Egy héttel az Intel új processzorainak és a P55-ös lapkakészletének premierje előtt az ASUS Londonban tartotta meg saját hivatalos bemutatóját, melynek témája természetesen a P7P55-ös alaplapok és a termékcsaláddal bemutatkozó új szolgáltatások voltak. A szervezők még az előadás megkezdése előtt jelezték, hogy nem a szokványos prezentáció előtt állunk, csak a leglényegesebb pontokra fognak kitérni, illetve egy-két valós tesztre is sort kerítenek a kiállított két demógép segítségével.
A Seagate egyik mérnöki példány merevlemeze vett rész a SATA 6 Gbps tesztben
Messzemenő következtetéseket azonban nem lehet levonni az eredményből, hiszen míg a SATA 6.0 Gbps-os gépre a Seagate egyik prototípus merevlemezét kötötték, addig a másik konfigurációban egy "régi" 150 gigabájtos WD Raptor merevlemez várta a megmérettetést. A 10000-es percenkénti fordulatszámon üzemelő HDD ugyan még ma is gyorsnak számít, ám Burst adatátvitelben igen alacsonyan teljesít a SATA-150-es szabvány támogatása miatt. A harmadik generációs SATA-eszközöket egyébként a nyomtatott áramkör aljára helyezett és elforgatott szürke aljzatok várják, a szabványhoz kihasználáshoz kellő kábeleket pedig az alaplap dobozában találhatjuk.
ASUS P7P55D Premium TurboV Remote-tal és a kiegészítőként forgalomba hozott SATA 6 Gbps kártyával
Többen meglepődtek azon, hogy az ASUS külön bővítőkártyán is kiadja a SATA 6.0 Gbps vezérlőt. A PCIe ×4-es foglalatba illeszkedő kártyán maga a vezérlőlapka, a PLX birdge chip és két csatlakozó található, működtetése elvileg bármelyik PCIe-támogatással érkező lapban lehetséges. A már említett adatátviteli probléma miatt azonban csak akkor érdemes a bevetésén gondolkodni, ha az adott alaplap második generációs PCI Express szabványt támogat. A kártya elméletileg minden egyes P7P55D alaplaphoz járni fog, ám az is elképzelhető, hogy külön kiegészítőként is beszivárog a nagyobb disztribútorok polcaira.
Külön PLX bridge lapka kellett az új SATA-szabvány kihasználáshoz
Az előadás egyik meghatározó részét a Hybrid témakör tette ki. Három új elnevezést kell megtanulnia a felhasználóknak a P7P55D alaplapcsalád kapcsán. Elsőként essen szó a Hybrid Phase meghatározásról, amely az Xtreme Phase Design gyártástechnológia és a T.Probe speciális vezérlőlapka együttesét jelenti. Az előbbiről már esett szó a PCWorld hasábjain - minőségi, hosszú élettartamra tervezett tápellátó komponensek, valós 16 CPU-fázis, kiemelkedő stabilitás alap- és megemelt órajeleken, stb. -, ezért most csak a T.Probe bemutatására térnénk ki. Egy olyan intelligens vezérlést ismerhetünk meg a személyében, amely elsősorban a tápellátó áramkörök hűtéséért felelős. Egészen pontosan egy okos hűtési rendszerről van szó, mely figyeli a processzor köré rendezett lapkák hőmérsékletét, majd annak függvényében osztja el a terhelést az egyes fázisok között. Így a megtermelt hőmérséklet is optimálisan oszlik el a tápellátásért felelős lapkák között, az eddigi megoldásokhoz képest akár 7-8 Celsius fokos csökkenés is elérhető a T.Probe aktív használatával. Mondanunk sem kell, az ASUS szerint ezzel tovább növelhető az alkatrészek élettartama, valamint a CPU-túlhajtása is javulhat valamelyest.
