Egyre több eszközt, többnyire mobilokat használunk, a PC mellett ott van még a konzolunk, az okostévénk és már a konyhai rádió is a netre tud kapcsolódni, hogy streamelje kedvenc adónkat. Mindehhez tökéletesen passzol egy központi fájltároló, vagyis NAS, amely ma már ráadásul nem csupán a fájlok tárolására alkalmas, rengeteg funkciót aktiválhatunk rajta külön appok hozzáadásával. De a nagy lelkesedésben azért nem árt gondolkodni is, máskülönben csúnya tervezési hibákba csúszhatunk, a vége pedig csalódás, adatvesztés, pazarlás. Pár hibát szedtünk össze.
JBOD
Az egylemezes, alapszintű feladatokra, inkább külső tárolóként aposztrofált fájltárolókat leszámítva minden kettő-, négy- stb. lemezes NAS kezel valamiféle RAID konfigurációt. Itt többféle párosítás is elképzelhető, de ehhez persze kettő, három vagy négy HDD is szükséges. Ha az adatbiztonságra is rámegyünk, valamennyi tárhelyet "elveszítünk", pontosabban ezt nem használhatjuk ki, mert nem is fog látszani - erre a tárterületre menti a NAS automatikusan fájljaink másolatát, hogy hardverhiba esetén se legyen adatvesztés. A fent említett RAID 1-nél még jobb a RAID 5, amely három-négy HDD-t kapcsol egybe és úgy képes a redundanciát felépíteni, hogy csak egy HDD tárhelye "esik ki".
De itt van egy probléma, amibe gyakran belefutnak a friss NAS-tulajdonosok. A NAS nem olcsó mulatság, így amikor ezt végre megveszik, már alig marad HDD-re. Ilyenkor jön az, hogy vagy a régebbi HDD-kel pakolják tele az új NAS-t, vagy csupán egy HDD-t vásárolnak, hogy majd később bővítik. Egyik sem jó stratégia. Előbbi esetben nagy az esélye, hogy a már lestrapált HDD-k hamarosan meghibásodnak, arról nem is beszélve, hogy a sebesség is gyatra lesz. Ha csak egy HDD-t pakolunk be, esetleg egy régebbi merevlemezzel kapcsoljuk össze, nincsen más lehetőségünk, mint JBOD-konfigurációt választani. Ilyenkor nincsen "elvesztegetett" tárhely, cserébe bármelyik HDD meghibásodik, minden adatunknak búcsút inthetünk. Használjunk legalább két HDD-t RAID 1-ben, vagy ha nincsen erre lehetőség, állítsunk be extra biztonsági mentést kellő méretű felhőtárhelyre vagy egy külső HDD-re.
Fast Ethernet
A NAS rengeteg funkciót képes ellátni, és a legfontosabb, hogy bárhol, bármikor, egyszerre akár több eszközről is elérhető. Ez rengeteg lehetőséget ad, de sajnos többször elkövetik azt a nagy hibát, hogy a NAS-t régi routerükhöz kapcsolják az otthoni felhasználók, ez pedig hiába képes Wi-Fi N-re, a kábeles kapcsolat továbbra is csak 10/100-as. Ez maximálisan 10 MB/s-ra képes, ami nagyon kevés mindenhez. A fájlmásolás vánszorogni fog, az okostévénkre nem tudjuk akadás nélkül streamelni a filmet vagy sorozatot, ha pedig egyszerre több eszközről szeretnénk elérni a NAS-t, a sebesség a töredékére esik vissza.
Otthonba zárva
Torrent, képtár, privát felhő, távoli streaming, nyomtatószerver, webszerver, virtualizáció és még sorolhatnánk, mennyire mindenre alkalmas egy fejlett, de abszolút elérhető árú NAS. Ma már minden modellhez járnak mobil appok is, hogy akár útközben is elérjük filmjeinket, zenéinket, de sajnos sokaknak csak hibát dob a mobil app, amikor lelkesen feltelepítik. Pedig nem valami sötét varázslatra, IT-szakértői csapatra van szükség, csupán a routeren kéne kiengedni a NAS-t, hogy távolról is elérhető legyen.
Szerencsére ebben ma már több cég is segít beállító programmal, részletes leírással. A lényeg, hogy otthoni hálózatunknak fix címet kell szerezni (dyndns.org, noip.com stb.), majd a megfelelő NAS-portokat (többnyire 80, 8000 stb.) kiengedni, így amikor kívülről rákapcsolódunk otthoni hálózatunkra, egyenesen a NAS-hoz irányít a router.
