A finnek rettentően egyszerű receptet főztek ki a boszorkánykonyhájukban, hiszen az eddig jól fogyó Nokia Lumia családról lekaparták a Lumia megjelölést és odabiggyesztettek helyére egy rejtélyes X-et. Ez lett a még Barcelonában beharangozott androidos szupersorozat, ami elviekben és gyakorlatban is szakít a Windows Phone hagyományokkal. A gyártó első robotos készüléke három különböző modellből áll, mi a sima X verziót kaptuk kölcsön, ami egyben a család legkisebb és legolcsóbb tagja.
Android másképpen
Mielőtt a kedves olvasó túlságosan is belelkesülne, az androidos okostelefon kifejezést már zárójelbe is tesszük gyorsan. A Nokia legnagyobb újítása egyben a hátránya is. Nem a hagyományos robotos rendszer kapjuk, bekapcsolás után csalódottan konstatáltuk mi is, hogy itt bizony nem a zöld robot integet felénk. Ennek oka, hogy a rendszer alapja az Android Open Source Project, (AOSP) ami ugyan a 4.1.2-es verzióra épül, de megjelenésben és funkcionalitásban teljesen mást kapunk, mint amit Android név alatt megszoktunk.
Felhasználói felületet tekintve a legnagyobb "újítás", hogy a menüt nem oldalirányba, hanem fel-le kell tologatnunk. Ehhez egyetlen érintőgombot kapunk a kijelző tövénél, így a klasszikus Androidhoz szokott felhasználó sokszor fogja a „vissza” és a "home" ikonok helyét tapicskolni. Mindezt a furcsa irányítást megfejelték a jó öreg csempés megoldással, hogy teljes legyen a káosz. Aki szereti a csempéket, annak rossz hír, hogy ezek nem a megszokott élő ikonok, elrendezésük sem annyira jó, mint a Windows Phone 8.1 rendszernél. A legnagyobb katyvaszt mégis az okozza, hogy a két különböző nagyságú csempe mellé használhatunk widgetet is. Ennek a kezelése szintén körülményes, ráadásul ezt sem lehet finoman kalibrálni.
A méretezés és fura elrendezés miatt az egész rendszer kicsit ormótlanul hat, főleg a HTC One M8 páratlanul szép és letisztult Sense felülete után nagy a kontraszt. A Fastlane megoldás viszont tetszett nekünk, ezt a "menü" jobbra-balra mozdításával lehet elérni, és kvázi a telefonon történt dolgokat rendezi időrendi sorrendbe. A telefonos idővonalzónkon olvashatjuk el a friss üzenetetek, Facebook posztokat és hívási eseményeket, frissítéseket, de nyomon követhetjük a korábbi programindításokat is. A futó alkalmazásokat viszont nem tudjuk rendesen kezelni és bezárni, ehhez külön applikációt kell vadászni.
Viszlát Google, helló Microsoft
A Nokia X Dual SIM legnagyobb hibája mégsem a helyenként átgondolatlan menüstruktúra, vagy a csúnyácska, néhol Windows-Android hibridnek tűnő egyedi rendszer, hanem a Google szolgáltatások teljes hiánya. Ezt a Microsoft megoldásaival próbálták orvosolni, de akihez hozzánőtt már a Google, annak ez bizony fájó pont marad.
Az X esetében kapunk HERE Mapset, ami elég jól használható térképszolgáltatás és offline módban is fut, valamint a korábbi SkyDrive helyett OneDrive is rendelkezésünkre áll. Böngészéshez alapból használhatunk Opera browsert, játékokból szép számmal kapunk demót és teljes verziót is, és az olyan nélkülözhetetlen alkalmazások is, mint a számológép, óra, naptár is megtalálhatóak a menüben. A zenelejátszó nem rossz, de EQ-zni itt sem lehet, az FM-rádió viszont rendelkezésünkre áll, ha bedugjuk a piros színű és nem túl jó minőségű fülhallgatót. A Google Play-t viszont ne is keressük, a Nokia saját áruházából kell beszereznünk az alkalmazásokat. A telefon szinkronizációs képességeit is jogosan érheti kritika, az e-mail fióknál ugyan használhatunk Gmailt, de az itteni névjegyzékünket már nem tudjuk automatikusan (két irányba) szinkronizálni. Maximum kiexportálva, gépről lehet felvinni a kontaktokat, ami így elég kacifántos és körülményes módszer.
