Mit csináljunk, ha vírusfertőzést kaptunk és nem tudunk csak úgy megszabadulni tőle? Mi van, ha meghalt a merevlemez, mentésünk szerencsére van, mi kell ahhoz, hogy munkakész állapotba kerüljünk ismét? Mi minden jöhet jól egy alkalmi mentésnél, vagy ha nagyobb merevlemezre költözünk? Persze legjobb lenne egy tartalék mindenből (tápegység, alaplap, videokártya), de ez nem éri meg a befektetést. Viszont pár ezer forintos apránkénti beruházásokkal elérhető, hogy mindig legyen otthon vészhelyzetre ez-az, ami gyakran kellhet nekünk vagy ismerősöknek.
Optikai meghajtó
A netbookokban és ultrabook modellek zömében már nincs semmiféle optikai meghajtó, mert a mindennapi tevékenységeink zöme ma már nem kötődik ehhez a médiához, mindent az internetről töltünk le. Viszont ezeken az új masinákon is jól jöhet egy ilyen, pusztán akkor, ha egy régebbi, lemezen meglévő szoftvert (pl. Office) szeretnénk telepíteni az eredeti hordozóról. Ráadásul nem minden laptop BIOS-a támogatja az indítást USB flash meghajtókról, no és a laptopba épített drive is megadhatja magát az enyészet erejének, tehát célszerű otthon tartani legalább egy külső DVD olvasót. Ha lehet, akkor használjuk ki az utóbbi évek folyamatos áresését és válasszunk vékony USB DVD vagy esetleg (ha pénztárcánk megengedi) Blu-ray írót.
Operációs rendszer telepítőlemez
Sokszor maga a Windows rendszer is követeli a telepítő médiát, ha egy nem telepített komponensre (Windows XP esetében például keleti fontokra vagy valamilyen billentyűzet beviteli nyelvre) van szüksége. Zsírozzuk le eredeti szoftverlemezeinket, hogy szükség esetén meglegyenek, egy másolatot is jogszerűen készíthetünk róluk.
Írható lemez
A csillogó korongok épp napjainkban, cikkünk megjelenésekor drágulnak jelentősen, így jól járunk, ha még a hullám tetőzése előtt beszerzünk egy jelentősebb adagot. Ez tipikusan olyan termék, amit érdemes nagyobb tételben (legalább néhányszor 10 darab) online rendelni. Jól jön szimpla alkalmi mentésekhez, indítólemezek készítéséhez, vagy egy házi videofelvétel nagymama DVD lejátszójára való átalakításához.
Külső merevlemez
Rendszeres és nagyobb mentésekhez nélkülözhetetlen a külső merevlemez, ahogy erről más sok intést meg is fogalmaztunk backup írásunkban. Nagyobb mennyiségű adat, főleg médiafájlok mozgatásakor nagyon jól jön és akkor is életmentő, ha egy haldokló merevlemez tartalmát kelle valamire átmenetileg menteni.
Pendrive
Adathordozáshoz amúgy is ideális, hosszú távú mentéshez nem érdemes használni. Kiváló viszont akkor, ha optikai rendszerindító lemezeket szeretnénk helyettesíteni a kis flash meghajtókkal, minden új alaplap és laptop támogatja a flash drive (vagy USB drive) opciót a BIOS boot beállításokban.
Fényképezőgépek alkalmi használatához, különféle kártyaolvasós eszközök firmware frissítéséhez jól jöhet egy-egy közepes kapacitás memóriakártya, csak úgy tartalékba. Érdemes a gyakran ingyen mellékelt adaptereker (pl. MicroSD-ről SD-re) is eltenni.
Vírusírtó boot lemez
Van, hogy hiába minden intés illetve elővigyázatosság ée megtörténik a fertőzés. Ilyenkor gyakran hiába próbálkozunk a vírusirtó sima telepítésével és ellenőrzéssel, az gyakran nem talál semmit. Még rosszabb, ha oly mértékben sérült a rendszerünk logikai szerkezete, hogy már nem képes felállni, vagy abban meggátolja a vírus, féreg, kártevő tevékenysége. Ilyenkor jöhet egy boot lemez, de nem akármilyen, célszerűen olyan, amit saját vírusirtónkkal készítettünk – természetesen a bajt megelőzően. Ha ezt elmulasztottuk, vagy biztonsági szoftverünk nem kínál ilyen funkciót, akkor is van remény, egy tiszta gépről töltsünk le és készítsünk egy vírusírtó lemezt vagy bootolható rendszermentő Linux pendrive-ot.
