Minden kultúrának megvannak a maga fiktív szörnyei, Nyugaton a zombikat George Romero tette híressé az 1968-as „Az élőhalottak éjszakája” című filmjével. A szórakoztatóipar azóta sem képes leszállni a témáról: szinte minden évben akad néhány új film, tévésorozat vagy videojáték a témában. Tudományos szempontból a popkultúra tipikus zombijai persze a nonszensz kategóriába tartoznak, ám mégis töretlen a sikerük, egy darabig biztosan nem fogunk megszabadulni tőlük.
Egyébként megemlítendő, hogy a zombivá válás végső soron tudományos körökben sem ismeretlen jelenség. 2013 egyik legjobb videojátéka a PlayStation 3 konzolra megjelent The Last of Us volt (tavaly PlayStation 4-re is elérhetővé vált), ebben a zombivá válásért nem valamiféle laboratóriumból kiszabadult vírus volt a felelős, hanem egy gomba. A készítők egy természetfilmből kapták az ihletet: a Cordyceps nevű gombanemzetség élősködő életmódot fajtat, elsősorban rovarokat támad meg, a testükből táplálkozik. Néhány fajtája képes befolyásolni a pórul járt rovar viselkedését, így ráveheti a fertőzött ízeltlábút, hogy a számára megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú helyen pusztuljon el.
Zombi apokalipszis
Néhány nappal ezelőtt rendkívül érdekes webes alkalmazás volt elérhetővé: a Zombie-town USA egy böngészőben futó szimulációs alkalmazás, amellyel a popkultúrából ismert zombifertőzés terjedését szimulálhatjuk az Egyesült Államok területén. Az elkészítéséhez az alkotók az USA 2010-es népszámlálási adatait vették kölcsön (szabadon felhasználható adatokról van szó).
A „játék” rendkívül egyszerű: a bal felső sarokban kedvünk szerint beállíthatjuk a zombik halál/harapás arányát, továbbá azon időtartamot, amely alatt a zombik 1 mérföld távolságot gyalogolnak. Ezután egy kattintással a térképre kell helyeznünk az első élőhalottat, majd indulhat a terjedés szimulációja.
Természetesen nem kell túlságosan komolyan venni az ügyes webalkalmazást, hiszen kizárólag a népsűrűség, továbbá a fent említett változók alapján számol. Egyáltalán nem veszi figyelembe például a kormány és lakosság reakcióit, pedig a lépéseik drámaian befolyásolnák a járvány lefolyását. A szimuláció inkább a légi úton terjedő fertőzések terjedésének vizsgálatához használható, mintsem egy zombi apokalipszis modellezésére.
Hová meneküljünk?
A fertőzés terjedésének sebességét sejthetően óriási mértékben befolyásolja a kiindulási pontjának népsűrűsége: egy nagyvárosban feltétlenül futótűzként terjedne a fertőzés, míg ha gyéren lakott településen tör ki a vész, akkor lassabb a tempó. Ez a hatóságoknak és lakosságnak is több időt adna a megfelelő ellenintézkedések foganatosítására.
Viszont a szimuláció arra is rávilágított, hogy az alacsony népsűrűségű, de nagy átmenő forgalommal rendelkező helyek a terjedés szempontjából akár a nagyvárosoknál is veszélyesebbek lehetnek, mivel a közlekedési csomópontoknál a csendben megfertőződött személyek gyorsan szétfutnak a szélrózsa minden irányába.
Ti mindezek ismeretében hol próbálnátok átvészelni egy zombi apokalipszist?
(Forrás: Mashable | Nyitókép: Gage Skidmore)
