A tűzijátékot alapvetően este rendezik, ezért ha körülnézünk, mást sem látunk, mint villogó vakukat, ami azt mutatja, hogy a fényképezőgépek számára sem titok a késői időpont és a sötétség. Ilyenkor pedig az automatára állított gépek természetesen bekapcsolják a vakut, hogy a megvilágítással és ehhez kapcsolódóan rövidebb záridővel csökkentsék a bemozdulás esélyét.
Itt jön az első hiba, mert ugye a vaku akkor működik igazán jól, ha a kibocsátott fényének van miről visszaverődnie. Azt a fényt viszont, ami egy tűzijátéknyi területen képes mindenről visszaverődni, úgy hívják, hogy napfény. Belátható tehát, hogy vagy nappali tűzijátékokat fotózunk – ami nem lesz egy nagy élmény –, vagy rákényszerítjük a gépünket, hogy a rendelkezésre álló fényből gazdálkodja ki a számára szükséges minimumot. Ezzel egyébként a körülöttünk állók szemében is nagyot növünk, tekintve, hogy nem kell minden villanásunk után rávenniük a pupilláikat, hogy mihamarabb álljanak vissza az üzemi méretükre.
Első fontos pont tehát: csak semmi vaku!
Miután a vakut kikapcsoltuk, állítsuk a gépet manuális módba. A tűzijáték sikeres megörökítésének kulcsa ugyanis a kikapcsolt vaku és a hosszú záridő, amit legjobb, ha magunk vezérlünk, mert a vaksötét után hirtelen felvillanó rakéták nem kicsit bolondíthatják meg a gépünk fénymérőjét.
Az automatikával kísérletezni csak azokon a gépekkel érdemes, amelyek programtárcsáján van kifejezetten tűzijáték-beállítás, mert ezekkel már kielégítő eredményt fogunk kapni, viszont kézi vezérléssel még jobb képeket csinálhatunk.
Akár a tűzijáték-, akár a manuális módot használjuk, a hosszú záridő miatt sokszorosan megnő az esélye, hogy elmosódott vagy homályos képet kapunk eredményül. Ez utóbbi szintén az automatika, konkrétan az autofókusz lassúságának és pontatlanságának tudható be, ami kompakt vagy bridge gépek esetében sötétben hatványozottan igaz. A megoldást az jelenti, ha a fókuszt kézzel állítjuk végtelenre, s ezzel a probléma gyakorlatilag megoldódik.
Második pont: az autofókuszt hagyjuk a turistáknak!
Ezzel szemben az elmosódás megelőzése nem ennyire egyszerű. Már csak azért sem, mert a látványos felvételek egyik titka az, ha nemcsak a robbanás, hanem a hosszú fénycsóva is látszik, tehát a hosszú záridő használata kötelező. Másodpercben mérve először 1-8 másodperc közötti záridővel kísérletezzünk attól függően, hogy milyenek a környezeti és a robbanások által generált fényviszonyok. Később növelhetjük a záridőt és legvégül kipróbálhatjuk a BULB-módot is, amelynek hatására a gépünk olyan hosszan exponál, amíg a gombot nyomjuk, de maximum 30 másodpercig.
Még a legbiztosabb kezűek sem tudják azonban másodpercekig mozdulatlanul tartani a gépet – képstabilizátorral sem –, tehát ne próbáljunk meg „kézből fotózni”. Ebben az esetben nem működik az előttünk álló válláról indított felvétel sem, egyrészt, mert nem lesz bemozdulásmentes, másrészt, mert az összezsúfolódott tömegben egyesek bizalmaskodásnak vélhetik, ha a vállukra helyezünk egy fényképezőt, és nem feltétlenül reagálnak majd barátságosan.
A legjobb megoldás, ha beszerzünk egy háromlábú állványt, amivel stabilan elhelyezhetjük a gépet a talajon. Ez pár ezer forintból már megoldható, ha nem ragaszkodunk a titánállványokhoz.
Aki valamilyen oknál fogva mégis ultrakompakt géppel szeretne próbálkozni, annak is érdemes megfontolnia egy állvány használatát. Bármely fotós üzletben kapható asztali megoldás, ami ezeket a pici gépeket teljesen stabilan képes megtartani.