USB-s SATA/ATA ház
Minden merevlemez meghal egyszer, ha szerencsénk van, akkor egy S.M.A.R.T monitor szoftver erre figyelmeztethet is minket, mielőtt még belépnénk a furcsa kattogó hangok korszakába, amikor már nulla időnk van. Most tekintsünk el a laboratóriumi adatmentéstől, mely olyan drága, hogy csak valóban fontos adatok esetében éri meg (azokat meg miért nem mentettük rettegve?) és kapjuk el a vincseszter frakkját még elhalálozása előtt. Az asztali gépekből és laptopokból egyaránt kiszerelhető a merevlemez meghajtó némi óvatossággal (ügyeljünk arra, hogy olykor eltérő hosszú csavarokat kombinálnak a gyártók, nem mindegy melyiket hová próbáljuk visszatekerni!). Mind az ATA, mind a SATA csatlakozású drájvokhoz kapható USB adapter vagy komplett ház, így kb. tízezer forintos kiadással, de mindenképp megoldható a csatlakoztatás egy működő géphez és az adatok lementése.
Ethernet kábel és egyéb madzagok
Lehet, hogy már olyan rég használjuk az otthoni Wi-Fi-t, hogy már a jelszó sem rémlik, de bármi gond adódna jól jöhet a vezetékes csatlakozás. Szimpla „patch” kábellell bármikor csatlakozhatunk a routerhez vagy közvetlenül az ADSL vagy kábelmodemhez, ha az kidőlne a sorból. Ha keresztbe linkelt Ethernet kábelünk is van, azzal a két gép közötti közvetlen (switch vagy útválasztó nélküli) kapcsolatot oldhatjuk meg. Ha a gigabites kapcsolat fontos, akkor legalább Cat5e besorolású kábelt válasszunk, a Cat5 nem elég jó (a jelölést mindig rányomtatják a kábelre).
Amúgy érdemes még otthon tartani SATA kábelt (nagy hőterheléstől tönkre mennek), USB A-B kábelt nyomtatókhoz, tartalék ATA kábelt (ez az a 40 eres szalagkábel), tápelosztót, adaptereket soha ne dobjunk ki, jó ha megvannak a szerelős fiók aljában. Hiánycikk lehet még a brit csonkra végződő tápkábel is, ami akkor jön jól, ha vendégségbe érkező laptop felhasználó azt pont otthon felejtette az elosztóba dugva. Alaposabbak kis kábel- és adapter gyűjteményt is vásárolhatnak zipp-záros bélelt kistáskában a nagyobb komfort hatás kedvéért.
USB 2.0 elosztó
Egy USB nem USB, hiszen minden vezetékes periféria ezt a csatlakozást nyüvi. Egy elosztóval amúgy is megkímélhetjük a mechanikai kopástól számítógépünk aljzatait, és bővíthetjük is a perifériák körét. Szokatlan helyzetekben gyakran kevésnek bizonyulhat a csatlakozók száma, különösen régi gépeknél, így aztán mindeig jól jön egy USB 2.0 (vagy 3.0) elosztó. Ha egykábeles mobil merevlemezeket is szeretnénk hozzá csatlakoztatni, akkor jobb, ha saját tápellátással rendelkező modellt vásárolunk.
Gyakran előfordul, hogy egy asztali gépen felszabadíthatunk egy USB-t úgy, hogy az egeret vagy billentyűzetet (ha kompatibilis) átköltöztetjük a hozzá mellékelt átalakítóval a PS/2 portra. Nem minden periféria ismeri ezt a régi, lassan asztali gépekből is kihaló körpalástos aljzatot, de ha igen, akkor megéri használni. (Csak kikapcsolt állapotban csatlakoztassunk eszközöket a gép PS/2 portjaihoz!)
USB táp mini és micro-USB kábelekkel
Mobil korhoz mobil töltőt. Mind a külső, akkumulátoros mobil tápegységek, mind az okostelefonok, MP3 lejátszók töltéséhez, de még tucatnyi más dologhoz jön jól egy USB táp, mely az elektromos fali csatlakozóba dugva egy USB A aljzatot biztosít. Ha kudarcot vallanánk egy külső merevlemez indításával azért, mert az alaplap vagy laptop nem képes kielégíteni a meghajtó energiaigényét, akkor egy USB Y-kábel és egy külső táp bizonyosan segít. (Magában az Y kábel és két egymás melletti csatlakozó nem feltétlenül elegendő.)
