Furmányos telepítés
Sok szoftver létezik, melyet kifejezetten fotók kezelésére hoztak létre. A Gimp az egyik legrégebbi ingyenes projekt, mely PhotoShophoz hasonlóan fejlett szerkesztési lehetőségeket kínál ingyenesen. Nem lehet rá azt mondani, hogy kezelése olyan egyszerű, mint a sok automatikus funkciót kínáló fizetős célszoftvereké, viszont nagy szabadságot kínál a szerkesztésben. Jelen cikkünkben igyekszünk csak alapszinten mozogni és végigkísérni a fotók rendbehozásának tipikus részfeladait.
Több lépésből áll a program telepítése. Mivel eredetileg Gnome ablakkezelő környezetre készült, Linux alá, ezért Windows alatt először fel kell telepítenünk az említett ablakkezelőt kiváló GTK 2.0-át. Utána magát a Gimp-et és végül - ha igényt tartunk rá -- a súgót is. Ezek után a rendszer üzemkész, a Gimp első indításakor megkérdezi, mennyi memóriát foglaljon gyorsítótárnak a szerkesztéshez és hova tegye az átmeneti állományokat. A Tovább gomb flegma nyomogatásával túljuthatunk ezen is. Jó hír, hogy mind a GTK, mind a Gimp tartalmazza a magyar fordítást is, így anyanyelvünkön kezelhetjük a programot.
Helyreállítás már a lapolvasóban
A kifakult, régi képek esetében pusztán a fehéregyensúly beállítása nem feltétlenül segít rajtunk, mivel a fotó színalkotói nem azonos tempóban öregszenek és fakulnak, így egy szimpla automatikus fehéregyensúly nem megfelelő eredményt ad. Sok esetben a vörös és a sárga aránya erősödik a kék rovására, szemmel látható módon, de sajnos még az egyes nyersanyagtípusok között is van különbség az arányokban, na és a fotó kora is számít.
Minden modern lapolvasó és multifunkciós készülék kínál arra lehetőséget, hogy a kifakult színeket visszaállítsa. Már a lapolvasó szoftver beállító panelén érdemes használni a régi fotók helyreállítása kapcsolót, hogy az eredetihez közelebb álló színarányokat kapjunk. A komolyabb készülékekben megadható a film nyersanyag gyártója, vagy a film típusa, így pontosabban korrigálhatók az arányok. Sajnos - mivel a lapolvasónak fogalma sincs róla, mennyi ideig és milyen körülmények között tárotlák a fotót - ezért a végeredmény jobb lesz, mint helyreállítás nélkül, de utólagos hangolásra szorul.
Felül az automatikus színvisszaállítás nélküli kép látható, sok vörössel és sárgával. Alatta bekapcsolt színvisszaállítással szkennelve látható ugyanaz, az arányok kicsit jobbak, de túlsúlyba került a cián, utólagos korrekció szükséges.
Kézi színhangolás
Sajnos a beolvasás színhatása szinte biztosan különbözni fog az eredeti fotótól. Mindenképpen szükség lehet utólagos színkiigazításra, még akkor is, ha a későbbiekben részletezett módon használtuk az automatikus fehéregyensúly beállítást. Szerencsére megvan a lehetőségünk a kézi színegyensúly hangolásra a Gimpben is, az Eszközök/Színeszközök/Színegyensúly dialógusban. Sokszor előfordul, hogy csak bizonyos világosság tartományban vannak torzulások, ezért a Színegyensúly dialógusban elve három tartományra osztva állíthatjuk az arányokat. Először válasszunk tartományt (árnyékok, középszínek vagy fényes színek), aztán módosítsuk a színpárok arányait. Ha árnyékos területek egyensúlyát módosítjuk, akkor érdemes lehet a Fényesség megőrzése kapcsolót kiiktatni - illusztrációnkon az idők során közel feketévé fakult heverő sötétzöld színét csak így tudjuk valamennyire visszahozni.
Ha ez sem segít, még megtehetjük, hogy körülhatároljuk a problémás területet a varázspálcával és így a kép elkülönített részeként külön kezeljük a színeit. Az is segíthet, ha a Rétegek, Csatornák... párbeszédablakban csak az éppen problémásnak ítélt színréteget (vörös, zöld vagy kék) hagyjuk aktívan, hogy aktuális műveleteink a többi színkomponenst ne érintsék.
