Egészen az első Voodoo 3Dfx kiegészítő kártya megjelenéséig nem volt különösebb szerepe a videokártyának, pontosabban a 3D-s megjelenítést gyorsító chipeknek. Ettől kezdve azonban felgyorsultak az események, és most, nagyjából húsz évvel később már a grafikus kártya a legfontosabb komponense egy játékra szánt számítógépnek.
A GPU, vagyis a Graphics Processing Unit nem csupán a kijelző meghajtásáért felel, legfontosabb feladata, hogy kiszámolja a 3D-s játékok térbeli grafikai megjelenítését, méghozzá lehetőleg minél gyorsabban és minél jobb minőségben. PC-s szemmel nézve a másodpercenként 30 darab kiszámolt képkocka kevés, főleg akkor, ha kompetitív, például autóversenyzős vagy lövöldözős címekről van szó, amelyekben minden milliszekundum számít. A 60 fps (frame per second) az általánosan elfogadott, de sokan vallják, hogy az igazán folyamatos, önfeledt játékélmény érdekében a 144 fps sem túlzott elvárás.
Míg húsz éve alig néhány darab 3D-gyorsító közül választhattál, ma már óriási a kínálat: mind teljesítményben és kiépítésben, mind pedig árban nagyok az eltérések. Cikkünkben három kategóriára bontva mutatjuk meg, kinek milyen videokártyát érdemes választania, illetve hogy mire kell figyelni egy gamergép összeállításakor vagy éppen egy irodai gép játékra alkalmas PC-vé fejlesztése során.
Így lesz a PC-ből játékgép
Nagyon ritka az olyan, ideális eset, amikor egy eredetileg irodai munkára vagy otthoni általános, tanulásra és netezésre szánt számítógép összeállításakor semmi egyéb teendőd nincs, mint fogni egy videokártyát, beszerelni egy szabad PCI Express x16-foglalatba, telepíteni a drivert, és elindítani a játékokat. Mert bár papíron valóban a videokártya teszi gamer-PC-vé az általános konfigurációt, ahhoz, hogy ezt a fejlesztést megtehesd, sok mindennek kell teljesülnie. Először is ellenőrizned kell, hogy az alaplapon van-e egyáltalán szabad PCIe x16-foglalat, majd fontos, hogy összevesd a kiszemelt videokártya méretét a házad belső adottságaival, mert ha nem fér el benne a VGA-kártya, a házat is ki kell cserélned.
Szinte biztosan belefutsz majd abba a problémába, hogy az ilyen, általános PC-ket gyenge tápegységgel szerelik. Miután a videokártya jó eséllyel annyit vagy többet fogyaszt majd, mint a processzorod, a tápegységcserére sem árt felkészülnöd. Egy 500-550 wattos, 80Plus jelzéssel ellátott, hatékony modell akár a GeForce RTX 2070-es konfigurációhoz is elegendő lehet, ennél erősebb grafikus kártyához viszont már inkább 600-750 wattos tápegység javasolt. Szintén fontos, hogy processzorod képes legyen elegendő adatot küldeni a videokártyának, számolni az MI-rutinokat, irányítani a gépi ellenfeleket, kezelni a felhasználói parancsokat és így tovább. Erre egy kétmagos, több generációval ezelőtti CPU már nem elegendő.
Végül a monitort érdemes még megemlíteni, mint kritikus gamerperifériát. A felbontás, a paneltípus és sok egyéb paraméter mellett, ha a játék a meghatározó, a válaszidő, illetve a bemeneti késleltetés a két legfontosabb adat, amire figyelned kell. A középkategóriától felfelé az adaptív képfrissítéshez is ragaszkodj. Kompatibilis monitorral rendelkezve a FreeSync és G-Sync nevekre hallgató technológiák gondoskodnak arról, hogy gyors mozgások közben ne essen szét a kép, az animációk folyamatosak legyenek, és a megnövekedett késleltetés se zavarja meg az irányítást.
DLSS, RT és Reflex: azok a bizonyos extra GeForce-kiváltságok
Ha oly szerencsés vagy, hogy egy modern, Turing- vagy Ampere-alapokra épített grafikus chip duruzsol videokártyádon, nem csupán a sebességet és a kompatibilitást kapod, egy sor extra funkcióhoz is hozzáférsz, amelyek bizony nem üres marketingszövegek.
Miután az RTX kártyák mindegyike tartalmaz a CUDA magok mellett RT és Tensor magokat is, ezeket a grafika további javítására és/vagy mesterséges intelligencia vezérelte extra funkciókra is be lehet vetni. A legismertebb mind közül a ray-tracing renderelés, amely valósághű látványt tár szemed elé, köszönhetően a sugárkövetéses megvilágítási számításoknak. Az effekt-csomag még meglehetősen újnak számít, de már egyre több játék támogatja és az új játékkonzolok terjedésével a multiplatformos játékoknál alapértelmezett lesz. Nos, ezeket gond nélkül aktiválhatod már GeForce RTX kártyádon, legyen az akár 20-as, akár 30-as szériába tartozó.
