Ha valahol, hát az alaplapvásárlásnál nem szabad spórolni. Vagy mégis? Nos, ahogy az életben megannyi más területen, úgy itt is igaz az, hogy olyanra költsünk, ami számunkra hasznos (vagy az lehet majd valamikor), és olyanra, amelyre nem lesz szükségünk, feleslegesen ne adjunk ki sok-sok pénzt. Az alaplap gépünk fő alkotóeleme, ezért ahol semmiképp sem szabad spórolni, az a minőség. Itt olyan kulcsszavakkal találkozhatunk, mint a szilárdtest kondenzátorok, a többrétegű nyáklapok, a szegmentált áramkörök (például elkerített audio-rész), megerősített VRM és akár a gyári stabilitásteszt. Ezekre érdemes költeni, viszont van olyan extra is, amelyet nem érdemes megfizetni. Persze ez mindenkinek más és más, de mutatunk néhány példát, mely szolgáltatást mely szegmensben érdemes figyelni és mi az, ami már nem releváns technológia, így hacsak nem kimondottan erre van szükségünk, nem vesszük hasznát.
eSATA, COM, Parallel portok
Az eSATA főként a lassú USB 2.0 és a különc Firewire kiváltására született, de végül nem terjedt el olyan széles körben, hogy ne legyen esélye az USB 3.0-ának. Az eSATA abban a tekintetben nem rossz, hogy gyors és bármilyen SATA eszközt rákapcsolhatunk, azonban a tápellátást megoldani már nem ilyen egyszerű, a Hot Swapot is aktiválni kell előbb a BIOS-ban és még akkor is csak reménykedhetünk, hogy mindezt helyesen kezeli a megfelelő driverekkel felszerelt Windows. Az USB 3.0 sokkal kényelmesebb, sávszélességben hozza a szükségeset, ezért az eSATA egyre kevesebb lapon található meg és egyre kevesebb külső tárolóra kerül fel, mint opció.
A COM és parallel portok valaha kulcsfontosságúnak számítottak, de az USB pillanatok alatt nyugdíjazta őket. Régen nyomtatót, scannert, drága szoftverekhez hardveres kulcsot, sőt, még kezdetleges hangkártyát (adlib) is kapcsolhattunk gépünkhöz ezeken keresztül. Ma már maximum céges felhasználásnál lehet szükség rá kompatibilitási okokból – otthon nem fogjuk hasznát venni ezeknek.
Firewire, Thunderbolt
A Firewire (1394) sokáig harcolt az USB-vel, sőt, az Apple is felsorakozott mögé. Sok kamera ezt használta, de külső fájltárolókon is megtalálhattuk. Készült belőle többféle szabvány, igyekeztek a sávszélességet is alaposan feltornázni, de kivitelezése drágább és körülményesebb volt, mint az USB-nek, ezért nem terjedt el széles körben. Ma már ritkaság ilyennel találkozni egy alaplapon, de azért kiegészítő kártyaként még szerezhetünk FW-támogatást akár PCI, akár PCIe kártyával. Hacsak nincsen Firewire eszközünk, amit használni szeretnénk, nem lesz erre szükségünk.
A Thunderbolt már sokkal frissebb szabvány az Inteltől, ráadásul sávszélességben is sokkal jobb, de kivitelezése drága, a licencdíj magas és gond az is, hogy nem kompatibilis régebbi eszközökkel. Az alaplapokon nagyon ritkán találkozhatunk ilyennel, akkor is általában csak a drága modelleken, de ez nem különösebben gond, mert akinek erre van szüksége, az vélhetően például egy méregdrága külső SSD-RAID tömböt szeretne gépéhez kapcsolni, így a vezérlő ára eltörpül majd a többi kiadás mellett. Átlagos felhasználáshoz semmi szükségünk nem lesz rá, bőven elég, ha jó sok USB 3.0 port van gépünkön.
SATA RAID
A SATA RAID egy olyan szolgáltatás, amely ma már nagyon sok alaplapnál, köztük olcsó modelleknél is megtalálható. A hasznossága és kompatibilitása sokkal jobb, mint a fent felsorolt technológiáknak, hiszen például egyszerűen és olcsón építhetünk egy RAID 0 tömböt, ezzel látványosan gyorsítva gépünket. Ugyanakkor az otthoni konfigurációk elenyésző százalékában van csupán RAID-be kapcsolt tárhely, és hacsak nem szándékozunk idővel ilyet építeni gépünkbe, nem érdemes ennek különösebb figyelmet tulajdonítani. Ahol fontos a RAID, azok a drágább gépek és például a NAS-ok, ahol a RAID-re kifejezetten szükség van.
Sok chipkészletben már gyárilag megtaláljuk a RAID támogatást és ezért nem is kell különösebben nagy felárat fizetnünk. Amiért fizetnünk kell, azok az extra RAID chipek a drágább alaplapokon – ezekre még kevesebb embernek lesz szüksége, főleg, hogy a chipkészletekben található megoldások stabilak és jók.
LN2 és vízhűtés-előkészítés
Nagyon drága gamer és tuning lapoknál ez hasznos és jó tulajdonság, hiszen vízhűtésünkbe beköthetjük például a VRM bordákat is, de hacsak nem szuperkonfigot építünk, illetve nem szeretnénk az egekbe tuningolni gépünket, nem lesz ilyesmire szükségünk.
SLI/CFX támogatás
A több videokártyás megoldásokat sokan szeretik és sokan ellenzik is, mondván, hogy nem hoznak minden esetben 100 százalékos gyorsulást. Intel rendszeren mindkét támogatás elérhető, de vigyázzunk vele, mert az NVIDIA SLI licencdíja megdobja a lap árát – ha nem tervezünk szuper-gamer konfigurációt, nem érdemes ezt megfizetni. Az AMD CrossFireX ingyenes, ezért sokkal több lapon megtaláljuk, azonban az olcsó modelleknél ne higgyünk a feliratnak – míg magát a technológiát támogatja a lap, igazából a második PCIe ×16 foglalat csupán ×4-en megy és az is az alaplapi PCH-ba (Platform Controller Hub) csatlakozik a CPU helyett, vagyis a teljesítmény harmatos lesz.