Automatikus fehér egyensúly
Látszik azért, hogy ingyenes eszközzel dolgozunk, melyet elsősorban precíz munkára terveztek. Sajnos néhány, a mindennapi amatőr munkában praktikus funkció kimaradt a készletből, vagy a beépített funkció használhatatlan eredményt ad. Ilyen az automatikus fehéregyensúly, mikor egy eredetileg semleges (fehér vagy szürke) pontra mutatva ahhoz a ponthoz igazítjuk a kép színei. Szerencsére lelkes fejlesztők zsákszámra ontják a Gimphez a kiegészítő szkripteket és a mi problémánkra is van megoldás.
Nincs más dolgunk, mint a lemezmellékleten és a pcworld.hu letöltései között is megtalálható color-wb-balance.scm állományt a Gimp szkript könyvtárába másolni, mely windowsos rendszer esetében a C:\Program Files\GIMP-2.0\share\gimp\2.0\scripts útvonalon található. Mindössze ennyi a telepítés, a Gimp következő indításakor már elérhető lesz az új funkció.
Töltsük be az eltolódott színegyensúlyú képet. A Gimp eszköztárában váltsunk a pipetta eszközre, és a szokásos módon, a bal egérgombbal a fotó egy pontjára bökve válasszunk ki előtérszínnek egy olyan pontot, melynek fehérnek vagy szürkének kellene lennie. Ügyeljünk arra, hogy a mintapont ne legyen sem túlvilágított, sem túl sötét, mert az ilyen pontokban nem áll rendelkezésre a korrekcióhoz szükséges információ.
A kattintás hatására megjelenik a Színpipetta dialógus a mintához tartozó RGB színalkotók értékeivel. Ha több színalkotó értéke is 100% vagy 0%, akkor valószínűleg túl- illetve alulvilágított pontot választottunk, keressünk egy másik pontot a képen, mely eredetileg fehér vagy semleges szürke lehetett.
Kattintsunk bárhol a fotó területén a jobb egérgombbal, a felbukkanó menüben indítsuk el a Script-Fu/Color/White-Black Balance pontot.
Megjelenik a Color/White-Black dialógusdoboz. A célszínt, amilyennek a referenciapontot látni szeretnénk, hagyjuk fehéren (White). Jobb gombbal kattintsunk a fehér négyszögre és a felbukkanó menüből válasszuk az Előtérszín pontot. Nyomjuk meg a dialógus OK gombját és szinte azonnal megcsodálhatjuk ugyanazt a képet hozzávetőlegesen eredeti színegyensúllyal.
A színegyensúly tehát készen van, ám ez nem jelenti a munka végét, csak akkor, ha minden egyéb tekintetben helyén volt a fotó. Régi képeknél még sok minden hátra van: kontraszt, fényerő, szintek beállítása, porszemcsék eltávolítása, az arcok retusálásáról nem is beszélve.
Portalanítás - legjobb hardveresen
A legnépszerűbb hardveres portalanító a rongy illetve a porseprű -- ezek a nagyra becsült eszközök a mi esetünkben nem annyira hasznosak. Jó lenne viszont maradéktalanul és automatikusan eltávolítani a képekről a port és a karcolásokat. A középkategóriás és drágább lapolvasók opciói között már megtaláljuk ezt a lehetőséget. Sok esetben az eltávolítás teljes mértékben szoftveres, azaz a beolvasást követően a meghajtó programba épített algoritmus végigvizsgálja a képet, megkísérli felismerni a porszemeket a kép tartalma alapján. Ez nem száz százalékos hatékonyságú módszer, hiszen egy karcolásszerű szálka épp úgy lehet valóban sérülés, mint ahogy eredetileg a kép része.
Éppen ezért vezették be az infravörös megvilágítással dolgozó eljárást a közép- és felső kategóriás lapolvasókban. Egy külön menetben, speciálisan megvilágítva fény derül a felülettől elkülönülő hajszálakra, porszemcsékre és karcolásokra. Az infrával nyert képet mint maszkot használva a szoftvernek már nem kell találgatni afelől, hogy mi az eredeti kép része és hol vannak rajta szennyeződések. Az eredmény sokkal megbízhatóbb, mint a csak szoftveres megoldások esetében. Hatékony hardveres megoldásokkal találkozhatunk például a HP ScanJet G4050-ben vagy a Canon CanoScan 8600F-ben.
A felső kép poreltávolítás nélkül készült, az alsó képről pedig az automatikus infra megvilágításra épülő rendszer már eltávolította a legtöbb szennyeződést.
