Az angol nyelvű gamer sajtót hosszabb ideje követők valószínűleg életük végéig emlékezni fognak a 2014 végén kipattant GamerGate-botrányra. Eredetileg a játékújságírók vélt vagy valós etikátlanságai miatt indult a közösségi médiás adok-kapok, azonban nagyon gyorsan eszkalálódott a szituáció. A végén már keménymagos feministák álltak szemben egy halálos fenyegetésektől sem visszariadó, gyalázkodó és gyűlölködő, javarészt a nevét sem vállaló tömeggel.
A GamerGate-botrány jó eséllyel egyetlen igazi eredménye az volt, hogy a videojátékok története során először érdemi és széleskörű vita alakult ki a női karakterek vizuális ábrázolásáról, funkcionális szerepéről. Részben szexista, részben pedig történelmi okokból a női karakterek eddig rendszeresen visszaszorultak az iparban, és gyakran abból sem volt köszönet, mikor mégis elővették őket a fejlesztők.
Mindezek után Franciaországban már a legfelsőbb szinten is foglalkoznak a videojátékok szexizmusának kérdésével. A digitális ügyekért felelős miniszter nemrég megbeszélést tartott a fontosabb helyi játékkiadók és játékfejlesztők képviselőivel, ugyanis szeretne a női és a férfi karaktereket egyenjogúként kezelő játékokat látni. Axelle Lemaire szerint a megfelelő játékok dobozára kerülhetne valamiféle megkülönböztető címke, továbbá a kiadók vagy fejlesztők akár adókedvezményt is kaphatnának az ilyen játékok fejlesztésekor. Ezen felül az is elképzelhető, hogy a "szexizmusra ösztönző" videojátékok esetében kötelezően előírhatják a legmagasabb korhatár-besorolás alkalmazását.
A minisztérium és az iparági szereplők közti párbeszéd jelenleg kezdeti stádiumban van, az üggyel kapcsolatos konkrét szabályozási javaslatok várhatóan az idei év végére készülhetnek el.
