Épp azon gondolkodtunk január első napjaiban, hogy a 2023-as évben visszatérhet-e régi pompájához a PC-építés, mint tevékenység, vagy továbbra is külső körülmények miatt lesz egy nehéz, keserves, sok esetben elutasítandó lehetőség. Volt itt minden az elmúlt öt évben: kriptoőrület, a Szuezi-csatornába beragadó Evergreen, az egész világot felforgató járvány, összeomló ellátási láncok, chiphiány, és még sorolhatnánk. Az új év sem oldott meg minden, világszinten ható problémát, de a PC-piacról érkező jelzések, beszámolók újabb fordulatot hozhatnak el.
Merész lenne rögtön azt állítani, hogy a beszakadó eladások azonnali árcsökkentést generálnak, és még akkor sem kell feltétlenül tapsra emelni a kezedet, amikor az Intel vezérigazgatója a "készletkisöprés" időszakának nevezi 2023 első felét.
Nem 2023 lesz az az év, amikor tavasszal tartunk Black Friday akciókat, de az tény, hogy a PC-be szerelhető komponenseknek voltak jobb évei is. De fordítsuk is meg gyorsan a nézőpontot, hiszen lehet együttérezni a gyártókkal, de felhasználói szempontokat figyelembe véve a jelenlegi helyzetnek csak örülni lehet. Mármint, hinni abban, hogy végre örülhetsz a szelídülő árcéduláknak és a kínálati bőségnek, a valóságban ugyanis hazánkban makrogazdasági tényezők rejtik el a PC-s piac szenvedésének jótékony hatásait, az árak nem igazán változnak, a gépépítés semennyivel sem tűnik olcsóbb mutatványnak.
Belemerülhetünk közös kesergésbe, de talán hasznosabb áttekinteni, mi van a kínálat alján. Nagyon sokszor olvashatsz drága hardverekről, csúcskiadásokról és olyan konfigurációkról, amiknek ára félmillió forintról indul. De vajon mi a helyzet az igazi belépőszinten, amit nem a gyártói marketingcsapat értékelése alapján határozunk meg, hanem kizárólag az árcédulát vesszük figyelembe. Nem szerepel a kiemelt szempontok között a technológia frissessége, sem a várható élettartama, hiszen ez utóbbi sok magyar háztartásban valójában azt jelenti, hogy addig tart, ameddig bekapcsol. Lássuk tehát, mik ezek az olcsóságok, amikből már PC építhető, és a pénztárcát sem terhelik túl!
Igények beárazva
Mindig akad egy-két közhely a tarsolyban, amit el lehet puffogtatni a PC-építők számára, de azért, ha belegondolsz, még mindig nagy igazsága van annak, hogy olcsó hardverekből ne akarj csúcskategóriás gamergépet építeni. Kicsit beszűkíti a felhasználási formát ez a mondás, de az igazságtartalma megkérdőjelezhetetlen; ez most nem az a "játék", amikor a felének a feléből építhetsz két-három kategóriával erősebb konfigurációt. Ha tényleg a belépőszintről válogatsz, akkor az elvárásokat is lejjebb kell adni, és még fontosabb: ezeket el is kell fogadnod.
Mit találhatsz a legolcsóbb fő hardverelemek között? Kétmagos processzorokat, három-négy generációval korábbi fejlesztéseket és csak a legszükségesebb funkciókkal bíró alaplapot, de dedikált videokártyát például egyet sem. Igen, az első áldozatod meg is van, ha tényleg a spórolás a cél: a CPU-ba integrált grafikus egység az egyetlen opció. Nemcsak amiatt, mert egy különálló VGA ára még belépőszinten is húzós, hanem mert egyszerűen nincs értelme megvásárolni ezeket a modelleket. Tetszetős a "low-profile" kialakítás, de alaposan megnyirbált architektúrát és a végletekig leszűkített VRAM-kiépítést kapsz annyi pénzért, amiből több memóriát vagy gyorsabb SSD-t vásárolhatsz. Hihetetlen, de 2023-ban egész bőséges a kínálat a 2 GB-os memóriával szerelt VGA-kból; messze kerüld el ezeket sokkoló árcédulájuk miatt.
Visszatérve a processzorokra és alaplapokra, az olcsó jelzővel összefonódó Intel Celeron és Pentium a lehetőség az egyik oldalon, míg Athlon és Ryzen 3 kínálat vár a másik gyártó színeiben. A harmincezer forint alatti ársávban főleg az Intel dominál, picit többet kérnek a Zen-alapú AMD-s egységekért, de a teljesítményszint nagyjából ugyanaz. Egy érdemi különbség bukkan fel a két csapat között, mégpedig az integrált GPU, ami az Intel oldalán tényleg csak a legszükségesebb képalkotásra és multimédiára alkalmas, az AMD-nél viszont icipici játék is beleférhet. Nagyon fontos, hogy kizárólag IGP-vel szerelt központi egységet válassz, ami a feltüntetett paraméterlistákon egyértelműen jelzésre kerül.
Legyenek rendben az alapok
Az alaplapválasztás elsőre nehezebb feladatnak tűnik, de ezen a ponton először az adott CPU-foglalat kompatibilitására kell figyelned, majd a felszereltségre. Nagy csodák nincsenek a húsz-harmincezres árkategóriában: az Intel oldaláról a Hx10-es típusok szerepelnek a legolcsóbbak között, míg az AMD AM4 platform esetében az A320 és A520 közül bármelyik jó választás lehet. Álmodozni továbbra is szabad, de fogadd el, hogy az alaplapok ezen a szinten tényleg annak néznek ki, amik - nincsenek látványos hűtőbordák és RGB-fények, a csupasz nyomtatott áramkör néz vissza rád némi csatolófelülettel a klasszikus micro-ATX/ATX szabványra épülve. Ellenőrizendő pont a memóriatámogatás, avagy pontosan milyen DDR-modulok helyezhetők az alaplapba, és ezek maximális kapacitása hol ér véget. Mivel épp olcsó PC-t építünk, ezért kezdésnek egy modullal érdemes dolgozni, a rendszerteljesítmény és az integrált grafikus egység azonban meghálálja a második modult a kétcsatornás üzemmód miatt.
