alaplapon megtaláljuk kiegészítő csatlakozóként (nem hátlapra kivezetve), mert nyomtatókhoz, hardveres kulcsokhoz és speciális célhardverekhez pontosan erre van szükség. Az ősrégi adatkapcsolatok előnye, hogy nagyon egyszerűek, és alapvető kommunikációra, vezérlésre éppen elegendőek. Csakis akkor keressünk soros vagy párhuzamos portot, ha kifejezetten ez hiányzik, de kiegészítő kártyán is hozzáadhatjuk rendszerünkhöz.
PCI: Akad még néhány alaplap, amelyen ilyen kártyahelyet kapunk, de ez csak ügyesen megoldott kompatibilitási mód, új kártyát már régóta nem készítenek PCI kivitelben. Ennek fő oka a szűk sávszélesség, a rugalmatlan kezelés és a nagy méret. A PCIe rugalmas, olcsó, elterjedt, és sokkal nagyobb sávszélességet kínál, így a kiegészítő kártyák is ezt használják. A PCI-hoz hasonlóan mobil-PC-ken sem érdemes a PCMCIA-t keresni, mert végérvényesen elavult, a normál USB már nagyjából mindenre elegendő. Néhány notebookon még találkozhatunk a PCMCIA utódjával, az ExpressCard 2.0-val, amely PCI Express 2.0 és USB 3.0 kapcsolaton kommunikál a PC-vel.
mSATA: Viszonylag rövid élete volt, vagyis lesz az mSATA-nak, amely ma még viszonylag sok notebookban megtalálható, de az újabb, idei modellekből már eltűnt. A SATA6G csatlakozást biztosító, nyáklapnyi méretű miniatűr kártyahely kifejezetten ultrabookokhoz és SSD-khez készült, és két-három éve még tényleg ez volt az egyetlen megoldás, ha vékony, de gyors gépet szerettünk volna. Ma már nem igazán van helye a piacon az mSATA-nak: ha befér a 7 mm-es, 2,5 colos meghajtó, ilyet alkalmaznak a cégek, ha pedig ultrabookról vagy hibridről van szó, M.2-t használnak. Az M.2 méretben és kiépítésben is rugalmasabb, sávszélességben pedig a SATA6G és az mSATA többszörösére képes.
D-Sub: Sokan szimplán VGA-kimenetként ismerik. Ismertetőjele, hogy szinte mindig kék színű. A szabvány sokáig meghatározó volt a PC-k világában, de mára elavult, mert analóg kapcsolatot biztosít, a képminőség jelentősen romlik használatakor, és a nagyobb felbontásokat, illetve frissítéseket sem kezeli. A legtöbb videokártyánál és integrált GPU-nál még megkapjuk a D-Sub-kompatbilitást, de a monitorokról szép lassan eltűnik a kék csatlakozó.
DVI: PC-s berkekben még ma is népszerű, de hiába a jó képminőség, a Dual-Link változat, a sávszélesség már nem elegendő WQHD felett, és rugalmatlan is a szabvány. Helyét a számítógépek világában átvette a DisplayPort, amely a videojel mellett más információt is képes továbbítani, van miniváltozata, sávszélességben pedig a DVI többszörösét nyújtja.
Arccal a jövő felé
Rossz taktika, ha azért halogatjuk a gépfejlesztést/vásárlást, mert mindig az újabb eszközökre, szabványokra, szolgáltatásokra várunk. Vannak azonban olyan, új, épp hogy megjelent vagy 2015-re tervezett szabványok és technológiák, amelyekre érdemes odafigyelni. Ezek látványos előrelépést hoznak, vagy éppen sok-sok évig velünk lesznek, így megéri ezekre szavazni, ha sokáig jól használható gépet szeretnénk.
USB 3.1: Alighogy általánossá vált minden PC-n az USB 3.0, máris itt a szabvány újabb változata, amely komoly előrelépést ígér több területen is. Az USB 3.1 az idén megjelenő, közép- és felső kategóriás alaplapokon megtalálható lesz, lassan a notebookokba is beszivárog, és készül a kiegészítő kártya. A szabvány legfontosabb újdonsága a megduplázott sávszélesség, amely elméletben 10 Gbit/s-ra növekszik. Ez megfelelő külső adattárolóval akár 800-900 MB/s-os másolási sebességeket is jelenthet, vagyis jobb lett, mint a SATA6G szabvány. A másik fontos újdonság a C típusú csatlakozó: olyan kábelek használatát teszi lehetővé, amelyeknek mindkét végén fizikailag azonos csatlakozó van; ez növeli a kényelmet. A csatlakozó miniatűr méretű, ezért mobileszközöknél nagy sikerre számíthat. Az USB 3.1-nek ezeken felül még számtalan előnye van, például a nagyobb áramerősség, de mégis azt emelnénk ki, hogy a visszafelé kompatibilitást megtartották minden régebbi USB szabvánnyal, ami döntően fontos a gyors elterjedés szempontjából.