Jó kijelző, gyenge hardverek
A 4 hüvelykes kijelző teljesen megfelel a mai elvárásoknak, ebben az árkategóriában sehol sem kapunk többet 800 x 480 pixelnél. A kis méret miatt ez a felbontás 233 ppi-t eredményez, ami egész kellemes és pixelmentes képet jelent. A kapacitív TFT-LCD oldalról is jól látható, fényereje korrekt, nem volt vele különösebb problémánk. Leszámítva talán, hogy nem kapunk igaz multitouch élményt, csupán 2 ujjunk érintését érzékeli egyszerre.
A képernyőt meghajtó grafikus chip sem egy szélvész, az Andreno 203-ast kiegészítő ARM Cortex-A5 magok nem mozgatják kellően gyorsan a rendszert, az a bizonyos smooth érzés sajnos itt hiányzik. Néha beakad a menü, több widgettel pedig komoly gondolkozásra lehet késztetni az X Platform 1.0-ás verzióját. Ehhez jön hozzá a csupán 512 MB memória, amiből manapság már inkább a duplája javallott, főleg ha játékra is szeretnénk használni a készüléket.
A szintetikus benchmark programok alapján is utolsó helyen kullog a Nokia X Dual SIM, a népszerű AnTuTu tesztkörnyezet átlagosan 20-30 százalékos hátrányt mutat a versenytársaival szemben. A sebességet befolyásoló komponensek mellett a kameránál éreztünk még spórolást. A 3 megapixeles érzékelő gyenge, nincs villanófény, ráadásul az optika is fixfókuszos. Éppen ezért nagyon nehéz jó képet csinálni, pláne éleset, gyors mozgások megörökítése pedig esélytelen. A gyenge hardverek miatt a mérnökök lekorlátozták a videó felbontását is, csak CIF (352 x 288) klipeket forgathatunk vele, ami leginkább a kétezres éveket idézi.
Ránézésre nem tűnik olcsónak
A Nokia egyedül a készülékházat nem szúrta el, de ebben már komoly tapasztalatot halmozott fel az évek során. A 11,5 centi hosszú és 6,3 centi széles Nokia X Dual SIM-en már első kézbevételkor látni és érezni lehet, hogy itt bizony nem prémiumkategóriás termékhez van szerencsénk. Ennek ellenére jó az anyagminősége, nem recseg-ropog a ház, kicsit nehéz is lepattintani a citromsárga hátlapot. Ennek levarázsolása után viszont szembesülünk a készülék egyik áldásos tulajdonságával, a dupla-SIM kialakítással. Az 1500 mAh kapacitású akkumulátor mellett egy 3G foglalat és egy sima 2G is megtalálható, valamint egy microSD slot, memória bővítés céljából. Erre szükségünk is lesz, mivel a fekete, kék, zöld, piros és sárga színben kapható Nokia X elég szerény, mindössze 4 GB-os tárhellyel rendelkezik. Az üzemidőt egyébként teljesen átlagosnak találtuk, egy töltéssel másfél napig tudtuk használni, ami intenzív nyomkodás mellett értendő. Spórolósan két nap is kihúzható, de ehhez ki kell kapcsolni a Bluetooth és WiFi adaptert.
Ezen kéne még gyúrni
A Nokia X Dual SIM független változata 36 ezer forint környékén vásárolható meg, ez az árcédula viszont az alsó szegmensen belül is a drágább készülékek közé emeli a finnek újdonságát. A telefon minőségre rendben van, a dizájn is bizonyított már, ellenben a szoftver és hardver nem az igazi. Az Android alapú, de nem androidos rendszer logikátlan, nehezen kezelhető, érezhetően a készítői sem tudták eldönteni, hogy a Windows Phone vagy az Android rendszerből koppintsanak többet.A Google támogatás száműzését, vagy a gyenge kamerát még a kellemes kijelző és a két kártyás kialakítás sem képes feledtetni. Árban mindenképpen jobban járunk egy olcsóbb, 20-30 ezer forintos Androidos készülékkel, vagy ha nagyon ragaszkodunk a dizájnhoz, akkor válasszunk a Windows Phone alapú Lumia 525-öt.
