Nincs annál idegesítőbb, mint amikor filmnézés vagy játék közben elrontja a hangulatot a gépházban felzúgó processzorhűtő, berezonál az optikai meghajtó, vagy a grafikus kártya zúgása miatt kell felcsavarni a hangerőt. Mindezek megelőzésének céljából érdemes már gépvásárlás tervezésekor komoly figyelmet szentelni a komponensek alapos megtervezésére és összeválogatására. Ilyenkor lehetőleg ne csak az árra és a kinyerhető fps-számra koncentráljunk, gondoljunk a zajszintre és a szellőzésre is. Bár a felmerülő zajproblémákat utólag is orvosolhatjuk, ilyenkor már lényegesen drágább lesz a procedúra, és sok lesz az idő közben felmerülő buktató is. Azt azért már az elején érdemes leszögezni, hogy mi a pontos végcél, mit értünk egyáltalán csöndes PC alatt. A teljesen passzív, azaz ventilátor nélküli (0 dB) rendszerek nagyon komoly pluszköltséget jelentenek, akár a komplett gép árát is elkölthetjük ezekre a speciális hűtőkomponensekre, kiegészítőkre. Mi most cikkünkben elsősorban a kivitelezhető és valóban megfizethető megoldásokra koncentrálunk, de szó lesz egy-két esetben a teljesen passzív komponensekről is, így mindenki el tudja majd dönteni, melyik ponton mit is szeretne alkalmazni.
Mindennek az alapja a jó gépház
Minden csöndes rendszer kiindulópontja a minőségi, jól hangszigetelő gépház. Ha itt rosszul döntünk, akkor fújhatjuk az egészet, és később jóval nagyobb költségbe kell vernünk magunkat, mintha eleve jól választottunk volna. Alapvetően a méret, az ár és a kinézet szokott dönteni, mindezek mellett azonban vizsgáljuk és becsüljük meg a kiszemelt típus zajszintjét is. Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy egyszerű a dolgunk, elég csak a leginkább zárt, szinte légmentes házat kinézni, és már meg is oldottuk a kiszűrődő zörejek problémáját. Ezzel maximum elvesszük a rendszerünktől a hideg levegőt, és megfőzzük a hardvereket, amelyek élettartama és teljesítménye így jelentősen csökkenhet. Ügyesen kell lavíroznunk a szellőzés és a zajszint között, általános ökölszabály nincs erre, érdemes a gyártók speciális kínálatát böngészni.
A piacon számtalan jól szigetelő házat találhatunk, ilyen például a Cooler Master kínálatában szereplő Silencio sorozat is, ami jó pár frissítést megélt már. A nálunk is vendégeskedő Silencio 652s például maximálisan ajánlható csöndes gépekhez. Nagyjából 31-32 ezer forintért minőségi kialakítást, nagy belső teret, halk rendszerhűtőt, porszűrőbetéteket kapunk a pénzünkért, valamint extra hangszigetelő szivaccsal is kibélelték oldalait és az előlap alatti részt. Abban az esetben, ha nem szeretnénk, vagy nem tudunk megválni jelenlegi gépházunktól, mi magunk is leszigetelhetjük annak belsejét. Kb. 600-900 forint környékén kapható 30-40 centis táblákban a legolcsóbb hangszigetelő szivacs, ezeket házilag méretre szabva a gépház belső oldalaira rögzíthetjük. Ebben az esetben azonban hagyjuk ki azokat a részeket, ahol a rendszerhűtő ventilátor beszívja a hűvös levegőt, illetve hátul szintén ne takarjuk el a nyílást a távozó forróság elől.
Amennyiben nem munkaállomást, hanem gamergépet építünk, speciális HTPC-házak terén is érdemes szétnézni. Ezek általában kicsik, nem fér el bennük akármekkora CPU-hűtő, a VGA-kártyáról már nem is beszélve. Ellenben valóban rendszerhűtő ventilátor nélkül működnek, sok esetben a forróságot hőcsöveken keresztül adják le a fémből készülő gépházon keresztül. Ilyen például a Zeno NT-TX2000 Fanless Media Case is, ami egy középkategóriás grafikus kártya árával vetekszik, ellenben teljesen csöndes, mozgó alkatrészt nem tartalmaz. Komoly gamergépet azonban nem lehet belőle faragni, maximum 65 W (TDP) fogyasztású processzort képes megzabolázni, ráadásul komolyabb VGA sem fér el benne, mert csak Low-Profile grafikus vezérlőt képes befogadni, ami nem éppen a csúcskategóriára jellemző.
