Nem titok, hogy Magyarországon a műszaki cikkek, a számítástechnikai eszközök és a különféle kütyük jóval drágábbak, mint az Egyesült Államokban, illetve a Távol-Keleten. Egy néhány éves felmérés a videokártyák piacán találta a legnagyobb – közel hatvan százalékos – árkülönbséget. Az iPhone 5S megjelenése kapcsán pedig attól volt hangos a sajtó és a közvélemény, hogy Svájcban 50 000 forinttal olcsóbban lehet hozzájutni a termékhez. Az ottani vásárlás így még a kiutazás költségét beszámítva is megérte.
Földrajzi kérdés
Az iPhone 6 már nem nálunk a legdrágább, ezt a büszke címet Törökország tudhatja magáénak 2350 török lírával (257 022 forint). Az eurózónán belül Olaszország viszi a prímet 750 euróval (228 876 forint), míg Svájc megint az olcsó országok közé került 650 euróval (198 359 forint). A legjobban a japánok járnak, mivel náluk 15 dollárral kevesebbe kerül az új almás telefon, mint az amerikai üzletekben, ahol átlagban 750 dollárt kell fizetni (182 553 forint). A magyar árak ehhez képest alig maradnak el a töröktől vagy az olasztól, nálunk a 16 GB-os iPhone 6 220 990 forintba, az iPhone 6 Plus pedig 253 990 forintba kerül.
Látható tehát, hogy nemcsak Magyarország drága, de az egész kontinens. Legtöbb esetben Európába csak Japán és az Egyesült Államok után jut el az aktuális csúcstechnológia, ráadásul rögtön magasabb áron. Erre jönnek még rá a hazai adók és kockázati tényezők, kezdve az Európában is példátlanul magas áfától egészen a sok kézen átforgatva megtöbbszöröződött haszonkulcsig. Ki kell termelni a hosszú út árát, amely a távol-keleti gyártótól a honi kiskereskedőig fut, és ezen nem segít, hogy itthon már tényleg minimális haszonnal dolgoznak a közvetlen értékesítők.
Nem csoda, hogy egyre nő a külföldről, online rendelt termékek aránya. Az idén 42 000 külföldről rendelt csomag után fizettek a vásárlók áfát, illetve vámot. Ez 60 százalékkal több a tavaly regisztrált adatoknál, tehát rohamosan növekszik az internetes vásárlások részaránya. A felmérések szerint pedig a legtöbb áru Kínából és az Egyesült Államokból származik.
Árbefolyásoló tényezők
A külföldi – és különösen az amerikai – kedvezőbb ár-érték arányról Varga Tibor, a CompMarket Hungary Zrt. termékmenedzsere úgy vélekedik, hogy „a probléma több, egymást erősítő összetevőből áll. Ezek közül csak egy az, hogy az amerikai piac egybefüggő, az ottani kereskedők sokkal nagyobb volumenben tudnak vásárolni, így nem aprózzák el annyira a piacot, mint Európában. Ráadásul az Egyesült Államokban nincs általános forgalmi adó sem, csak egy teljesen más elven működő sales tax, amely nemcsak a termék végfelhasználói árára van kihatással, hanem az összes járulékos költségre, mint például a logisztika, a kereskedőcégek tevékenységei vagy éppen a HR.”
A következő faktor a termék keresleti piaca; mennyire árérzékeny, illetve hogy hányan gyártják. „Ha egy termékre van kereslet, akkor a forgalmazók teljesen érthető módon a profit maximalizálására törekednek, mindenfajta szabályozótól függetlenül” – mondta el Negyeliczky Sándor, az Evolveo magyarországi country managere. „Ha kevesebb a kínálat, akkor a csatornában mindenki hajlandó valamivel többet fizetni. Az is előfordulhat, hogy egy termék csak regionálisan hiánycikk, viszont a tengerentúlon hozzáférhető, így az árak is ennek megfelelőek. A gyártók eltérő regionális politikája is fontos szerepet játszik, mert kérdés, hogy a nagyobb vagy növekedésben lévő piacokat támogatják-e.”
A magyar piacon egyébként elvileg a támogató struktúra érvényesül vagy legalábbis érvényesült az elmúlt években. Ahogy Balassa Gergely, a Caseking Kellytech Kft. képviselője elmondta: „A hazai informatikai piacot a kettősség jellemzi. Számos gyártó a piac lehetőségei alapján árazza termékeit, tehát egy gazdagabb piacon, például Németországban drágábban kínálják termékeket, mint Magyarországon. Ez a gyakorlat azonban egyre kevésbé működik az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, az áru szabad áramlása miatt. Mivel a természetes árumigrációnak, vagyis hogy az olcsóbb termék irányából megindul az áramlás a drágább piacok felé, egyenes következménye a gyártók árkiegyenlítő stratégiája az uniós országokban.”
