Nem véletlenül éreztük azt, hogy az ATI az elmúlt két évben látszólag nem adott bele mindent, sőt, néha arra következtettünk, hogy gyengeségképpen inkább néha visszafogott döntéseket hozott.
AMD Radeon HD4850 és 4870
Ennek legfőbb oka az, hogy igen keményen próbáltak egy olyan új grafikuskártya generációt megalkotni, ami valóban nagyot tud dobni kategóriájában és ár / teljesítmény viszonylatban egyaránt -- illetve a cél által olyannyira preferált fogyasztás / teljesítmény sem szorult háttérbe. A cégnél a HD4000-es sorozattól várják a megváltást, aminek -- más most eláruljuk -- megvan az esélye. A termékskála első példányaihoz, konkrétan a HD4850-hez már az elmúlt héten hozzájuthattunk, mára valószínűleg minden boltban hozzájuthatunk, feltéve, hogy még nem kapkodták el mind.
Mielőtt rátérnénk a részletekre, fontosnak tartunk néhány információt elárulni, melyek alapjában megkavarják a piacot. Az AMD, feltehetően nem olyan nagyon hosszadalmas gondolkodás után úgy határozott, hogy nem a csúcskategóriás kártyákat helyezi előtérbe, mint eddig. Korábban az volt a szokás, hogy kihozták elsőként a legnagyobbat, legjobbat, legdrágábbat, és attól kezdve jöttek ki a megfizethető, majd a szó szerint tényleg csak irodai alkalmazásokra alkalmas termékek. Mivel a piac megváltozott, és azon játékosok és felhasználók rétege akik hajlandóak kiadni vaskos százezreket egy kártyáért, szó szerint minimálisra zsugorodott – ez a változás az elmúlt egy évben zajlott le. Manapság az igazi lehetőséget a középkategóriás kártyák jelentik, a legtöbben ezekbe fektetnek be nyugodt szívvel, hiszen lássuk be: hiába vettünk legjobb kártyát, rövidesen kijött több olyan alkalmazás is, ami még azon is be-berezzent.
Erre kiváló példa a Crysis, melynek ominózus legvégső jelenetére még mindig nem készült olyan, egy magos kártya, mely teljesen szaggatás-mentesen tudná futtatni. Ezen eseményeknek köszönhetően tehát úgy határoztak, hogy a 200 és 300 dollár körüli szegmensre koncentrálnak, és a lehető legnagyobb teljesítményt igyekeznek kihozni ezért az árért cserébe. Később persze lesznek olyan kártyák is, melyeket kifejezetten a GeForce GTX 280 ellenfelének szánnak, de a 4800-as család első két tagja nem ilyen. Vagy legalábbis egykártyás megoldással, mivel CrossFireban a 4870 elméletileg gyorsabb is, mint a GTX 280, viszont erre a tesztre még kicsit várnunk kell.
A legelső piacra került termék a HD 4850 nevet kapta, ami hasonlóan a 3850-hez, a gyengébb megoldás -- régebben ezek voltak a Pro elnevezésű kártyák. A másik (valamikor július folyamán kerül a boltok polcaira) a 4870, ami a 3870-nek az egyenes ágú folytatása. Tény, hogy az új kártyák belső felépítésben nagyrészt eltérnek a 38xx-es sorozattól, viszont egyes részeit még a megboldogult R600-tól örökölte. A kisebb kártya ugyanúgy egy kártyahelyet foglal el, mint eddig, a nagyobb viszont kettőt, akárcsak korábban. Mielőtt rátérnénk konkrétan arra, hogy ténylegesen milyen teljesítményre is képes a friss generáció, megpróbáljuk áttekinteni a dolog technikai oldalát: mi is kíváncsiak voltunk, hogy mi az, amire az AMD azt mondja, erre az NVIDIA ma nem képes, illetve, hogy mi minden olyan újdonságot vonultatnak fel, amit a GeForce-ok nem tudnak.
