Az Intel az AMD terveit vizsgálja

Valószínűleg sokan nem tudják, de a mai PC-iparág alapjait jelentő x86 architektúra licenceit az AMD sohasem birtokolta, hanem mindig is az Inteltől licencelte. Az Intel most azt vizsgálja, hogy a szóban forgó megállapodások sérültek-e az AMD gyártáskiszervezési terveivel. Beszámolónkat történeti áttekintéssel kezdjük, hogy világossá váljon az x86 architektúra licencelésével kapcsolatos helyzet kialakulása.

Mindenről az IBM tehet

Az Intelt 1968. július 18-án alapították, első mikroprocesszorukat, a 4004-est pedig 1971-ben dobták piacra. 2300 tranzisztor alkotta, és 60 ezer művelet elvégzésére volt képes másodpercenként. Utódja, a 8008-as 1972 áprilisában látta meg a napvilágot, már 3500 tranzisztorból épült fel, és teljesítménye a kétszerese volt elődjének. 1979 júniusában mutatta be a cég a 8088-at, mely 29 ezer tranzisztorból állt, és egy IBM nevű cég a Personal Computer nevű termékéhez - nem tévesztendő össze a személyi számítógéppel - ezt választotta ki központi egységnek. Ezzel mintegy mellékesen megalapozta az Intel jövőjét is.

1969-ben a Fairchild Semiconductor vezetőinek csoportja megbeszélést tartott egyikük lakásán, hogy megalapítsák saját félvezetőcégüket. 1975-ben már sikerrel árulják saját Intel 8080-as klónjukat. 1982-ben az Intelnek további gyártási kapacitásra volt szüksége, mivel az IBM kikötötte, hogy legalább két forrása legyen a 8088-asoknak. Így már februárban aláírtak egy megállapodást az AMD-vel, hogy a cég legyen a 8088-asok és a 8086-osok második forrása. 1986-ban az Intel szerződést bontott az AMD-vel. Az AMD azonnal perelt, de a jogi döntés nem született meg egészen 1994-ig, amikor hivatalosan is eldőlt, hogy legálisan használhatják az Intel mikrokódját.

Kényes helyzetben az Intel

Az AMD terve, hogy kétfelé válik - egyik fele a CPU-k és GPU-k-k tervezésével foglalkozik, míg a másik fele szerződéses gyártóként működik - vitathatatlanul átrendezi a processzorpiacot, így az lenne a meglepő, ha az Intel nem próbálna fogást találni riválisán. Az AMD x86-os licence sohasem hasonlított üres papírlapra, mely a kisebb gyártónak korlátozás nélküli hozzáférést biztosít. Az AMD és az Intel számos alkalommal újratárgyalta az eredeti megállapodást - legutoljára 2001-ben, amikor az AMD beleegyezett, hogy jogdíjat fizessen az Intelnek az x86 architektúrára épülő chipek gyártása kapcsán. Így az sem tűnik életszerűnek, hogy az AMD-nél lefektették az új felállásra vonatkozó terveket, a felek kezet ráztak egymással, hosszasan integettek az arab befektetők távolodó limuzinja után, majd a homlokukra csaptak: "Hoppá! Az Intel!"

Hogy az Intel mit vizsgál az AMD tervein? Nos, nem valószínű, hogy ki akarná húzni az AMD alól az x86-os licenceket, hiszen az Intel már így is a különböző országok piaci szabályozó szervezeteinek célkeresztjében van olyan vádak miatt, amelyek feltételezik a szabályok áthágását és a monopóliumra való törekvést. Mi lenne akkor, ha az Intel de facto monopóliumra törne, és ellehetetlenítené egyetlen konkurensét?

Mit vizsgálnak az Intelesek? A hír folytatódik... >>>