A ray-tracing effektek mellett legalább ennyire fontos a DLSS, vagyis a Deep Learning Super Sampling. Itt a mesterséges intelligencia segít a képjavításban speciális élsimítással és utóélesítéssel. A DLSS egyben felskálázó algoritmus is, vagyis az ezt támogató játék - noha a kijelző natív felbontásában jelenik meg - valójában a GPU alacsonyabb pixelszámon állítja elő. Mielőtt húznád miatta az orrodat, hogy átvertek, fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia ezt a képet alaposan kezelésbe veszi és gondoskodik róla, hogy a végeredmény legalább olyan jó legyen, mint a natív render. És a nyereség? Hát akár 40%-os gyorsulás! Ezt igyekszik bemutatni ez a videó is (persze sokkal mellbevágóbb, amikor saját gépeden látod ugyanezt):
Az extrákat még sorolhatnánk napestig, de most ezek közül az Nvidia Reflexet emeljük még ki. Ez egy speciális, összetett technológia, amely abban segít, hogy az egérkattintás és a kijelzőn megjelenő kép közti időt csökkentse le drasztikusan. Ez ugyanis nem csupán input lagból áll, rengeteg tényezőből tevődik össze. Az Nvidia Reflex minden apró részletet elemez és optimalizál, ám mind közül a legfontosabb, hogy a CPU adatfeldolgozását szinkronizálja a grafikus chip képalkotási sebességéhez, így feleslegesen nem készülnek előre képkocka-számítások, amelyek növelhetik a késleltetést. Mindebből azt veszed majd észre, hogy pontosabban célzol és sokkal gyorsabban tudsz reagálni a kompetitív játékokban életedre leselkedő ellenfelek ténykedéseire. Márpedig egy vegytiszta PC gaming-kiváltság!
Asztali PC vs. gamernotebook
Gamergépek tulajdonosai különösen jól kihasználhatják az asztali gaming PC-k egyik nagy előnyét, a modularitást. Szaggatnak a játékok? Nem tudod bekapcsolni a legújabb effekteket? Semmi gond, egyszerűen csak cseréld ki a videokártyát egy modernebbre, és máris kétszeres sebességgel száguldanak a legújabb AAA címek is.
A gamernotebookok nagyon szépek, és sok szempontból praktikusak is, de grafikus kártyát nem tudsz bennük cserélni, így amikor játékok alatt már nagyon gyengének találod a gépedet, kénytelen leszel újat vásárolni. Ahogy cikkünkben is rámutatunk, egy asztali PC-hez - legyen az akár teljesen új építésű vagy felújított - te magad választhatod meg az igényeidhez és a pénztárcádhoz leginkább passzoló videokártyát. Persze túl alacsony árakra ekkor se számíts: egy elfogadhatóan gyors és modern VGA-kártya 55-60 ezer forinttól indul, a középkategóriát 80-150 ezer forintért kínálják, a topligában pedig a csillagos ég a határ.
Tudatosan válassz VGA-t!
Videokártya vásárlásakor több szempontot is figyelembe kell venned. Miután eldöntötted, mennyit vagy hajlandó erre a célra költeni, szűkítsd a meghatározott árszegmensre a kínálatot. Jó eséllyel még így is több száz modellel találod szembe magad, ám ezek nagy részét rögtön kiszűrheted. Már belépőszinten is kell a 4 GB VRAM, így az egy-két generációval ezelőtti GPU-kat rögtön felejtsd is el. Az egyventilátoros, névtelen, egyedül a vonzóan alacsony árral csábító modelleket szintén kerüld; ezek stabil működése kétséges, a hosszú élettartam valószínűtlen, ha pedig mégis működik az eszköz, hát a hűtése garantáltan visítani fog.
Az arany középutat a robusztus hűtővel szerelt, de még nem abszolút prémium készülékek jelentik, ezek gyártói már adnak a külsőre, némi világítást is remélhetsz, illetve a gyári órajeltuningnak köszönhetően pár százalékkal jobb a teljesítmény. A csúcskategóriában érdemes a prémium megépítésű modelleket is közelebbről szemügyre venni. Az agresszív gyári tuninghoz alaposan túlméretezett hűtés és feszültségszabályzó áramkör tartozik, így a GPU hosszabb ideig képes magas boostórajelen dolgozni. Emellett vagány világításra, hosszabb garanciális időre és ajándék játékokra is számíthatsz.