Az első, és talán egyik legfontosabb adat (bár ezt mindenki eldöntheti magában), hogy az AMD, a világon elsőként elérte az 1 TeraFlopos számítási sebességet, ráadásul egyetlen GPU-n belül (egy érdekes adat: 1996-ban készült el a világ első, 1 TeraFlopos szuperszámítógépe, ami közel 10 ezer (!) Intel Pentium Pro processzort jelentett egybekötve, és 500 kW energiát emésztett fel). Ez nem kevesebb, mint kétszerese annak, amit egykor a HD 3870 adott, és még így is jóval több, mint bármelyik GeForce, amely manapság létezik – tény, hogy ezt hamarosan majd újabb rekordok fogják követni, de jelenleg az ATI a csúcstartó. A hatalmas számítási sebességet tovább segíti a Stream processzorok drasztikus növelése. Az eddigieknél több, mint a duplájára emelték, vagyis elérték a 800-as számot, ami hihetetlenül nagynak számít, viszont ez nem hasonlítható össze a GTX 280-as GeForce 240 stream processzorával, ugyanis itt más felépítésről van szó -- ennek ellenére a 800 feldolgozó impresszívnek tűnik. Szintén egyedüliként a világon, a 4800-as generáció egyes tagjai már GDDR5-ös memóriát használnak és szakítanak a GDDR4-gyel, mely nem volt annyira meggyőző, mint amilyen sokba került -- erre bizonyítékul szolgál, hogy a 4850-es természetesen továbbra kezeli a GDDR3as memóriákat.
Ha egy kicsit tovább szemléljük a technikai adatokat, elmondhatjuk, hogy a HD 4850-es kártya 625 megahertzes órajele, és 512 MB memóriája nem mondható annyira kimagaslónak. Mikor a Malagán tartott beszámolón rákérdeztünk arra, miért nem mindjárt 1 gigabájtot tettek rá, csak mosolyogva annyit mondtak: "ami késik, nem múlik". Ennél valamivel szemrevalóbb a 4870, ami 750 megahertzes órajellel és 3,6 Gbps-os memória sebességgel bír a korábban említett GDDR5-nek köszönhetően. Egyelőre ebből a modellből is „csak” fél gigabájtos verzió van, de természetesen ebből is várható elvileg 1, sőt 2 gigás változat is.
Még egy picit a gyártástechnológiánál maradva újfent találhatunk némi érdekességet. Az AMD, második generációs 55nm-es technológiájának köszönhetően eléggé hatékony megoldást tudtak előállítani. A lényeg igazából annyi, hogy a mag mérete mindössze 260 mm2 lett, szemben az új GTX200-as GeForce széria képviselőivel, melyek 576 mm2-esek lettek. Itt a méret igazából annyit számít, hogy az AMD elmondása szerint az NVIDIA nem lesz képes a GTX200-asból olyan megoldást szállítani, ami két GPU-s, mert egész egyszerűen nem tudják megoldani az áramfelvételt, vagy mondjuk a hűtést. Ezen a ponton egyébként megragadnánk az alkalmat, hogy megemlítsük, már a 4850 is iszonyatosan melegszik, a szabvány hűtéssel még a kártya csatlakozóihoz is csak óvatosan lehet hozzáérni üzem közben.
Még mielőtt rátérnénk a teszt lényegi részére, ássunk még mélyebre a 965 millió tranzisztort felvonultató RV770 lelki világában, és lássuk mik változtak az előző generációhoz képest. Azt már megszoktuk, hogy az NVIDIA és az AMD/ATI egyaránt sokak által emészthető és sűrűn változó nevekkel bombáz minket, így most sincs ez így, tehát ismét a technológia iránt mélyebben érdeklődők kívánságait igyekszünk kielégíteni a legfontosabb változások említésével.
