Mielőtt bárki Intel vagy bármilyen más cég, technológia stb. pártolásával, elfogultsággal vádolna, le kell szögeznünk, hogy nálunk kevesen várták jobban a Ryzen érkezését. Az új processzorcsalád, az új microarchitektúra, de még az új platform is nagyon jól sikerültek.
A CPU végre jól átgondolt, a mai felhasználáshoz igazodik, ha kell, bivalyerős, ha kell, olcsó és elérhető, nem fogyaszt sokat és vonzóan árazott. A platform egységesített, nem kell lábakat számolnunk és kompatibilitást ellenőriznünk. A Ryzen ráadásul jól skálázható, így az árazás versenyképes lehet, és már az is látszik, hogy még komoly tartalékok vannak a processzorban. De a tesztelés nem csupán örömkönnyeket csalt a szemünkbe.
Túlságosan új
Az AMD sajnos elkövette azt a hatalmas hibát, hogy túlzottan sokáig hagyta erősödni és ellustulni az Intelt az x86-os világban. Ez nem csupán a felhasználók, a gyártók számára sem ideális, ugyanis most, hogy megérkezett egy komolyan vehető, fényes jövő előtt álló új AMD processzor, sok gyártó nem tud vele mit kezdeni. Az inteles fogások, optimalizálás itt nem működik, amit kiválóan mutatnak az instabil BIOS-ok. A tesztelés során négy gyártó alaplapja is bejutott a tesztlaborba, de egyikre sem tudjuk azt mondani, hogy betonstabil, megbízható lett volna. Minden esetben kellett harcolnunk váratlan fagyással, szokatlan viselkedéssel, BIOS-beállítási gondokkal. A tuningnál sem sikerült a remélt szintet elérnünk és bizony a DDR4 RAM modulok kompatibilitásán is van még mit csiszolni.
A Ryzen CPU-k komplett SoC-k, vagyis USB, SATA, PCIe vezérlők is kerültek a lapkára, azonban ezeket a chipkészletek is kiegészítik. Itt rögtön jön is a kavarodás, mert nem minden processzorba került bele ugyanaz a számú és minőségű vezérlő, így az alaplap szolgáltatásai is a CPU függvényében változnak valamelyest. Márpedig ez igen jól képes összezavarni a felhasználókat, az olyan finomságokról már nem is beszélve, mint például az XFR, ami CPU és chipkészlet függvényében más és más órajeleken hajtja a CPU-t (feltéve, hogy a BIOS-ban ezt megfelelően leprogramozták).
A szoftveres sötét oldal
És ha a kezdeti hardveres gondok nem lennének épp elég égetők, itt vannak még a szoftveres problémák. A Ryzen 7 1800X ugyanis nem nyolcmagos processzor! Pontosabban 8 magot kapunk, de nem egyetlen L3 cache köré csoportosulva, hanem két darab, négyes csoportba, úgynevezett CCX-be szervezve. A kettő között egy viszonylag lassabb adatkapcsolat van (22 GB/s), és bizony a nem megfelelően optimalizált kód borzalmasan fog futni AMD Ryzenen. És itt ismét előjön az Intel túl hosszúra nyúlt dominanciája, ami alatt a szoftverfejlesztők mindent Intel CPU-ra optimalizáltak. Márpedig ha egy többszálon futó feladatnak a két CCX között kell adatokat ide-oda dobálnia, a végeredmény csapnivaló lesz - SMT ide vagy oda.
És ez még csak egy a sok apróság közül, amire a megoldást az AMD masszív szoftverfejlesztő-támogató hadjárata jelentheti, de ez nem fog egyik napról a másikra, varázsütés-szerű változást hozni, előbb arra is szükség van, hogy elterjedjen, sikeres legyen a Ryzen és megérje a plusz erőfeszítést a szoftverfejlesztők, játékkészítők számára is.
És akkor a mobil és szerver csataterekről még nem is beszéltünk.
