Rengeteg szó esik manapság az elektronikus könyvekről és könyvolvasókról, amelyek nyilván nem képesek pótolni egy hagyományos könyv olvasásának élményét, mégis rengeteg előnnyel rendelkeznek hagyományos társaikhoz képest. Ezek közül elsőként érdemes kiemelni a környezet megóvását – mindannyian tudjuk, hogy egy könyv előállításához rengeteg papír szükséges, amelyek készítéséhez bizony fákat kell kivágnunk, ez utóbbiból pedig egyre kevesebb található meg a bolygónkon. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy egy átlagos e-book olvasón több száz könyv elfér; aki cipelt már sok olvasnivalót a nyaralásra, az bizonyára értékelni fogja ezt a szempontot is.
Természetesen nem szabad elfeledkezni az elektronikus könyvolvasás hátrányairól sem. Azt már említettük, hogy egy elektronikus készülék kézben tartása nem pótolja a valódi könyv olvasásának élményét. Még a modern, elektronikus tintát használó készülékek olvasása is fárasztóbb, mint egy hagyományos könyvé, a háttérvilágítással ellátott kijelzőjű eszközökön (PDA, hagyományos monitor) pedig kifejezetten fárasztó hosszabb szövegeket olvasni, arról nem is beszélve, hogy napfényben ez utóbbiak igen nehezen láthatók. Talán nem véletlen, hogy egy friss kutatás szerint az emberek gyorsabban képesek hagyományos könyveket olvasni, mint a különféle eszközökön e-bookokat.
Mi az az e-book?
Az e-book, azaz az elektronikus könyv nagyon sokféle fájlformátumú lehet, a lényeg csak annyi, hogy egy könyv tartalma szerepeljen benne digitális formátumban. A legegyszerűbb természetesen egy „sima” TXT állomány, míg a skála másik végén az iPaden elérhető fantasztikusan kinéző, interaktív, forgatható, rázható könyvek találhatók, amelyek többet „tudnak”, mint egy hagyományos könyv. A különböző formátumoknak természetesen különböző előnyeik és hátrányaik vannak, a sima szövegállományok értelemszerűen csak szöveges információkat hordozhatnak, más fájltípusok lehetőséget kínálnak képek és táblázatok tárolására és megjelenítésére, rendelkezhetnek bizonyos szintű interaktivitással, képesek a szöveg áttördelésére vagy könyvjelzők tárolására is. A különböző formátumok képességeinek bemutatására nézzük meg ezt a táblázatot, amelynek forrásául a Wikipédia szócikkét használtuk fel.
A táblázatból kitűnik, hogy ha saját e-book gyűjteményt szeretnénk készíteni, akkor talán a PDF vagy az ePub formátum a legjobb megoldás, hiszen ezek egyrészt számítógépen is könnyedén előállíthatók és megtekinthetők, másrészt mindkettő tartalmazhat táblázatokat és képeket is, harmadrészt pedig a legtöbb mai e-book olvasó (alkalmazás és eszköz egyaránt) képes ilyen állományokat megjeleníteni.
E-book történelem
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az elektronikus könyv viszonylag új találmány, pedig a története egészen a hetvenes évek elejéig nyúlik vissza, egészen pontosan 1971-ig. Ekkor gépelte be ugyanis egy Michael S. Hart nevű úriember az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának szövegét és tette azt elérhetővé bárki számára. Ebből indult útjára a Project Gutenberg névre hallgató kezdeményezés, amelynek célja a könyvek digitalizálása, archiválása és mindenki számára elérhetővé tétele. Hart 1987-ig 313 könyvet gépel be egymaga, 1989-től pedig a lapolvasóknak, az optikai karakterfelismerésnek és a rengeteg önkéntesnek köszönhetően lényegesen felgyorsult a folyamat. Mára ez az elektronikus gyűjtemény több mint 32 000 különböző, ingyenesen elérhető, többségében angol nyelvű könyvet tartalmaz, olyanokat, amelyeknek már lejárt a szerzői jogvédelme, így bárki szabadon letöltheti, olvashatja és terjesztheti őket.
A következő dátum, amiről érdemes megemlékezni, 1998, ekkor jelent meg ugyanis a világ első két elektronikus könyvolvasó készüléke, a Rocket ebook és a SoftBook. Ez utóbbi beépített 33,6 Kbps-es modemének segítségével tudott könyveket és folyóiratokat letölteni a SoftBook saját könyváruházából.
A fejlődés igazán a 2000-es évek második felében indult el, amikor olyan nagyágyúk jelentek meg az elektronikus könyvpiacon, mint a Sony a saját Sony Reader olvasójával, az Amazon a Kindle sorozattal, a Barnes & Noble könyvkiadó, vagy az Apple az iPaddel és a mögötte álló iBooks alkalmazással és könyvesbolttal.
Természetesen meg kell említenünk a Magyar Elektronikus Könyvtárat is, amelyből jelen sorok írásakor több mint 8300 könyvet tölthetünk le teljesen ingyenesen, ráadásul a legtöbb műhöz többféle formátumban is hozzájuthatunk (TXT, HTML, RTF, PDF, LIT és DjVu). Az oldalon szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek egyaránt megtalálhatók, valamint akár hangoskönyveket is letölthetünk. A gyűjtemény szabadon kereshető, kiváló helyszín elektronikus könyvgyűjteményünk bővítésére.