Talán az egyik legfontosabb és legmeglepőbb, hogy az AMD egy laza modulattal a kukába dobta a rengeteg áldozatot követelő Ring Bus kialakítású memóriavezérlőt -- emiatt késett annyit az R520 -- és helyette egy jóval egyszerűbb és minden téren gazdaságosabb központi HUB kialakítást vezetett be. A HUB tehát amolyan mindenes szerepet játszik a kártyán, hiszen ezen keresztül válik lehetővé a memóriákkal való kommunikáció, ehhez csatlakoznak a memóriavezérlők, a PCI-Express, a CrossFireX és a megjelenítés vezérlők, továbbá az UVD2 is. Az új kialakítású 256-bites vezérlő előnye, hogy jelentős mértékben csökkenti a késleltetést és a nagyobb sávszélességet hatékonyabban használja ki.
Természetesen nem ez az egyetlen dolog, ami újnak számít. Említettük, hogy az új architektúra már 800 stream processzorral dolgozik, amit úgy sikerült elérni, hogy 10 darab SIMD magot használnak, melyben egyenként 80 darab 32-bites Stream processzor dolgozik 16 kilobájtos lokális gyorsítótárral megfejelve. Minden mag négy darab dedikált textúrázó egységgel és elsőszintű gyorsítátárral rendelkezik, illetve a magok egymás között egy közös 16 kilobájtos közös gyorsítótáron keresztül kommunikálnak. Ebből kifolyólag a textúrázó egységek száma is nőtt, 4×4 helyett 10×4-re, tehát 40 darabra.
Sok helyen olvashatjuk a misztikus 800-as stream processzor számot, mely -- bár sokan nem tudják -- de nem hasonlíható az NVIDIA ugyanezen számaihoz. Enneok oka, hogy az AMD SIMD magokban alkalmazott árnyaló egyégek két különböző típusú végrehajtó egységet tartalmaznak 4:1 arányban, melyek nem egyenértékűek. Továbbá közrejátszik az is, hogy az NVIDIA megoldásánál az árnyalók órajele sokkal magasabb, mint az AMD esetében.
Akárcsak a GTX 280 esetében, az AMD is rágyúrt az élsimításra a raszter egységek (ROP) fejlesztésével és az új AA módok bevezetésével, de már erről a következő oldalon számolunk be.
Természetesen nem csak a hardveres, hanem a szoftveres lehetőségekről is érdemes említést tenni az új család esetében. Kezdjük mindjárt azzal, ami megosztja a világot: az ATI elképzelése szerint a még mindig egyedülálló DirectX 10.1 támogatásban van a fejlődési irányvonal. Technológiai részletekbe nem mennénk bele, de a lényeg, hogy a 10-es verzióhoz képest a 10.1-es olyan lehetőséget tartalmaz, mely felgyorsítja a renderelési eljárást, így nagyobb sebességet nyerhetünk ki az adott játékokból. Tény, hogy napjainkban enyhén szólva sem túl sok játék van, mely támogatná ezt a lehetőséget, de az AMD pont ezen fáradozik. A korábbiakkal ellentétben, most már tényleg jóval szorosabban összedolgozik a játékfejlesztőkkel, és akárcsak az NVIDIA, ők is igyekeznek olyan megoldásokat a programozók keze alá tolni, melyekkel megkönnyíthetik az életüket. Ennek köszönhetően úgy fest, hogy 2008 vége felé már megérkeznek az első, jobb játékok DX10.1 támogatással, de az igazi roham 2009-re várható. Mivel az NVIDIA GTX200-as család még nem ismeri a 10.1-et, az sem kizárt, hogy komoly sebességhátrányba kerülnek hamarosan.