A CPU-hűtő a bajok forrása
A gépház egyik leghangosabb komponense rendszerint a processzorhűtő. Míg régen volt a gyári hűtőkben kellő „anyag”, addig manapság megfigyelhető tendencia, hogy a BOX-os verziókban található coolerek is elvékonyodtak, teljesítményük nem minden esetben megfelelő, a tuningot nézve pedig szinte kötelező komolyabb példány után nézni. A legjobb, ha nem alacsony típust, hanem kifejezetten nagyméretűt választunk, lehetőleg komoly darabszámú és hosszúságú hőcsővel. A lényeg, hogy itt is olyan verziót keressünk, amely nagy hűtőfelülettel és kellően méretes ventilátorral felszerelt, illetve az sem árt, ha érintkezési felületén némi réz is található. A nagy ventilátor mellett viszont az is lényeges, hogy az megfelelő fordulatszám-tartományban tudjon mozogni, ami a csendes működés egyik alapfeltétele.
Vásárolhatunk kész rendszert, de építhetünk saját CPU-hűtőt is. Kész megoldások közül olyan szörnyetegekre kell gondolni, mint például az univerzális Noctua NH-D14, ami 2012-ben több nemzetközi díjat is bezsebelt már, s jelenleg is méltán ajánlható komoly rendszerekhez. Két hatalmas hűtőbordája közé applikáltak egy-egy 120 és 140 mm átmérőjű ventilátort, ami így szendvicsszerűen közrefogja a hűtőfelületeket. Nem valami olcsó, a 28 ezer forint egy komoly ház árával versenyez, így csak a csúcskategóriás rendszerekhez éri meg beszerezni ezt a típust.
Építhetünk ellenben saját hűtőt is, ha kombinálunk egy passzív CPU-coolert és egy csöndes rendszerhűtő ventilátort. Erre jó példa lehet a Prolimatech cég termékkínálata, melyek önmagukban csak egy belépőkategóriás processzort képesek lehűteni, viszont plusz ventilátorral egy i7-4770k is vígan elmuzsikál alattuk. A Prolimatech Panther tízezer forint alapból, bármelyik nagyobb gépházba befér, Intel és AMD processzorral is kompatibilis, viszont nem jár mellé ventilátor.
Nézzünk ki egy tetszőleges típust, ami a légszállítást (CFM) tekintve legyen a lehető legnagyobb teljesítményű, méretileg a hűtőbordához passzoljon (minimum 120 mm), és a lehető legkisebb fordulatszámon lehessen üzemeltetni. A rendszerhűtők közül ilyen lehet a mindössze 8 dB értékkel rendelkező Enermax T.B. Silence PWM-változata is, ami kapható manuális vezérlővel is, ha nem bízunk az alaplapban. A bordára drótpántokkal rögzíthető ventilátor hihetetlenül csöndesen dolgozik, s bár hatásfoka nem közelíti meg a csúcsteljesítményű vízhűtőkét, de átlagos felhasználásra ez is bőven elegendő lehet, ha pedig később mégis nagyobb igényeink lennének, megduplázhatjuk a kb. 4000 forintos ventilátorok számát.
A legnagyobb hőtermelő, a VGA
A grafikus kártya sarkalatos pontja a csöndes PC építésének, hiszen el kell döntenünk, hogy milyen 3D-teljesítményt képzelünk el gépünk számára. Aki eleve egy halkabb megoldásban gondolkozik, nem akar és nem is tud sokat költeni, az úgyis az alsó- és középkategóriából választ majd VGA-t. Létezik gyárilag passzív modell, ilyen például a 30 ezer forintos XFX Radeon R7 250 Core Edition, ami egy hatalmas hűtőbordával képes hidegen tartani a GPU-t. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy ebben a szegmensben elég kicsi a választék, és itthon sok termék nem is mindig elérhető.
Picit erősebb, középkategóriás géphez ajánlható még a PoweColor passzív Radeon R9 270-ese, ami már kb. 60 ezer forintért kellő teljesítményre képes, az újabb játékokat is megfelelő grafikai részletesség mellett képes futtatni egy erősebb processzor társaságában. Ennél komolyabb teljesítményt viszont nem kapunk gyári passzív kialakításban. Ellenben vállalkozókedvűek itt is lehetőséget kapnak extra csöndes hűtés építésére. A német Alpenföhn Peter két passzív hűtője nem olcsó, 20 ezer forintba kerül, viszont cserébe a legtöbb nem felsőkategóriás kártyára rászerelhető. Egy extra halk ventilátorral kombinálva pedig egyáltalán nem lehet majd terhelés alatt sem hallani a grafikus vezérlőt. Ennél jóval mélyebbre kell nyúlnunk a zsebünkbe, ha vízhűtésre tartanánk igényt: az Asus ROG Poseidon GTX 780-asa 160 ezer forintért már kombinált blokkot is tartalmaz. Ehhez persze még meg kell majd vásárolni a folyadékhűtő rendszert is, ami további 30-40 ezer forint plusz kiadást jelent, de cserébe legalább a csúcsteljesítményről sem kell lemondani.
