Idén januárban derült rá fény, hogy a Kodak nagy bajban van, a hagyományos, analóg filmek és fényképezőgépek eladásában annak idején vezető gyártó nem volt képes megismételni sikertörténetét a digitális piacon. (Ahogy az instant kameráival a világot felforgató Polaroid sem.)
Az 1880-ban alapított Eastman Kodak volt az első cég mely digitális fényképezőt mutatott be, 1975-ben. Ennek ellenére a szekrény mélyére süllyesztették jó ideig a csodagépet és ezzel próbálták meg késleltetni a digitális forradalmat, féltve saját film üzletüket. Persze más cégek nem voltak restek digitálisban gondolkodni, ami fokozatosan rontotta a Kodak üzletét no és közben egyes versenytárs filmgyártók árban az amerikai álomcég alá mentek. A világ digitálisra váltott, a Kodak pedig a legjobb színes film nyersanyagokat gyártja, csak lassan már nincs kinek.
Terebélyes szabadalmi portfóliójának eladása – ma is folyik Kodak szabadalmi per – egy ideig útját állhatta volna a cég hanyatlásának, de erre végül nem került sor. A tegnapi napon jelentette végül be a nemrégiben csődeljárásért folyamodó gyártó, hogy a veszteséges digitális fényképezőgép üzletág leállításával könnyít magán. Ezzel 100 millió dolláros megtakarításra számít, no meg 30 milliós kiadásra is.
Mi marad? Továbbra is több, mint 100 000 Kodak fotóüzlet található világszerte, melyek harmada közvetlen összeköttetésben áll a legnépszerűbb fotómegosztó oldalakkal és az ezekről érkező megrendeléseket (is) teljesíti. A most már leginkább digitális fotóelőhívó üzlethálózat és online nyomatrendelés mellett az asztali fotónyomtatók piacára igyekszik még koncentrálni az amerikai álomból egyre inkább egy korszak emlékévé halványuló gyártó.