Az AMD nem véletlenül hangoztatja még a kártya nevében is, hogy HD, hiszen igazi nyalánkságot kínál a tényleges High Definition kedvelőinek. A 4800-as széria elsőként és egyediként képes lejátszani a HD videókat kép a képben, ezt persze hardveres rásegítéssel (UVD 2 – a képalkotásban a Stream processzorok is részt vesznek). Emellé párosították a Dynamic Contrast és a DVD Upscaling (DVD konverzálás HD felbontásra) eljárásokat, melyek további képminőség javulást eredményeznek. Bár a szoftveres DVD lejátszók többsége még nem használja ki ezen lehetőségeket, a nagyobbak már frissítették szoftvereiket, és hamarosan ez várható mindenkitől. E mellé társíthatjuk az úgynevezett AVT-t, vagyis az Accelerated Video Transcoding-ot, mely, ahogy neve is mutatja a videó kódolásnál lesz nagy segítségünkre. Ez is eléggé jól sikerült, hiszen míg mondjuk az Intel, ma kapható leggyorsabb kétmagos processzoral (E8500) közel 10 óra alatt kódol le egy 1 órás 1080p-s filmet, addig a 4800-as széria képviselői alig fél óra alatt végeznek az eljárással.
(Nagyítható!)
Ha már képminőségnél tartottunk, felhívnánk a figyelmet egy új, a változatosság kedvéért Anti-Aliasing eljárásra. Az Edge Detect CFAA filterek nagy előnye, hogy megváltozott a mintavételi eljárás, és ennek köszönhetően sikerült csökkenteni az elmosódást. Bizonyára emlékszünk a kezdeti AA módokra, ahol inkább mosott, kicsit homályos képet kaptunk. Itt az elmosás után, a környező, még éles pontok is mintavételként szolgálnak, amivel tényleg látványos hatást értek el. Egy kinagyított képen ezt tökéletesen láthatjuk, kiderül, hogy szebb az eljárás, mint mondjuk amit a GTX 280 képes előállítani, más kérdés, hogy játék közben, ráadásul szabad szemmel ebből szinte semmit nem fogunk érzékelni.
Természetesen jelen van a korábban bemutatott tesszelációs eljárás is, melynek lényege, hogy alacsony poligonszámú objektumokból képes egy jóval részletesebbet előállítani (az egyesen oldalakból sokkal kisebb egyenes oldalakat csinál, ezzel a „görbe” érzetet kelt): a baj ezzel is csak az, hogy egyelőre kevés szoftver támogatja – bízunk benne, hogy ez tényleg megváltozik a jövőben!
(Nagyítható!)
A Malagai prezentáción egyébként egy egészen új utat is prezentált az AMD, mely szerint a GPU teljes egészében beszáll a számítási feladatokba is, nem csak a képalkotásban -- ezt hívják GPGPU-nak. A Froblins nevezetű techdemóban nagyszámú lényecskék jelennek meg HD környezetben, és az ő mesterséges intelligenciájukat (AI) is a GPU számolta. Ezáltal a CPU-ra maradt feladatok csökkentek, így azokat jobban ki tudta szolgálni.
Igencsak jó volt látni, ahogy a malagai prezentáció végén a partnerek szóltak néhány szót. Rengeteg régi, és a piacon egészen új, vagy éppen teljesen kezdő motoros vélekedett pozitívan a 4800-as családról. Akkor még érezhettünk némi marketing ízt, de most már, a teszt után látjuk, van mire büszke legyen az AMD. Érdekes volt például azt látni, hogy az eddig csak és kizárólag NVIDIA kártyákat gyártó Inno3D új céget alapított Force3D néven, amely már csak ATI kártyákat gyárt kizárólagosan. Vagyis az eddig szigorúan egyoldali gyártó is elismerését fejezte ki az új ATI család iránt. Ez minden bizonnyal jelent valamit ugyanúgy, mint az NVIDIA „elismerése”: alighogy megjelentek a 4800-as kártyák, a 9800 GTX világpiaci ára több, mint 30 százalékot esett! Ebből persze legrosszabbul azok jönnek ki, akik már vettek ilyen kártyák mondjuk 80-90 ezer forint környékén, most meg valahol 50 ezer magasságában juthatunk majd hozzájuk.
