A WLAN több mint tízéves múltra tekint vissza, és ha megnézzük, a kezdetekhez képest rengeteget javult. A sebesség ma már eljutott arra a szintre, hogy abszolút jól használható akár full HD filmek streamelésére is, a biztonság (nagyjából) megfelelő és az árak is kellően alacsonyan vannak. Egy valami azonban nem javult számottevően, hiába fejlesztik a szabványt és az eszközöket gőzerővel a cégek: ez a hatótávolság.
Gyere közelebb
A Wi-Fi nagy előnye egyben probléma is – zsinórmentes adatkapcsolatot ígér, de az is pontosan meg van szabva, hogy a szabadságunk mekkora. Sőt, ha egy betonfal, sok kábel, padlófűtés vagy bármi ilyesmi bekerül a képbe, nincs más lehetőségünk, mint felkapni mobil eszközünket és közelebb húzódni a routerhez vagy access pointhoz. Pedig ez nem megoldás, legalábbis nem kényelmes és nem tartós, de szerencsére lehet rajta változtatni. Megmutatjuk, hogyan.
Mielőtt vásárolnánk
Bosszantóan kicsi a Wi-Fi lefedettség lakásunkban? Mielőtt dühöngve szaladnánk a boltba másik routerért, nagyobb antennáért vagy egy hosszú LAN kábelért, nézzük meg, mit tehetünk ingyen. Elsőként emeljük ki az asztal alól, a szekrény mögül, a 230 voltos tápkábelekkel vastagon behálózott routert és tegyük fel a lehető legmagasabbra. Itt máris sokkal kevesebb a direkt zavar, amely csökkenti a hatótávolságot és a jelerősséget is – eredmény: nagyobb sebesség, nagyobb hatótáv.
Ha ezzel megvagyunk, töltsük le gépünkre az InSSIDer ingyenes programot, telepítsük és vizsgáljuk meg, hogy lakásunkban milyen, egyéb WLAN hálózatok jelét fogjuk. Itt mindössze az a lényeg, hogy lássuk, mely csatornákat foglalják el ezek. Lépjünk be a router firmware-ébe, majd a mi csatornánkat állítsuk a legkevésbé zsúfoltra, ezzel is rengeteget nyerhetünk sebességben és hatótávban egyaránt.
Access Point – repeater mód
Ha nincs más megoldás, marad az elérési pont (access point), amely a Wi-Fi jelünket erősíti fel és küldi tovább távolabbra. Ilyen eszközt viszonylag már olcsón szerezhetünk, a beüzemelés pedig roppant egyszerű. Az elhelyezésnél ügyeljünk rá, hogy még jó minőségű jelet kapjon a routertől, és ezt ismételje meg arrafelé, ahol a legjobban hiányzik a stabil és erős Wi-Fi.
Második router, mint elérési pont
A másik megoldás, ha egy másik Wi-Fi routert is beüzemelünk, ám ezt úgy helyezzük el, hogy ennek hatósugara éppen csak metszésben legyen fő-routerünkével. A két routert ilyenkor LAN kábellel kössük össze, így a sebesség a második, alárendelt hálózaton is garantáltan maximális lesz.
Gondok és megoldásaik
Az első gond itt jelentkezik: nem szeretnénk falat vésni a lakáson keresztül. Semmi gond, szerencsére feltalálták a Powerline-t, ami a 230 voltos hálózaton továbbítja az adatot. A Powerline beüzemelése végtelenül egyszerű, arra kell csak figyelnünk, hogy ne higgyük el, ami a dobozra van írva. A 100-200 Mbit/s-os adapterektől meneküljünk, inkább 500-600, vagy a legújabb, 1200 Mbit/s-os Powerline csomagokat ajánljuk. Ezeknél a valós sávszélesség már tökéletes lesz helyi hálózatos streamingnél is.
A másik gond akkor jelentkezik, amikor az alárendelt Wi-Fi-re kapcsolódva eszközeink nem találják a többi eszközt. Ez nem véletlen, ugyanis itt új alhálózatot nyitottunk, amikor a LAN kábelt a WAN portba csatlakoztattuk. A megoldás ismét egyszerű: az elsődleges routerből érkező kábelt a második router LAN portjába kapcsoljuk, majd ennél a routernél tiltsuk le a DHCP IP címkiosztást, a WLAN beállításainál pedig pontosan ugyanazokat adjuk meg, amit az első routernél.
Ha mindezzel megvagyunk, egy stabil Wi-Fi-vel jól lefedett lakásunk lesz, amiben bárhol jó a vétel, az eszközök látják egymást, ha pedig megfelelő kliensünk van (mobil, notebook, tablet stb.) a roaming is automatikus lesz. Ez azt jelenti, hogy eszközeink számunkra láthatatlanul, a kapcsolat megszakadása nélkül váltanak mindig az erősebb Wi-Fi jelre.