32+3 tápellátó fázis a központi egység számára
Ezen a ponton kapcsolódik be a Hybrid Processor terminológia, mely a TurboV EVO túlhajtási csomagban testesül meg. Egy újabb vezérlőlapkáról van szó, mely segéd módjára irányítja a processzor, a memóriák és a lapkakészlet túlhajtását. Alapvetően három mód közül választhatunk. A kezdők számára jöhet jól a System Level-Up, amely automatikusan, egy gombnyomásra a lehető leggyorsabb fokozatba teszi a számítógépet, a felhasználónak csupán a folyamat végét kell türelmesen megvárnia. Nagy tettekre várhatóan nem lesz esélye ennek a módszernek, ám arra tökéletesen elegendő, hogy a legolcsóbb Core i5 vagy i7 processzorból az adott család zászlóshajóját varázsolhassuk egy pillanat alatt. Ekkor természetesen nemcsak a processzor üzemfrekvenciája változik, hanem a memória alrendszeren is finomhangolásokat végez az alaplap. A tajvani gyártó példája alapján a legtöbb esetben egy lépcsőfoknyi növekmény elérhető a DDR3-as szabványrendszerben, azaz például egy 1333 megahertzen ketyegő memóriapár az automatikus tuning jóvoltából 1600 megahertzes sebesség környékére kapcsolható fel. Nyilván ehhez a művelethez megfelelő memóriák is szükségesek.
Roppant egyszerűen használható az alaplapra köthető TurboV Remote
A haladó felhasználóknak azonban az előbbinél mindenképpen többet akar adni az ASUS. A BIOS-os beállítási lehetőségek tárháza természetesen továbbra is rendelkezésre áll, ám miért indítsuk újra a gépet, ha az aprólékos beállítások a windowsos segédprogramban is megváltoztathatók? A TurboV EVO alkalmazás amellett, hogy felkínálja a főbb paraméterek állítási lehetőségét, különféle tuningprofilok tárolására is képes. Ha pedig épp megelégeltük volna a sok csúszkát, akkor az Easy Mode-dal gyorsabban és egyszerűbben érhetjük el a kívánt sebességi határt. Végül pedig a "hardveres túlhajtás" élményének kedvez a TurboV Remote távirányító, mellyel az előre eltárolt tuningprofilokat engedélyezhetjük, de akár megahertzenkénti Base CLK emelésre is képes a kis eszköz. Utóbbival érdemes csínján bánni, más paraméterekhez ugyanis ekkor nem nyúl a rendszer, így hamar instabilitásba ütközhetünk. Csöppet meglepő, hogy az energiatakarékos üzemeltetésért felelős EPU két gyorsgombja is megtalálható a távirányító alján.
A harmadik Hybrid elnevezés operációs rendszereket kapcsol össze. Nem kell szó szerint érteni az összekapcsolást, csupán arról van szó, hogy a Hybrid OS jelző egyrészről teljes körű Windows 7 támogatást, másrészt pedig az ExpressGate SSD 5 másodperc alatt bootoló rendszer meglétét jelenti. Az ExpressGate funkcióját tekintve szinte alig változott, az olyan alapszolgáltatások, mint például az internetelérés, internetes csevegés és levelezés pillanatok alatt, a fő operációs rendszerbe való belépés nélkül elérhetőkké válnak.
Domináns a CPU-foglalat körüli rész, de a NYÁK egyéb részein is érdekes funkciókat találni
Végül, de nem utolsósorban a gyártó képviselői a Q-Design apró megoldásaira hívták fel a figyelmet, melyek leginkább a szerelhetőséget könnyíthetik meg a mindennapok során. A Q-DIMM a memória bővítést segíti oly módon, hogy a szlotok bővítőkártyák felé eső végén nem a szokásos lezáró retesz található, hanem csak egy egyszerű rögzítő vájat, így a cseréhez vagy a memória mennyiség növeléséhez nem kell kiszerelni a grafikus kártyát. A Q-LED nagy segítséget jelenthet abban az esetben, ha nem indul a rendszer, a felvillanó LED-ek ugyanis azonnal jelzik, melyik összetevő - CPU, memória,VGA - a hibás. A Q-Slot szintén egy javított rögzítési mechanizmus, mely könnyebb kártyacserét tesz lehetővé. Az Over-Voltage Switch pedig az extrém tuningosok miatt került a nyomtatott áramkörre, a kapcsoló átállításával némileg kitolódik a maximálisan adható feszültségek mértéke.
