GeForce 8800 teszt - aki mindent visz!

Az NVIDIA a GeForce 7-es sorozatával osztatlan sikert aratott, mind a közép kategóriában, mind a felső szegmensben is. A 7900GTX volt a felsőkategóriás kártyák királya, ha teljesítményben nem is mindig, de a fogyasztást, a „zajcsapást” is figyelembe véve rendkívül jó ár/érték aránnyal bíró termék. A 7950GX2 már inkább egy prémium kategóriás kártya, amelyet a legelszántabb játékosoknak gyártott az NVIDIA. Ezek a kártyák ugyebár igény szerint mind SLI-be is köthetőek, így akár 50-60-70 százalékos sebességnövekedést is el lehet érni az egykártyás megoldásokhoz képest.

 

 

Az NVIDIA legalább olyan nagyot akart dobni a G80-nal, mint az ATI annak idején az X1k sorozatával -- nos az ígéretek szerint erre meg is volt minden esélye és lehetősége. Nézzük, mit sikerült a „zöldeknek” alkotniuk!

 

Kódneve: Unified Architecture

Nem nagyon szeretjük a külföldi kifejezéseket egy az egyben használni, de a Unified Architecture-nek (UA) nem találtunk igazán frappáns fordítást. Szerencsére jelentése roppant egyszerű. A „hagyományos” vagy mondjuk inkább ez idáig gyártott grafikus lapkákban külön találtunk számoló egységeket a képpontoknak, vertexeknek, geometriának és több más egyéb számítási feladatnak. Ennek sajnos egyértelmű hátránya van, ami akkor ütközik ki elsősorban, amikor az egyik számítási feladatra a sok közül kivételesen nagy hangsúly helyeződik -- például amikor geometriát kell számolni. Ilyenkor, ezekben a lapkákban maximális terhelés alá kerülnek azok a számoló egységek, amelyek a geometriáért felelnek. Annál nagyobb teljesítményt, mint ezek a dedikált egységek, soha nem fog tudni elérni. Mindeközben persze a többi számítóegység tétlenül, vagy csak nagyon kismértékben kerül kihasználásra.

Az NVIDIA erre egy – hallásra – nagyon egyszerű megoldással állt elő: nincsenek többé dedikált egységek, mindegyik mini-processzor el tudja végezni az összes fajta számítási feladatot. Így bármilyen grafikai kalkulációról is beszélünk, nem marad kihasználatlan hardver, és jóval hatékonyabban történik a feladat-feldolgozás – ezt jelenti tulajdonképpen a UA.

Egy másik kulcsfontosságú újítás a GigaThread technológia: igaz, a GPU-k már jó ideje több szálon képesek feladatokat végrehajtani, ezzel viszont szó szerint, akár több ezer szálon képes számolni a grafikus lapka.

Még oldalakat lehetne megtölteni a lapka tudásával és annak részletes kivesézésével, - hiszen forradalmi elgondolások váltal valóra benne - de az eredmények többet mondanak mindennél.

A kártyáról is essen néhány szó
Nem is egy kártyáról, de rögtön kettőről beszélhetünk, hiszen a boltokban elviekben két változat lesz kapható november végétől vagy december elejétől.

Ezek a GeForce 8800GTX és 8800GTS névre hallgatnak. Ami meglepetés lehet, bár némelyünknek talán kevésbé, hogy míg az ATI jelenlegi csúcskártyáján már GDDR4-es memóriát találunk, az NVIDIA egyelőre a GDDR3-nál marad. Kérdésünkre, hogy meddig, nem adtak egyértelmű választ.

A rajtuk található 768, illetve a GTS esetében a 640 megabájt memória több, mint elégnek tűnik. Mi egyelőre csak az erősebbik kiadást kaptuk meg tesztre, s rögtön szembetűnt, hogy a kártya rettentő nagyra sikerült -- hosszabb, mint a konkurens csúcsterméke, és pár milliméterrel magasabb is. Bizony a kisebb házzal rendelkező tulajok gondban lesznek. Mint azt a táblázatban is láthatjuk, a G80 kódnevű mag tranzisztorszáma hihetetlenül magas, ráadásul még 90 nm gyártástechnológiával készült, ezért óriási hűtőbordát szereltek rá - a ventilátor viszont rendkívül halk, az általa keltett zaj vetekszik a 7900 GTX-szel. A kártya igen sokat fogyaszt: többet, mint elődje, a 7950GX2. Igaz, a 681 millió tranzisztor meg is követeli ezt az energiát. Ennek ékes bizonyítéka a két PCI-Express tápcsatlakozó, amire valóban szükség van. A PCI-Express foglalat és a külső csatlakozó is "csak" 75 watt energiát képes szolgáltatni a kártyáknak, a 8800-sa Geforce étvágyát ez nem elégíti kell, így kell neki még egy külső tápforrás.

 

A teszt mindenek felett
Minden bizonnyal a teszt legérdekesebb része az lett volna, ha ki tudtuk volna próbálni Vista, azaz DirectX 10 alatt a kártyát, de sajnos sem a játékok, sem pedig a meghajtó programok sincsenek olyan állapotban, hogy ezt megtegyük – reméljük, ez hamarosan meg fog változni. De sebaj, ugyanis meglepetésre, vagy nem, de DirectX 9 alatt is elképesztő sebességet mutatott a 8800GTX. Szinte felesleges részletezni a tesztprogramokat, 40 és 70 százalék között mozogtak az értékkülönbségek, azaz a teljestíménynövekedés.

Ha hozzávesszük azt, hogy ez a termék már DirectX 10 alatt is képes lesz szépen „muzsikálni”, nagy sikertermék lehet -- főleg egészen addig, míg a régi-új konkurencia, az Ati-t felvásárló AMD be nem jelenti az új, R600 kódnevű grafikus megoldását. Az viszont még több hónapra van innen.

Azt pedig ne felejtsük el, hogy a 8800-as sorozat annak ellenére, hogy még mindig a crossbar memóriavezérlőt használja az ATI által "kiszenvedett", ámde ezidáig jóval modernebbnek hitt, ring-busszal szemben arról árulkodik, hogy van új a nap alatt. A 8800-as Geforceon látszik, hogy az NVIDIA rengeteget dolgozott, és a végeredményből kiderül, hogy hittek abban, amit csináltak: apróbb - de annál jelentősebb - változtatásokkal létrehozak egy olyan kártyát, aminek legalább 3 hónapig nem lesz ellenfele a piacon.