Óvatosan nyúljunk a táphoz
Elméletben már lecseréltük vagy leszigeteltük gépházunkat, csendes ventilátorral láttuk el processzorunkat, valamint a grafikus kártyát is körültekintően választottuk meg. Egyedüli hangforrásként a táp hűtése maradt, amihez még nem nyúltunk. Sajnos a táp lecserélése szintén problémás, több okból is. Egyrészt méretezni kell a jelenlegi és jövőbeli hardverekhez – főként a processzorhoz és a grafikus kártyához –, másrészt a teljesítmény mellett a hűtési képességeket is figyelembe kell venni. Léteznek teljesen passzív tápok is, de ezek teljesítménye kisebb, gyakorlatilag a fele egy csúcsteljesítményű, 1000-1200 wattos high-end modellének. Maximum 500-600 wattban gondolkozhatunk, de szerencsére ebbe a kategóriába a közép és közép-felső kategóriás VGA-k még simán beférnek, és vehetünk melléjük erősebb processzort is. A SuperFlower is kínál ilyet a Golden Silent családból: a Fanless "80 Plus Platinum (SF-500P14FG) 500 W teljesítményre képes; nem tartalmaz viszont ventilátort, így tényleg nulla a zajszennyezése, ellenben rendesen megkérik az árát. Ebben a kategóriában 300 wattól indulva 500-600-ig bezárólag 30-60 ezer forintos kiadásra kell számítanunk, mellyel szemben egy csöndes ventilátorral szerelt változat (FSP Raider 550W) már 16 ezertől elérhető.
Cseréljük a HDD-t SSD-re?
Adattárolás tekintetében nehéz okosnak lenni; ha a pénz nem számítana, akkor mindenkinek azt tanácsolnánk, hogy cserélje le HDD-jét SSD-re. A gyakorlatban viszont nem kivitelezhető, hogy akár több terabájtnyi adatot memóriaalapon tároljunk, többe kerülne így a leves, mint a hús. Egyetlen meghajtó esetében nem is nagyon van értelme a cserének – leszámítva a sebességnövekedést –, hiszen a forgó tányérok hangja nem kifejezetten zavaró, pláne egy jól szigetelt gépház esetében. Amennyiben viszont több, 3-4 HDD-nk is van, már érdemes ezzel a kérdéskörrel is alaposabban foglalkozni.
A Scythe Quiet Drive HDD Silencer egy hangszigetelt doboz, ami a 3,5 colos merevlemezek számára kínál profi megoldást, egyszerűen csökkenti a zajszintet nullára. Ellenben ha nem szeretnénk sokat költeni, és a rezonancia a fő zajforrás oka, akkor választhatunk gumiszalagos rögzítőkeretet, ilyen a Sharkoon Vibe Fixer is, ami a levegőben tartja a merevlemezt, és nem vezeti át a házra a forgási energiából származó rezgéseket. Mindkét megoldás jó, gyártótól és kiviteltől függően körülbelül 3-6 ezer forint közötti összeget kell HDD-nként kalkulálni, de vannak egészen olcsó alternatívák is. Ilyenek például a pár száz forintos gumibakok, amiket mindezektől függetlenül érdemes mindenkinek használnia.
Mennyibe kerül a csöndesség?
Szinte mindegyik komponensből választható tehát csöndes és teljesen passzív változat is, igazából mindent a pénztárcánk vastagsága szab meg, illetve majdnem mindent. Aki egy egyszerűbb alap-PC-ben gondolkozik, és csak multimédiára szánja a gépét, annak viszonylag könnyű dolga van. Akár teljesen hangtalan gép is összerakható, hiszen egy kis teljesítményű processzor, egy hasonló VGA minden gond nélkül elüzemel ventilátorok nélkül is, sőt sok gyártó kínál eleve ilyen megoldást. Ebben az esetben elég egy jó CPU-hűtő, egy minőségi gépház, esetleg egy-két csöndes rendszerhűtő, ami új gép esetén minimális többletkiadást jelent. Régi gép felújításakor ugyanez már 30-60 ezer forint közötti összegből oldható csak meg, sokszor viszont nem kell mindent lecserélni, elég a legproblémásabb területekre koncentrálni, ami rendszerint a CPU és a VGA környékre korlátozódik. A gond akkor kezdődik, ha csúcssebességre vágyunk jó hűtéssel és nulla közeli zajszinttel, mikor is a hűtésre elköltendő plusz akár az eredetileg tervezett konfigurációnkkal is egyenértékű lehet, 100-150 ezer forintra is rúghat, de folyadékhűtéssel akár 200 fölé is szaladhatunk. Egy biztos, teljesen hangtalan csúcs-PC-t csak akkor kaphatunk, ha extra magas költségekbe verjük magunkat, kevés pénz esetén vagy megbarátkozunk a magasabb zajszinttel, vagy minden költséghatékony trükköt bevetünk a ház szigetelésekor. Bármit is válasszunk, mindig tartsuk szem előtt, hogy a zajszint alacsonyan tartása ne menjen a szellőzés rovására, hiszen egy rosszul összerakott passzív közeli rendszerben akár meg is süthetjük a komponenseket.
