Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért is fontos az UEFI, azaz a Universal Extensible Firmware Interface, kicsit tekintsünk vissza a múltba, ami által rájöhetünk, minek köszönhetően jött el az ideje a váltásnak. A BIOS-t, vagyis a Basic Input Output System elnevezésű megoldást még a 70-es évek közepén vezették be, ám az elkövetkezendő években nagyok sok változáson ment keresztül.
A komponensekért, perifériákért, órajelekért felelős rendszer a 90-es évekig ROM-ban (vagy PROM-ban) volt tárolva, ami csak olvasható memóriát jelent, így a felhasználók nem tudtak módosításokat elvégezni rajta. Ahogy a hardverelemek egyre jobban fejlődtek, és egyre több olyan paraméterrel rendelkeztek, amit akár egy végfelhasználó is módosíthatott volna, átálltak az EEPROM-ok és a flash memóriák használatára. Innentől kezdve megoldódott a szabad módosíthatóság, beindultak a tuningközösségek – egy egészen új korszak köszöntött a PC-kre a 90-es évek végén. Azóta nem sokat változott a helyzet – persze apróbb technológiai váltások akadtak és szépült is, épült is a BIOS, de mára lejárt az ideje.
Túlfejlett hardverek
Fontos tudni, mielőtt továbbhaladunk, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak a BIOS-ra. Ez az a program, ami először fut le, mikor bekapcsoljuk a gépet – ellenőrzi a csatlakoztatott elemeket, lefuttat egyszerű teszteket, amelyek ha sikerülnek, továbbengedi a bootolási folyamatot, ha pedig nem, visszajelez a konkrét problémával kapcsolatban – nemegyszer elég ködösen. Az inicializálási folyamaton kívül rengeteg beállításért is felel a rendszer, melyeket a kezelői felületre történő manuális belépés után végezhetünk el. Hozzá nem értők számára rengeteg érthetetlen és felesleges opció található itt meg, így az átlagos felhasználóknak sosem nyújtott semmi érdekeset ez a felület. Akik viszont tudták, mit, hol kell keresni, nagyon sok mindent belőhettek úgy, ahogy az nekik tetszett. A memóriamodulok frekvenciájától és késleltetésétől kezdve egészen az FSB értéken keresztül az integrált elemek vezérléséig mindent. Mivel a BIOS már 30 év körüli, így rengeteg olyan limit van benne, ami mára már kezelhetetlenné vált.
A váltás oka nagyon egyszerű – a BIOS technológiájából adódóan alapértelmezetten már nagyon sok mindent nem támogat. Ilyen a 2,2 TB feletti HDD-k vagy a PCI-Express 3.0. A gyártók persze bajlódhatnának azzal, hogy belefoltozzák a támogatást (néhányan meg is teszik), de hosszú távon ez nem jelent épkézláb megoldást. Az sem utolsó szempont, hogy kezelhetőségét és megjelenését tekintve is nagyon ósdi már a BIOS. Ki akarna billentyűzettel navigálni egy kék hátterű, kis felbontású menüben? Az UEFI többek között erre is megoldás, de a fő differencia a motorháztető alatt van. Néhány pontban összeszedtük, miért pozitív a váltás:
- Könnyű kezelhetőség: immáron egérrel is navigálhatunk a szép grafikus felületeken, melyek általában kezdő és haladó móddal is rendelkeznek. Előbbiben a tapasztalatlanabb felhasználók is könnyedén boldogulnak, így meg tudják piszkálni az energiagazdálkodási módokat, a ventilátorok szabályrendszerét vagy a profilok közötti váltásokat. Létrehozhatunk ugyanis különböző profilokat, melyekben egyedi beállításainkat tároljuk – így létrehozva energiatakarékos, tuningos vagy normál módokat.
- Átjárhatóság: az UEFI jóval barátságosabb a külvilággal, hiszen ha az alaplap gyártója készít ilyen szolgáltatást, akár egy webes felületről is belenyúlhatunk működés közben is a gépbe. Arra is lehetőség van, hogy komplett alkalmazásokat készítsünk kiegészítésül, így mobilunkkal, táblagépünkkel vagy egy másik PC-vel valós időben babráljunk.
- Windows 8: az egyik legfontosabb változás a Microsoft új operációs rendszerét tekintve, hogy a támogatást tekintve előtérbe hozták az UEFI-t. Már a Windows 7-nél is volt erről szó, de akkoriban még nem volt a piacon olyan alaplap, mely azzal lett volna szerelve. A 8-as változat viszont már képes lesz kihasználni az UEFI-ben rejlő lehetőségeket. Vadabb pletykák szerint az sem kizárt, hogy csak olyan gépekre lehet majd feltelepíteni a Windows 8-at, mely UEFI-vel rendelkezik. Szerintünk erre nincs nagy esély, mivel ezzel a jelenlegi PC-s piac cirka 90 százalékát kizárnák a vásárlás lehetőségéből.
- Gyorsabb végrehajtás: talán ez a legfontosabb az összes közül. Az UEFI sokkal gyorsabban fut le, mint a BIOS, így ha a hardverelemeink is olyanok, akár 10 másodperc alatt is harcra késszé válhat a gépünk bekapcsolást követően. Ehhez persze leginkább SSD-re van szükségünk, de utóbbi önmagában nem képes erre – BIOS-os gépeken 20-25 másodperc így is kell.
Már csak a gyártókon múlik
A kérdés persze az, hogy mikor szánják rá magukat az alaplapgyártók, hogy átálljanak UEFI-re. Nagyon sokan már megtették – az ASUS például már tavaly a Sandy Bridge debütálásakor, a Gigabyte pedig év végén, az X79 platform rajtjánál. Minden gyártó valami pluszt hozzáad, hogy eltérjenek a többi vállalat megoldásairól. Képes összeállításunkban megmutatunk néhány UEFI-t, melyeken látszik a saját gyártói modifikáció.
Gigabyte
A Gigabyte egészen merészet gondolt, és megalkotta a 3D BIOS névre keresztelt megoldását. A név csalóka, mivel nem 3D-s animációkat alkalmaz, és nem is támogat térhatású monitorokat, viszont az indítóképen megjelenő alaplap fotóján tudunk a különböző elemekre kattintgatni. Ha pl. a processzor helyére kattintunk, akkor a CPU beállítások jönnek elő. Ez főleg a vizuális típusok számára lesz baráti megoldás.
EVGA
Az EVGA pont ellenkezően gondolkozott, mint a Gigabyte. Ők követték a régi BIOS megjelenését, megspékelték egértámogatással, illetve egy minimális grafikával is felturbózták, hogy azért mégis modernebb hatása legyen. Ebből is látszik, hogy az EVGA egy hardcore gyártó hardcore felhasználóknak.
ASUS
Az ASUS az előbb említett két gyártó szemlélete között áll. Bár a klasszikus elrendezés itt is megfigyelhető, ellenben sokkal stílusosabb módon, mint az EVGA megoldásánál. Az egyszerűbb nézet a Gigabyte-éhoz hasonlít, ám jóval átláthatóbb annál.
MSI
Az MSI megoldása picit kaotikusnak tűnhet első ránézésre, viszont nagyon jól átgondolták a kialakítását. Extra képességben viszont kiemelkedik, mivel böngésző, levelezőprogram és üzenetküldő szolgáltatás is beépítésre került.
