Isaac Asimov 1964-ben, a The New York Timesban azt jósolta, hogy 50 év múlva a jövőben óriási energiát fektetnek majd abba, hogy robotaggyal rendelkező járműveket tervezzenek. Olyan járművekről beszélt, amelyeknél csak be kell állítani a tetszőleges célállomást, azok pedig fennakadás nélkül eljutnak oda, úgy, hogy az emberi sofőr lassú reflexei nem okoznak problémákat. Bár Asimov néhány apró részletben tévedett, a legtöbb jóslata pontosnak bizonyult a robotautókkal kapcsolatban, amiken mostanában igen szorgosan dolgozik a Google is.
Ki kezdte?
A Google sikerei számítógépekkel és robotikával foglalkozó zseniknek, autóipari mérnököknek köszönhetőek, akik évtizedek óta dolgoznak az önjáró autókon. A célja mindenkinek az, hogy olyan sofőr nélküli autók szülessenek, amelyek mindent elintéznek helyettünk, megszabadítanak a parkolás nehézségeitől és megelőzik a baleseteket.
A kezdeti próbálkozások még inkább az autópályát automatizálták volna, úgy mint 1956-ban a GM Firebird II-es koncepciója, amelyet egy feltételezett elektromos autópálya irányított volna a jövőben. Voltak természetesen olyan egyedi ötletek is, amelyeknél maga az autó döntött volna mindenről. Itt leginkább Stephen King Christine-jére és a Knight Rider KITT-jére kell gondolni.
A kutatók ezután a Bundeswehr Egyetemen átalakítottak egy Mercedes kisteherautót önjáró járművé, ami a VaMoRs nevet kapta, a Carnegie Mellon Robotics Intézet pedig egy Chevrolet teherautóból csinált Navlab robotautót. Ekkor azért választottak teherautókat, mert ezekben fért csak el a szükséges felszerelés.
A folytatás
2004-ben a DARPA elindította a Grand Challange sorozatot, ami egy több millió dolláros verseny volt a robotautók számára. A Carnegie Mellon a Stanforddal és a többi egyetemmel csatázott, a Google pedig felfigyelt a próbálkozásokra. A Stanfordi Egyetem győztes csapatának vezetője, Sebastian Thrun 2007-ben hagyta ott az intézményt, és kezdett el dolgozni a Google Street Viewn, majd megalapította a webóriás sofőr nélküli autó-projektjét.
A Google ahelyett, hogy az egyetemek szakértőit versenyeztette volna ösztöndíjakért és pályázatokkal, inkább elcsábította a nyertes csapatok legjobb szakembereit, és hozzáférést biztosított számukra a Google teljes erőforrásaihoz és adatbázisaihoz.
A Google a rohamtempójú fejlődés ellenére még sok évnyire van a hétköznapi használattól, hiszen a technikai nehézségek mellett törvényi problémák és akadnak egyelőre. Kalifornia állam például kikötötte, muszáj, hogy az ember vészhelyzetben közbeavatkozhasson a jármű irányításában.
A webóriás robotautója mindenképp jó példa rá, hogyan lesz a sci-fiből valóság. Természetesen nem ez a rajzfilmes koala jelenti az igazi csodát, hanem a szakemberek és a technológiák összekapcsolódása és fejlődése.
Ti be mernétek ülni a Google kormány nélküli autójába?