HDMI 2.0: A Maxwell GeForce videokártyáin már debütált a HDMI szabvány legújabb verziója, és egyértelmű, hogy PC-kben és házi moziban is ez a következő logikus lépés. A legfontosabb újdonság természetesen a sávszélesség, amely 10,2 Gbit/s-ról 18 Gbit/s-ra nőtt, ezáltal a HDMI-kapcsolaton is meghajthatunk 4K felbontású kijelzőt 60 Hz-es képfrissítés mellett. A szolgáltatások közül a Dual Viewt (két konkurens videojelfolyam), a 21:9-es képarány támogatását, a dinamikus hang–kép szinkronizálást és a 32 csatornás audiokapcsolatot emelnénk ki, de fontos a javított 3D-támogatás és a kiterjesztett CEC funkcionalitás is. A HDMI 2.0-hoz új forráseszköz és kijelző is szükséges, de jó hír, hogy a nagy sávszélességre előkészített HDMI 1.3/1.4-hez készített kábelek alkalmasak a 2.0 szabványhoz is.
M.2 (Ultra M.2): A SATA6G-t már tavaly kinőtték a Solid State Drive-ok, de a szabvány annyira erős, és olyan jó a kompatibilitása, hogy még jó darabig meghatározó lesz. Emellett az új gépekben már megjelent a SATA6G leváltója, amelyben az adatok a sokkal gyorsabb, szintén soros szervezésű PCI Express csatornán közlekednek. A fizikai kapcsolat kétféle is lehet, így SATA Express és M.2 szabványokról beszélhetünk; előbbi majdnem egyetlen előnye, hogy SATA csatlakozású meghajtókkal is kompatibilis, ám nagy mérete miatt mobilgépekben történő használata szinte teljesen kizárt. Az M.2 miniatűr, a tároló itt már csupán egy nyáklap, ráadásul ez a szabvány a PCIe 3.0 x4 kapcsolatot is támogatja. Ehhez kapcsolódik az újfajta logikai adatkapcsolat, az NVMe vagy más néven NVMHCI, amely az AHCI-t váltja, és tökéletesen passzol a nagyságrendekkel nagyobb, akár 32 Gbit/s-os adatátviteli sebességhez. Az új, legalább középkategóriás alaplapokon már találunk ilyen csatlakozót, és a felső kategóriás notebookok, ultrabookok világában is megkezdte hódító útját az M.2, nyugdíjazva az mSATA-t.
Wi-Fi ac wave 2: Kevesen tudják, de a manapság beszerezhető Wi-Fi ac routerek még a szabvány véglegesítése előtti előírásokra épülnek. Az immáron véglegesített szabványt használó routereket wave 2-nek nevezték el, és a teljes visszafelé kompatibilitás mellett két nagyon fontos előrelépést hoznak. Az eddigi, maximálisan elérhető 3,47 Gbit/s-os elméleti sávszélességét kitolták 6,93 Gbit/s-ra, továbbá bevezették az MU-MIMO technológiát. Ez utóbbi a MultiUser Multiple-Input, Multiple-Output rövidítése, melynek lényege, hogy egyidejűleg azonos frekvencián egyszerre több eszköz is kiszolgálható. A közel 7 Gb/s sávszélességhez az 5 GHz-es sávban már 160 MHz-es csatornaszélességre van szükség (ez a 2,4 GHz-es, manapság általános frekvencián 20/40 MHz), amely maximálisan 1,73 Gbit/s elméleti sávszélességet biztosít kliensenként, maximálisan négy eszközig. Ez a korábbi, első generációs ac eszközöknél 867 Mb/s volt, vagyis a jelfolyamot tekintve a wave 2 duplázza a sávszélességet, és időeltolás helyett párhuzamosítja a több eszköz elérését.
(Nyitókép: Ryan Franklin)