Harmadik pont: állvány nélkül nem fog menni!
A bemozdulással kapcsolatban felmerül még egy apró gond. Hiába fixáltuk a gépet egy állványra, ha a fotós a gomb megnyomásakor, illetve felengedésekor megmozdítja – márpedig biztosan megmozdítja – az egész konstrukciót, akkor a kép első fél másodperce alatt minimális, de a fényes objektumok fotózásakor annál feltűnőbb bemozdulás lesz látható a képeken. Ezt kétféle módon kerülhetjük el.
Az első – ami a legtöbb gépben elérhető funkció, legyen az kicsi vagy nagy – a két másodperces időzítés. Ez még nem túl hosszú idő ahhoz, hogy a megfelelő pillanatot elkaphassuk, de ennyi idő alatt el lehet engedni a gépet, sőt annak van ideje a helyére billennie bármilyen erős nyomás ellenére.
Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ez 2 másodpercet előre számoljuk bele a képbe. Ha már „fütyül” a leghangosabb rakéta, akkor nyugodtan meg lehet nyomni a gombot, nem szabad megvárni a robbanást, mert a legszebb pillanatok maradhatnak le.
A másik – ennél jobb megoldás – a távirányító használata. A picit is komolyabb gépekhez jár már infrás távirányító, amivel a gomb lenyomásával egy időben kezdődhet az exponálás, illetve vezetékes távvezérlő, ami jóval pontosabb és profibb megoldás, hiszen például a „B” beállításnál egészen biztos, hogy addig marad nyitva a zár, ameddig mi azt szeretnénk.
Úgyhogy a negyedik pont: el a kezekkel a géptől!
Ez a négy pont volt az, ami jobbára alapértelmezettnek tekinthető, a többi a géptől, és a környezettől is függhet. Ennek ellenére még felsorolnánk pár alapigazságot, amelyet szinte minden kezdő fotósnak ajánlunk. Ha ezeket betartják, mindegy, hogy esküvőn, múzeumban vagy tűzijátékon fotóznak, nagy eséllyel jó képeket készítenek majd.
– Mindig használjunk alacsony ISO-értéket!
Főleg kezdő fotósok sétálnak bele az „ISO-csapdába”, ami azt jelenti, hogy rájönnek, minél magasabb az ISO-érték, annál jobban „lát” a gépük. Ez viszont csak részben igaz. Valóban kevesebb fény szükséges egy magas ISO-számú felvételhez, és így akár sötétebb környezetben is képesek lehetünk kézből fotózni, ennek azonban ára van. Magas ISO-értékeknél komoly képzajjal szembesülünk, ami esti felvételeknél különösen zavaró lehet, ha pedig elfeledkezünk a beállítások törléséről, és egy nagy memóriakártyára fotózunk nyaralás közben, extrém estben a komplett nyaralás képeit „varázsolhatjuk” zajossá, és így szinte élvezhetetlenné.
– Szűk blende a mélységélességért
Az érzékenység és a záridő mellett a blende, vagyis a mélységélesség beállítása sem elhanyagolható. A szebb látvány érdekében válasszunk szűkebb blendét (f/8–f/16), ezáltal könnyebben elkerülhető a túlexponált felvétel és a tűzijáték fénycsóvája nem ég be, hanem természetesebb, realisztikusabb látványt nyújt.
– Ellenőrizzünk, tanuljunk folyamatosan!
Amennyiben minden itt leírt körülményre figyelünk, komoly eséllyel készíthetünk kiváló felvételeket augusztus 20-án. Egyvalami fontos még: az ellenőrzés. Manapság a digitális gépeknek megvan az a remek tulajdonságuk, hogy az elkészült képek metainformációi közé „becsempészik” az elkészítés körülményeit, úgymint a készítő kép típusát, a zársebességet, a rekesznyílást stb. (sőt némelyik gép még a fotó elkészítési helyének GPS-koordinátáit is). Ezeket utólag, a monitorra kirakott képek mellett kiértékelve folyamatosan fejleszthetjük tudásunkat, és így évről évre szebb fotókat csinálhatunk a tűzijátékról.