ASUS Maximus III Gene
A prezentációnak ugyan nem volt része, de a kiállított példányok között ott volt a Maximus III Gene, azaz a legújabb Republic of Gamers alaplap is. Az X58-as és P45-ös lapkakészletre épülő Rampage és Maximus II Gene igen jó benyomást tett ránk és a tuningos közösségre, ezért szinte már most borítékolható az új Gene sikere is. A recept ugyanaz, a legfrissebb lapkakészletet microATX méretű nyomtatott áramkörre kell integrálni, majd az összes létező tuningfunkcióval meg kell fűszerezni. A legmélyebb részletekbe egyelőre nem mennénk bele, mindössze egy újdonsággal ismertetnénk meg olvasóinkat. Őszintén szólva talán az egyik legmeglepőbb túlhajtási módozattal rukkolt elő a tajvani gyártó, sokan szinte biztosan azt fogják mondani, hogy ez már tényleg túl sok.
ASUS Maximus III Gene - az elődök által kitaposott ösvényen
Miről van szó? A ROG Connect néven bevezetés előtt álló megoldás leginkább az autósportoknál látott távoli vezérléshez hasonlítható, mint amikor a mérnöki csapat noteszgépek segítségével ott helyben a startnál ellenőrzi és adott esetben finomhangolja a motor beállításait. No, ugyanez végezhető el a ROG Connecttel, mindössze egy szabad noteszgépre és egy Maximus III Gene alaplapra van szükségünk. Az összeköttetés egy USB-kábel segítségével történik, a funkciót pedig az alaplap hátlapján található kapcsolóval engedélyezhetjük. Maga az RC Tweak szoftver a noteszgépen fut, amely nemcsak a fontosabb üzemfrekvenciák és feszültségek állítására használható, hanem valós idejű monitorozó alkalmazás is egyben. Tehát míg a Maximus III Gene alaplappal felszerelt gépen futnak a tesztek, addig a noteszgépen kísérhetjük figyelemmel a hőmérsékleti adatokat, az esetleges feszültségingadozást, sőt, ha úgy véljük, hogy az asztali gép többet is bírna, akkor azonnal növelhetünk a frekvenciákon. Így kell egy noteszgépből külső tuningbázist varázsolni, mellyel igen kényelmes módon vezérelhetjük a kis Gene alaplapot.
8+2 fázisszám, microATX méret, CrossFireX támogatás, ROG Connect
Egyelőre béta állapotban leledzik a ROG Connecten keresztül működő RC BIOS Flashback, mely segítségével a noteszgépről végezhetjük el az alaplap BIOS-ának frissítését. Ez különösen akkor jöhet jól, ha az alaplap nem képes önmagától bebootolni a balul elsült BIOS-frissítést követően. Egyelőre sajnos nem kaptunk információt arról, hogy mikor lesz elérhető a program végleges verziója, így csak abban az esetben használjuk, ha tényleg nincs más mód az alaplap életre keltéséhez.
ASUS Sabertooth 55i
Az ASUS egy új termékcsalád bemutatását is hivatalossá tette a londoni rendezvényen. Megerősítést nyertek azok a pletykák, amelyek egy speciális alaplapszéria bemutatásáról regéltek. The Ultimate Force néven egy új generáció születésének lehetünk hamarosan szemtanúi, az első példány a Sabertooth 55i nevet kapta. A márciusi CeBit-en bemutatott Marine Cool prototípus újításait követi a speciális alapanyagokra épülő újdonság, részleteket azonban egyelőre nem közölt a gyártó. Így most csak egy képpel tudunk szolgálni, de ígérjük, hogy hamarosan egy külön cikkben foglalkozunk az első TUF-szériás alaplappal.
ASUS Sabertooth 55i - The Ultimate Force