E-book olvasó alkalmazások
Elektronikus könyveink nagy részét számítógépen is megtekinthetjük, még akkor is, ha nem ez a legkényelmesebb módja az olvasásnak. Ha úgy döntünk, hogy a monitor előtti görnyedést választjuk, akkor olyan fájlformátumú könyveket szerezzünk be, amelyek megtekintése nem jelenthet problémát. Egy TXT, HTML vagy PDF alapú könyvet minden további nélkül el tudunk olvasni a gépünkön és a többi nyílt szabványú fájlformátummal sem lesznek problémáink, de ehhez be kell szereznünk egy dedikált könyvolvasó programot. Szerencsére több tucat ilyen alkalmazás létezik, minden webes szoftvergyűjtő oldalon rengeteget találhatunk belőlük.
Mi három ilyen szoftvert ajánlunk olvasóink figyelmébe. Az első az yBook, amelynek nagy előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen Windows változaton elfut (Windows 95, vagy újabb) és nagyon alacsony az erőforrásigénye, mégis széleskörű funkciókkal rendelkezik. Beépített könyvletöltőjének segítségével szabadon böngészhetjük a korábban már említett Project Gutenberg ingyenes könyveit, kereshetünk az adatbázisban és le is tölthetjük a nekünk tetsző műveket.
A TXT, HTML és RTF formátumok megjelenítése mellett képes beolvasni a PDB (eReader), PRC (TealDoc) és ePub állományokat is. Olvasás közben szabadon átméretezhetjük a lapot, megadhatjuk a margók pontos méretét, valamint a betűméretet is megváltoztathatjuk az egészen aprótól az óriásig. Lehetőséget nyújt szöveg keresésére és könyvjelzők elmentésére is.
A másik általunk ajánlott ingyenes könyvolvasó szoftver a Lucidor, amely ugyan csak az ePub formátumot ismeri, de a kezelése igen egyszerű és minimális könyvkatalogizálási funkcionalitással is felvértezték. A beállítási lehetőségei ugyan szerényebbek, mint a másik két említett alkalmazásé, de cserébe kezdő felhasználók is könnyebben elboldogulnak vele. Sajnos a margó megadására nem kínál lehetőséget, viszont képes a betűméret megváltoztatására és a szöveg áttördelésére. Létezik egy Lucifox névre hallgató Firefox kiegészítő-változata is, amelynek segítségével a böngészőnkön belül tallózhatjuk a gyűjteményünket és olvashatjuk a könyveinket.
Aki profi, fizetős alkalmazásra vágyik, annak érdemes kipróbálnia az ICE Book Reader Professional programot, amely olyan fejlett funkciókkal rendelkezik, amelyek nem találhatók meg az ingyenes programokban. A TXT, HTML, RTF és DOC állományok kezelése mellett támogatja a LIT, PDB, PRC, TCR és FB2 kiterjesztésű elektronikus könyvek megjelenítését is. Tud konvertálni is különböző formátumok között, de ezen képességei elmaradnak a Mesterfogások rovatunkban részletesen bemutatott ingyenes Calibre programtól. Képes könyvgyűjteményünk katalogizálására is, adatbázisában akár 250 ezer könyvet is tárolhatunk.
Mindezek mellett az ICE Book Reader az olvashatóság terén nyújtja a legtöbbet. A program fejlesztője ugyanis nagyon sokat tett azért, hogy a képernyőn történő olvasás fárasztó műveletét minél jobban megkönnyítse a felhasználók számára. Ennek érdekében az alkalmazás olyan különleges dolgokat tud, mint például a szubpixelekre is kiterjedő nagyon finom, szabályozható sebességű szöveggörgetés, a teljes képernyős megjelenítés és élsimítás, vagy a dokumentum logikai szerkezetének felismerése és ez alapján történő megjelenítése.
E-book formátumok
Nincs még egy olyan médium, amely annyi különböző formátummal rendelkezne, mint az elektronikus könyvek. Gyakorlatilag az összes gyártónak van egy saját fejlesztésű formátuma, amelyet biztosan támogat, ezek mellett a jóindulatára van bízva, hogy milyen más típusokat képes kezelni. Ez valószínűleg azért alakult így, mert a gyártók általában saját elektronikus könyváruházat is üzemeltetnek, és nyilván az az érdekük, hogy a tőlük megvásárolt műveket csak a saját gyártású olvasójukon nézhessék meg a felhasználók. Korábban már ecseteltük, hogy a különféle formátumok jelentősen eltérő lehetőségekkel rendelkeznek, most tekintsük át (szintén a Wikipédia segítségével), hogy az elterjedt olvasók mely fájltípusokat képesek megjeleníteni.
Jól látható, hogy a nyílt formátumokat hellyel-közzel mindegyikük jól kezeli, viszont a saját fájltípusok között nincs átjárás, így a megvásárolt (és DRM-mel ellátott) könyveinkkel „röghöz leszünk kötve”, nem nagyon tudunk egy másik gyártó készülékére egyszerűen áttérni. Cikkünkben ugyan elsősorban a PC-s alkalmazásokkal foglalkozunk, de azért érdemes tisztában lenni azzal is, hogy melyik olvasó melyik állománytípussal képes megbirkózni.
Szerencsére rengeteg olyan alkalmazás van, amelyekkel különböző fájlformátumok között tudunk konvertálni, sőt a legtöbb olvasószoftvernek létezik ilyen funkciója – igaz, ezek néha nagyon szegényesek, a legtöbb esetben csupán azt teszik lehetővé, hogy mondjuk sima szöveges állományként lementsük az éppen megnyitott könyvet. Aki nem akar különböző programokkal vesződni, az akár olyan internetes szolgáltatások közül – pl. az online-convert.com – is választhat, amelyek képesek a különböző e-book formátumok közötti konverzióra.