A processzorok olcsóságának egyik nagy előnye, hogy a gyári csomagolás egy hűtőt is tartalmaz, ugyanakkor, ha egy bolt kínálatában az "OEM" jelzést látod az adott portéka mellett, akkor se doboz, se hűtő; külön kell megrendelned valamely CPU-hűtőt. A csendesség természetesen a belépőszinten sem ördögtől való igény, tapasztalatunk szerint a gyárilag mellékelt egységeket nem feltétlenül éri meg lecserélni csak azért, hogy pár decibellel alacsonyabb legyen a zajszint.
Gondolatban most a tárhelyek jönnének, de ha már az alapokról beszélünk, akkor engedd beelőzni a tápegységet a sorban. Ha ugyanis ez nincs rendben, akkor az egész gép csak bosszúságot fog okozni. A jó hír, hogy 10 ezer Ft alatt is találhatsz megbízható típust, és az olcsó hardverek alacsony fogyasztása miatt nincs szükséged óriási watt-számokra. Az ismertebb márkák biztosabb rendelkezésreállást kínálhatnak, de ezen a ponton semmiképp se legyél bátortalan; érdeklődj a kiválasztott boltnál, mit lehet tudni a számodra ismeretlen gyártók tápegységeiről. Táblázatunkban szerepel két opció, kiváló összehasonlítási alap a kínálat többi eleméhez.
Tárhely és a többiek
Még most sem a merevlemez vagy SSD-meghajtó következik, hiszen annak sincs sok értelme, ha úgy építesz PC-t, hogy nincs mibe szerelni az alkatrészeket. A számítógépházak rengetegében viszonylag könnyen el lehet veszni, a kiválasztás itt igazán szubjektív. A legolcsóbb vázak meglepően tetszetősek, sok esetben valamely ismertebb márka sokkal drágább példányát másolják jóval egyszerűbb anyaghasználat és felépítés mellett. Sőt, itt-ott az üveg oldallap és az RGB-fények is megjelennek, ami aztán tényleg nonplus-ultra a tíz-tizenötezres árkategóriában. Ízlés kérdése a végső döntés, de még mielőtt a megrendelés gombra nyomnál, tudj meg minél többet a gépház paramétereiről, és próbálj olyan képet keresni, amin látható a váz belseje. Az alkatrészek beszerelésének nehézsége nagyon nem mindegy, és ha épp normál ATX-méretű alaplapra esett a választás, akkor nem vásárolhatsz micro-torony méretű gépházat. Fontos az előlap kiképzése, a kihelyezett csatlakozók száma és fajtája, valamint a ventilátorhelyek száma.
A hűtési tulajdonságok fontossága már inkább a jövőt idézi, hiszen talán ez az egyetlen eleme a gépednek, ami jó eséllyel megmaradhat a későbbi fejlesztésekre. A számítási teljesítmény emelésével a belső alkatrészek java lecserélődik, és akár egy dedikált grafikus kártya is megjelenhet az új kiépítésben. Ekkor pedig jó, ha van pár ventilátorhely a házban, akár gyárilag felszerelt légkavaróval; egy kis szellőztetés még akkor is jól jön, ha egyébként nem hajlamos túlmelegedni a rendszer.
Végül, de nem utolsósorban jöjjön a tárhely, aminél csupán egy döntést kell meghoznod a kiválasztás előtt. Gyors, de kis kapacitású vagy lassabb, de sokszoros helyet adó meghajtóra van szükséged? Az olcsóság mindkét úton jelen van, de ha sok adatot tárolsz a PC-den, akkor egy 256 GB-os SSD bizony hamar megtelhet és belassulhat. Egyébként, ha már SSD, az alaplap tudásától függően dönthetsz SATA vagy M.2 csatolófelület mellett, merevlemez esetében kizárólag az első opció létezik. Ez a választás most tipikusan "a mérleg két serpenyője" eset; a merevlemez sok adatot elbír, de nem lesz belőle táltos paripa, míg az SSD egy celeronos gépet is képes egészen pattogós működésűvé varázsolni, cserébe csínján kell bánnod az adatokkal. Picivel feljebb két lehetőséget láthatsz, de a végső döntést rád bízzuk. Sőt, egyszerre akár SSD és HDD is lehet a gépedben - asztali PC-nél ezt megteheted, ha belefér a vásárlási keretbe.
Kész a gép! Vagy mégsem?
Mindig ez van, de tényleg. Összeáll a konfiguráció, túl vagy a nehéz döntéseken, tényleg már csak bekapcsolni kell és várhatóan első indulásra működni fog a rendszer. Ácsi, hol van a monitor, a billentyűzet és az egér? Ó, igen, a mágikus hármas, ami valahogy mindig kimarad a költségvetésből, pedig nélkülözhetetlen elemek. A beviteli eszközök szettben is elérhetők viszonylag olcsón, a monitor viszont egy nehezebb eset, azért még picit rossz látással is feltűnhetnek a helytelen színek és a gyatra képminőség. Ráadásul, ha sokat ülnél a gép előtt, erősen ajánljuk az alacsony kékfénykibocsátás funkciót, ám ez sajnos még mindig nem alapértelmezett specifikáció az olcsó monitorok szegmenségben.