Hat népszerű és a tesztelők által is kedvelt játékprogrammal vizsgáltuk az új kártya képességeit, amelyeket az előző GeForce széria csúcskártyáihoz és az AMD Radeon HD3870X2-höz mértünk kifejezetten nagy felbontásban.
Tesztkörnyezet:
- Gigabyte P35T-DQ6
- Intel Core 2 Duo E8500
- 2×1GB Samsung DDR3 1066 MHz
- 1×40GB Samsung SATA HDD, 1×320GB WD SATA HDD
- OCZ Silencer 750 W
- Samsung SyncMaster 2693HM
- AMD Radeon HD4850
- Gigabyte GV-N28-1GH-B (NVIDIA GeForce GTX 280)
- Gigabyte GV-NX98X1GHI-B (NVIDIA GeForce 9800GX2)
- Gigabte GV-NX98X512H-B (NVIDIA GeForce 9800GTX)
- Palit GeForce 9600GT Sonic (NVIDIA GeForce 9600 GT)
- ASUS EAH3870X2/HTDI/1G/A (AMD Radeon HD3870X2)
- Microsoft Windows Vista US SP1 Integrated
A teszteredmények ismertetése előtt lássuk a kártyák fogyasztását teljes terhelésen.
Összességében véve a HD4850 nem igényli, hogy külön házi erőmű állítsunk igénybe, viszont -- ahogy azt említettük -- roppant mód melegszik, ezt cserébe el kell viselnünk.
Tesztelt játékszoftverek:
- World In Conflict – 1920×1200, Maximális beállítások
- Crysis – 1920×1080, High, 2×AA
- UT3.0 – 1920×1200, Maximális beállítások
- COD4 – 1920×1200, Maximális beállítások
- FEAR – 1920×1200, Maximális beállítások
- Devil May Cry 4 – 1920×1080, Maximális beállítások
*: A Crysis és 9600GT párosításnál az élsimítást kikapcsoltuk!
*: Az ASUS HD3870X2, Palit GeForce 9600GT és AMD HD4850 16 helyett 8-szoros élsimítással mérve.
Nos, talán mindenkinek feltűnt, hogy a kifejezetten középkategóriába szánt RV770 grafikus vezérlő annak ellenére igen jól állta a sarat, hogy igen izzasztó feladatokat bíztunk rá. Éppen ebből kifolyólag kiegészítés képpen ide írjuk, hogy a Crysis talán túlságosan is nehéz falat volt a kártya számára, így élsimítás nélkül is megmértük, így pedig másodpercenként majdnem 15 képkockát tudott kirajzolni a képernyőre.
De mit is látunk valójában? Ha a világoskék (HD4850) és citromsárga (9800GTX) csíkokra koncentrálunk akkor láthatjuk, hogy a Crysis kivételével a HD4850 minden tesztben lehagyta az NVIDIA GeForce 9800 GTX-et. Összefoglalva csak azt mondhatjuk, hogy az AMD elérte a célját: egy olyan kártyát készített a középkategóriában, ami nem csak térdre kényszerítette riválisát, hanem jóval alacsonyabb árával meg is alázta azt -- arról nem is beszélve, hogy a GTX árát éppen emiatt nyomták le az elmúlt héten, tehát az NVIDIA biztosan rengeteget bukik ezeken a kártyákon. Ugyanakkor a többi résztvevőhöz hasonlítva is kiválóan teljesít a HD4850, ezért az AMD mérnökei hosszú-hosszú kínlódás után most ismét magukévá tudhatják a piacot, feltéve, hogy képesek lesznek visszanyerni a vásárlók bizalmát.
AMD Radeon HD4850
Az AMD Radeon HD4850-t az AMD-től, a Gigabyte GTX 280 és 9800 GX2 kártyákat a Gigabytetól, a Gigabyte 9800 GTX-et a Cédrus Kft-től, az ASUS HD3870X2-t az Expert Computer Kft-től, a Palit 9600GT a Mercury ImpEx Kft-től kaptuk tesztelésre. Köszönjük!