Az árkiegyenlítést azonban bonyolítja a forintárfolyam, amely nemcsak gyenge, de kiszámíthatatlan is, így a forgalmazók nem tudják, hogy milyen árfolyamon számolhatnak biztosan. Sőt, a gyakori jogszabályváltozásoknak köszönhetően sokszor azt sem, hogy milyen egyéb szabályozók alkalmazására van szükség. Példaként a környezetvédelmi termékdíj vagy az EU-n kívülről érkező áru bevizsgálási kötelezettsége említhető.
A következő neuralgikus pont az adók kérdése. Mindhárom szakértő egyetértett abban, hogy a 27 százalékos áfa nem használ az árképzésnek, mivel a végfelhasználói árakat a kereskedők haszonkulcsa és az adott országban a termékekre rakódó egyéb költségek határozzák meg. „A haszonkulcsot nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy milyen költségei keletkeznek a kereskedőknek. Sajnos hazánkban a bér és bérjellegű kiadásokat rendkívül magas állami elvonások terhelik. Szintén növelik a költségeket a különféle szektorális különadók és járulékok. Sajnos nemzetközi összehasonlításban ezek jelentősek a terhek” – magyarázta Balassa Gergely.
A mumus Artisjus
Ezen felül sokak szerint az Artisjus jogdíj az egyik legnagyobb versenyhátrányt okozó tényező, mivel a „kép-, illetve hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel” több ezer forintot is fizethet a vásárló az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek a tudta nélkül. Ezt a szerzői jog megváltását célzó adóformát azért vezették be többek között a memóriakártyákra, pendrive-okra, mobil- és okostelefonokra, CD, DVD és Blu-ray-lemezekre, illetve az év eleje óta a tabletekre is, mivel elvileg ezekre az eszközökre jogdíjas anyagok – például zenék vagy filmek – kerülhetnek. Számos fórumon felmerült már a szabályozás problematikussága, hogy vajon miért tekint a szerzői jogvédő mindenkit potenciális bűnelkövetőnek. Viszont ha az ártatlanság vélelmét preferáljuk, hogyan bizonyítható, hogy valaki tényleg jogdíjas terméket tárol a megvásárolt üres hordozón?
„A matrica-díjnak is nevezett Artisjus-adó rendkívül jelentős többletköltséget jelent” – mondta el Balassa Gergely. „Példának okáért egy 32 GB-os memóriakártya után a fizetendő üres hang- és képhordozó jogdíj 3325 forint + áfa, egy 3 TB-os külső merevlemezt 4676 forint + áfa terhel. Ezek a költségek számos országban nem léteznek vagy elhanyagolható mértékűek.”
Példáért nem is kell messzebb menni Szlovákiánál. Ott jóval alacsonyabb a jogdíj – egyes szakértők szerint már nevetségesen is –, amely a mindössze hét százalékos áfával kombinálva körülbelül 3000 forinttal alacsonyabb árat eredményez a webshopokban. 2014 elején meg is ugrott a szlovák tabletvásárlások száma, mivel a vevők nem akarták kifizetni a magyar Artisjus-díjat. Ez ugyan elhanyagolhatónak mondható a felsőkategóriás táblagépek esetében, de 2240 forint a 20-25 000 forintos tableteknél már nyolc-tíz százalékos drágulást jelentett; márpedig a magyar vásárlások hatvan százalékát ez a kategória érinti.
Felmérések szerint a magáncélú másolatok esetében mintegy 11 milliárd forintra tehető az okozott jogdíjbevétel-kiesés. Ám az üres hordozói díjból csak négymilliárd forint bevétel származik. A megoldást tehát a fogyasztói szokások változása jelentheti, mivel egyre többen használnak fizetős, streamingszolgáltatásokat. Ezek után pedig a mobil- vagy a tartalomszolgáltatók kötelesek jogdíjat fizetni.
Lesz-e változás?
Negyeliczky Sándor véleménye szerint a végfelhasználói árak harmonizálására csak az EU-n belül van lehetőség és reális esély. Ez bár már történik, az unió egyelőre ilyen mélyen nem szól bele az országspecifikus adók kivetésébe. Épp ezért látja Varga Tibor úgy, hogy „sajnos szinte zéró az esély arra, hogy pozitív változás álljon be”. Ahhoz a leírt tényezők együttes pozitív elmozdulására lenne szükség, csak úgy lehetne egy igazán komolyabb árcsökkenést elkönyvelni. És erre jelenleg sajnos tényleg kicsi az esély.
A végső mentsvárat a mobilkészülékek piaca jelenti, ahol a kialakult üzleti modell miatt a szolgáltatók nem érdekeltek a telefonok, tabletek és PC-k listaáron történő értékesítésében. Hűségnyilatkozatért cserébe inkább felvállalják az alacsony készülékárakat, így a díjcsomagokhoz rendelt, kedvezményes készülékárak nemzetközi összehasonlításban is mutatnak némi fényt az alagút végén.
(Nyitókép: Atomic Taco / Flickr)
