Elvileg 2008. decemberétől már futhatna a digitális rádióadás kereskedelmi alapokon, de egyelőre csupán kísérleti adás érhető el. Technológiai értelemben a rendszer végleges, pusztán a rádiós tartalmakat készítő cégekkel folyik az egyeztetés, ezért nem beszélhetünk kereskedelmi adásról. A sajtótájékoztató fő üzenete az volt, hogy az Antenna Hungária továbbra is elérhetővé teszi a DAB+ rendszerű digitális földfelszíni rádiós sugárzást, hogy a rádióhallgatók kipróbálhassák azt. A digitális tartalom egyúttal hozzájárult ahhoz, hogy beinduljon a DAB+ digitális rádiókészülékek forgalmazása is Magyarországon. A kísérleti sugárzás újabb programokkal, a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival bővült, ezáltal az elérhető programok száma nyolcra emelkedett.
Miben és kinek jobb a DAB+, mint az FM?
Jelenleg gyakorlatilag az egész ország FM rádiót hallgat, ami egy jól bevált, elfogadott technológia, a készülékek olcsók, így az átállás az új DAB+ rendszerre a fogyasztók számára nem kifejezetten sürgető. Kezdjük tehát azzal, hogy miben nyújt többet a DAB+, mint az FM?
A Híradástechnikai és Infokommunikációs Tudományos Egyesület (HTE) Digitális Rádió Köre által készített, a digitális rádiózással kapcsolatos fogyasztói elvárásokat vizsgáló 2008-as közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 74%-a a zajmentes vételt, közel 50%-uk a kifogástalan hangminőséget, 41%-uk pedig a programválasztékot emelte ki, mint a digitális rádióval kapcsolatos legfontosabb elvárásokat. A kutatásban részt vettek slágereket, híreket, kabaréműsorokat, jazz- és világzenei műsorszámokat hallgatnának legszívesebben a digitális platformon. A válaszadók 7%-a már egyetlen számára kedvező csatorna elérhetősége esetén is vásárolna DAB+ vevőt, közel 65%-ukat pedig már 3-5 csatorna megléte készülékvásárlásra ösztönözné.
Milyen tartalom elérhető jelenleg, és hol?
Az Antenna Hungária DAB+ rendszerű digitális rádiós kísérleti sugárzása Budapesten és környékén érhető el, a lefedettség országos kiterjesztése folyamatosan zajlik. (Tapasztalataink szerint kültéren botantennával boldogulunk, de beltéren ez nem mindig elegendő)
Mint ismeretes, az Antenna Hungária 2008. decemberéig kiépítette a digitális földi rádióhálózat első ütemét, melynek lakossági lefedettsége megközelíti a 30%-ot. Ezt követően a társaság kísérleti sugárzást indított a DAB+ digitális földfelszíni rádióhálózatán, mely 2009. január 23-ától érhető el Budapesten és környékén, és kezdetben a Magyar Rádió MR1, MR2 és MR3 csatornáit, valamint a Swiss Satellite Radio három csatornáját tartalmazta (Swiss Jazz, Swiss Classic és Swiss Pop). A kísérleti sugárzás február közepén a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival bővült, ezáltal az elérhető programok száma nyolcra emelkedett. Az AH tervei szerint a következő hónapok során végleges megállapodások születnek és fokozatosan megjelennek a közszolgálati és kereskedelmi csatornák az új platformon, ezáltal a hallgatók számára a tartalomválaszték jelentősen bővülhet.
9 tranzisztoros Sokol rádióval bejön?
A rossz hír az, hogy bizony új vevőkészülék kell az újfajta adáshoz. Kicsit emlékeztet a helyzet a DVB-T friss esetére, mikor is már a kísérleti időszakban árulni kezdték itthon a DVB-T vevővel felszerelt tévéket, de azok közül sok nem támogatja a véglegesen alkalmazott MPEG-4 tömörítést, csak az MPEG-2-t, ezért ezek Magyarországon ma használhatatlanok. A DAB+ egy kicsit ilyen a DAB-hoz képest, jobb annál, de a DAB vevők nem alkalmasak DAB+ vételre, erre ügyeljünk, ha külföldről rendelünk készüléket. Szerencsére nem sokan ruháztak be eddig a más országokban futó, de itthon használhatatlan DAB rádiókra.
A sugárzás megindulásával párhuzamosan megkezdődött a DAB+ képes rádiókészülékek forgalmazása is Magyarországon, jelenleg 4, hamarosan pedig már 6-8 típusú készülék érhető el a kiskereskedelmi forgalomban, legalábbis a sajtóesemény alkalmával bemutatóra meghívott Infopatika és Optitech importőr cégek kínálatában. A készülékek között találunk konyhai és táskarádiókat kiváltó hordozható modelleket, MP3 lejátszóval integrált DAB+ kompatibilis zsebrádiókat, de a Hi-Fi toronyba illeszkedő tunert és modern, média kliensként, internet-, FM- és DAB+ vevőként, sőt, iPod dokkolóként is helytálló darabokat is.
Tekintettel az egyelőre jelképes volumenű keresletre, jelenleg a legolcsóbb készülék is 30 000 forint körül jár, a komolyabbakért 70-100 ezret is elkérnek. A kereslet komolyodásával az árak is szelídülnek, de valljuk be, hogy nehéz elképzelni, hogy a nyugdíjas bácsik-nénik, akik eddig 1000-3000 forintért beszerezhettek egy kisrádiót, azok majd tízezreket adnak ki funkcionálisan ugyanarra a célra. A teljes, kényszerítő erejű átállás persze még messze van, de azért „odafent” jó lenne addig is elgondolkodni azon, hogyan marad a rádió továbbra is mindenki, azaz bárki médiája.
