IDF: 0-dik nap

A konferenciát Abel Weinrib nyitotta meg, aki az Intel Corporate Technology Group (CTG) elnökhelyettese - leginkább általános dolgokról beszélt: miként és hogyan fogja fel az Intel az emberiség technológiai fejlődését. Beszélt arról, hogy a jövő egyértelműen a párhuzamos adatfeldolgozás és feladat végrehajtás felé halad. Nem csak a szuperszámítógépeken, de a teljesen általános, mindennapi használásra szánt gépeknél is. Ebben élenjáró szerepet szán az Intel saját technológiáinak: az Intel vPro-nak, A Centrinonak, és a Viiv-nak.

Kevin Kahn a tera-szintű számításokról beszélt. A kicsit szakzsargonnak tűnő kifejezés csupán annyit jelent, hogy a számítógépeink terrabájtokat dolgoz fel nagyon gyorsan, teraflops (tera, 10 a 12-iken, flops = lebegőpontos számítás) sebességgel. Ez több problémát vet fel: hiába a processzorok rettenetes sebessége, ha a kapcsolat a számítógép többi részegységével a mai marad. Kahn csapata többek között azon dolgozik, hogy ezen hardveregységek protokoljait olyan módon írják át, hogy megfeleljenek az új sebességnek, és hatékony platformot létesíthessenek.

Ez felveti a vezetők-félvezetők problémáját. Konkrétan a réz-szilicium és az optika kérdését. Az optika jóval nagyobb sávszélességet tud biztosítani, de sokkalta drágább. Itt jön be a képbe a szilicium lézer technológiája, amit az Intel már tavaly kidolgozott, és a UCSB csapata tökéletesített - ennek eredménye a hibrid szilicium lézer. Ezt integrálva akár egy alaplapon is a lapkák között jelentősen megnövelhetjük a sebességet.

Részt vehettünk egy előzetes prototípus bemutatón is, ahol a legérdekesebb dolog kicsit science-fictionnek tűnt első hallásra és látásra. A technológiát Dynamic Physical Renderingnek hívják. A mérnökök szerint 5 év múlva képesek lesznek úgy anyagot előállítani, hogy annak konzisztenciáját és formáját dinamikusan változtassák - ez a programozható anyag. Mi szurkolunk nekik, hogy sikerüljön.