Beindult a "zöld őrület" a számítástechnikában is. Ennek első észrevehető jele a dobozokon látható RoHS logó, ami a gyártás során keletkező károsanyagok csökkentését, illetve a környezetszennyező anyagok teljes mértékű mellőzését jelezte a felhasználók felé.
Véleményünk szerint éppen ideje lenne, akár radikálisabb módszerek alkalmazásával is, elkezdeni a környezet kímélését, ha -- közhelyekkel élve -- szeretnénk, hogy unokáink is meglássák a Napot. Természetesen nem elég csak a gyártás során odafigyelni a részletekre, hanem a felhasználók felvilágosítása és (sz)oktatása is fontos szerepet játszik abban, hogy tisztább könyezetben élhessünk.
A felhasználók többsége éjjel-nappal járatja a számítógépét, még akkor is, ha éppen az nem csinál semmit. A magas villanyszámlára lehet legyinteni, de felesleges értelmetlenül pazarolni az energiát. Szóba jönnek olyan esetek is, amikor használjuk a gépet, de csak kis terhelésnek vetjük alá, vagy éjszakára hagyjuk bekapcsolva például letöltés céljából. A számítógép a felsorolt esetek mindegyikében energiát pazarol, tehát valamilyen megoldást kellett találni ennek megakadályozására. A processzorokba épített órajel- és feszültségregulázó SpeedStep és Cool & Quiet megoldások hatékonyan működnek, de az alaplapok még mindig nem kínáltak hatékony energiatakarékos megoldásokat.
Az alaplapgyártók zölddé válásának második szakasza, hogy olyan megoldásokat fejlesszenek ki, amik ha nem is oldják meg teljes mértékben az energaipazarlással kapcsolatos problémákat, de mérésékelnek rajta valamelyest. Ilyen például a Gigabyte Dynamic Energy Saver (röviden DES, amiről már írtunk újságunkban és weboldalunkon is), illetve az ASUS Energy Processing Unit (azaz EPU). Az ASUS és Gigabyte megoldása egyaránt szoftverrel vezérelhető és az InterSil hardveres megoldásán alapul -- de természetesen BIOS támogatás is szükséges az energiatakarékos funkciók kiaknázásához.
A gyakorlatban:
A gyakorlatban az energiatakarékos funkciók bekapcsolásával a processzor többfázisú tápellátó áramkörének egy részét kapcsoljuk ki. A Gigabyte esetében a 12-fázisa több köztes lépésben kapcsolható le négy fázisra, míg az ASUS-nál csak a nyolc fázis felezése lehetséges.
Akárcsak a DES mérésekor, az EPU bekapcsolásával is csökkent az energiafelhasználás, de az ASUS esetében ez a változás körülbelül 4-5 százalék volt, a DES-nél 6%. A különbség nem számottevő, 100 Wattnál ez 4 és 7 Watt megtakarítást jelent. Hozzá kell tennünk, hogy azonos kiépítés mellett a Gigabyte EX38T-DQ6 alapjáraton 99 wattot fogyasztott, míg az ASUS alaplapja 110-et -- kikapcsolt EPU és DES mellett. Ebből viszont tisztán látszik, hogy a felhasznált alkatrészek minősége és a tápellátó áramkörök precíz tervezése is nagyban befolyásolja a fogyasztást, tehát a takarékosság itt kezdődik, erre tesznek rá még egy lapáttal az energiatakarékos funkciók, mint a DES vagy az EPU.
A DES esetében említettük, hogy az energiatakarékos funkciót nem érdemes kikapcsolni, és ugyanezt mondjuk most az EPU tesztelése után is. Sokat ugyan nem spórolunk vele, de a teljesítményből sem vesz el látható módon.
Sok kicsi sokra megy!
Az eredmények láttán sokan azt gondolják most, hogy az EPU és DES felesleges fejlesztések. Valóban az, ha (az emberi természetből kifolyólag önző módon) azt nézzük, nekünk ez milyen keveset számít a havi villanyszámlában. Azonban számoljuk ki, hogy amennyiben a Világ minden egyes számítógépe 4-10 százalékkal fogyasztana kevesebbet, az mennyivel kevesebb energiafelhasználást jelentene globálisan -- és ez itt a lényeg.