Ha tehát prémium kiépítésben gondolkozol, nyújtózkodj egészen addig, ameddig lehetséges, de közben ne hagyd, hogy a külsőségek elcsavarják a fejed, válaszd mindig az eggyel erősebb GPU-val szerelt modellt, mert azért a sebességet alapvetően a GPU határozza meg. Ráadásul így akár további egy-két évvel is elodázhatod a következő videokártyacserét.
Hétvégi harcosoknak
Ha szűkös is a keret videokártyára, jogos elvárás, hogy szaggatások nélkül élvezhető látványvilágot tárjon a játékos elé. A 10-30 ezer forintos videokártyákat jobb, ha elfelejted: elavult, harmatgyenge GPU-k kevés és lassú videomemóriával. A GeForce GTX 1050 vagy a Radeon RX 570 csak rövid távon és nagyon kedvezményes áron lenne bölcs döntés, ezért mi a GeForce GTX 1650 Super változatát választottuk.
Míg az eredeti GTX 1650 csalódás volt, a Super sokkal erősebb GPU-ra épül, emellett memória-alrendszere is nagyobb sávszélességet kínál. Ezzel a videokártyával minden játék magas részletesség mellett fog futni full HD felbontásban, legalább 30 fps-sel. A vagány külsejű Asus TUF változat kétventilátoros, robusztus hűtést és hátlapi védőlemezt is kapott, így némi gyári tuning is belefért az alapmodellénél alig magasabb vételárba.
Termék: Asus TUF Gaming GeForce GTX 1650 Super
Ár: 64 990 Ft
GPU: Nvidia Turing TU116
CUDA shaderek száma: 1280 darab
VRAM: 4 GB GDDR6, 128 bit
Ajánlott tápegység: minimum 350 W
Ideális középjátékos
Pörgő akció vagy lenyűgöző látvány? A kettő nem feltétlenül kell, hogy kizárja egymást. Ha nem szeretnéd meghozni ezt a fájdalmas döntést, érdemes a középkategóriás videokártyák közül választanod. A GeForce GTX 1660 Super ideális belépő a komoly PC-játékosok világába: ez a Dual Evo kártya a legújabb AAA kategóriás játékokat is könnyedén futtatja full HD felbontásban, magas részletesség mellett, miközben a 40-60 fps sebességet is garantálja.
Az egyedi és csendes hűtést alumínium hátlap egészíti ki, kapsz gyári tuningot, és néhány játékkal már a WQHD felbontás sem elérhetetlen. Ha ennél valamivel többet szeretnél, és az RTX-effekteket is kipróbálnád, a GeForce RTX 2060 Super GPU-val szerelt ROG Strix EVO Gaminget válaszd. Ez a kártya hardveresen gyorsítja a ray-tracing effekteket, 8 GB VRAM-ja sok mindenre elegendő, a GPU pedig akár WQHD felbontásban is élvezetes játéktempót garantál. A ROG Strix modell háromventilátoros, masszív hűtése rendkívül csendes és hatékony, a beépített világítás nagyon jól mutat, és a gyári tuning is adott.
Termék: Asus Dual GeForce GTX 1660 Super EVO/Asus ROG Strix GeForce RTX 2060 Super EVO
Ár: kb. 10 ezer forint /kb. 150 ezer Ft
GPU: Nvidia Turing TU116/TU106
CUDA shaderek száma: 1408/2176 darab
VRAM: 6 GB GDDR6, 192 bit/8 GB GDDR6, 256 bit
Ajánlott tápegység: legalább 450 W/550 W
Gamererőmű
Ha szeretnél WQHD vagy akár 4K felbontásban is 60-100 fps sebességgel játszani, gyakran bekapcsolnád a ray-tracing effekteket, és többéves beruházásnak tekinted a videokártya-vásárlást, akkor neked a legújabb Nvidia Ampere GPU-ra épített TUF Gaming modellt ajánljuk. A GeForce RTX 3070 GPU-ja a ma elérhető legfejlettebb videochip, és miután csúcskategóriás, minden szabványt, effektet és technológiát támogat, a 8 GB VRAM pedig 4K felbontásban sem fog cserben hagyni.
Az Asus óriási, háromventilátoros, hőcsövekkel megtámogatott TUF-hűtése hatékony, és félpasszív üzemben dolgozik (2D-módban leállnak a ventilátorok), terhelés alatt pedig hosszabb ideig képes magas órajelen tartani a GPU-t, mint egy egyszerűbb, kisebb hűtőrendszer. A gyári tuningon felül RGB-világítás is került a kártyára, amivel feldobhatod gamer-PC-d belsejét.
Termék: Asus TUF Gaming GeForce RTX 3070
Ár: kb. 360 ezer forint
GPU: Nvidia Ampere GA104
CUDA shaderek száma: 5888 darab
VRAM: 8 GB GDDR6, 256 bit
Ajánlott tápegység: 750 W
Ha szeretnétek további részletes teszteket, érdekes cikkeket és alapos elemzéseket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékot kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra.
