Az elkövetkező években a szenzorok lassan beköltöznek majd mindennapjainkba. A mobiltechnológiák és a felhőszolgáltatások fejlődése ugyanis lehetővé teszi, hogy egyre több eszközt csatlakoztassunk az internethez, és az azokból kinyerhető információkat hasznosítsuk.
Így tudatosabban élhetünk, hiszen a szenzorok digitalizálják a való világ jeleit, azokat felküldik a felhőbe, a feldolgozott információikat mobilunkon, számítógépünkön keresztül követni tudjuk, ajánlásaik pedig cselekvésre ösztönöznek minket a fizikai világban. Legyen szó egy páratartalmat és széndioxid-szintet mérő személyes időjárás-állomásról, egy nedvességtartalmat és fénymérőt kezelő növényfelügyelő-eszközről vagy éppen egy vérnyomást és vércukorszintet feldolgozó szenzorról. Lassan hűtőnk, tűzhelyünk, lakásunk fűtési rendszere is ajánlásokat fogalmazhat meg nekünk, és adja magát, hogy az egyik legnagyobb eszközünket is hálózatba kössük: az autónkat.
Mesél az autónk
A magyar Ericsson mérnökei a Magyar Telekommal együttműködve pontosan erre vállalkoztak. CarCare autósszenzor-rendszerük az Unióban 2001 után értékesített kocsikban megtalálható szabványos busz-kivezetésre csatlakozva, azt egy GPS-szenzorral kiegészítve ki tudja nyerni a gépjárművekből a lehető legtöbb információt. Így például az autó pozícióját (amit nem az OBD-busztól, hanem a buszra csatlakoztatott eszközben levő GPS szenzortól kapunk), sebességét, a fordulatszámot, a hűtővíz sebességét és például a hirtelen fékezéseket is. Ezeket az adatokat ezt követően élő adatfolyamként – a mobilinternet-csatlakozáson keresztül – a rendszer felküldi a felhőbe, majd különféle szolgáltatásokon keresztül a felhasználók hasznosíthatják a feldolgozott információkat.
Habár Bordás Csaba, az Ericsson Magyarország műszaki igazgatójának elmondása alapján legalább 50 különböző szolgáltatás bevezetését vizsgálják, a tesztidőszak alatt négy megoldást néztek meg éles használat közben: a vezetési stílus alapján tanácsokat megfogalmazó rendszert, a környezettudatos, azaz benzintakarékos irányítást különféle kedvezményekkel (például lebeszélhető mobilpercekkel) díjazó Zöld Tarifát, sőt egy olyat is, amelynél autónk automatikusan posztol a nevünkben a Facebookra, ha az előre meghatározott feltételek teljesülnek. A negyedik pilotprojektet nem magánszemélyeknek fejlesztették ki, hanem egy, a szervizek által kínálható szolgáltatásról van szó, amivel a szerelő távolról monitorozhatná ügyfelei autóját, azonnal jelezve, ha valami rendellenesség jelentkezik.
Ezen felül számos olyan területet tudunk még említeni, ahol az autós szenzort érdemes lenne bevetni. Az autókölcsönzők így például nem csak autóik pontos pozícióját követhetnék, hanem azt is láthatnák, hogy a bérlők mennyire harcolják le a járműveket. Az autósiskolák részletesen elemezhetnék a diákok fejlődését, valamint a tulajdonosok egy mobilapplikáción grafikon segítségével követhetnék autóik állapotát és az anomáliákat.
Mikor és menyiért?
Mivel az autók hálózatba kötésében és az így elérhető szolgáltatások gazdagságában nagy piaci potenciál van, nem meglepő, hogy a világon jelenleg több fejlesztés is zajlik ebben az irányban. A hazai Ericsson fejlesztése abban egyedi, hogy a Magyar Telekommal együttműködve a telekommunikációs szektor igényeire is figyelő, szolgáltatásközpontú üzleti modellben gondolkodnak. A projekt egyelőre csak az első fázisánál tart, a következő lépés az autógyártók bevonása lesz, aminek köszönhetően akár a gyártóspecifikus adatok is kinyerhetők lesznek a gépjárművekből. Így például a Volvo, az Opel vagy éppen a Ford e plusz hozzáadott értékkel kínálhatja autóit.
A piaci megjelenés időpontját még nem lehet meghatározni, ám előbb vagy utóbb biztosan elérhető lesz a szolgáltatás végfelhasználói szinten. Az is elképzelhető, hogy pár éven belül autószerelőnk vagy biztosítónk fogja javasolni használatát, netán közös sztenderdé is válhat, hiszen például a forgalomszervezésben kincset érhetnek az autókból kinyert adatok. Az úthálózat fenntartója például láthatná azt, hogy egy kereszteződésben jellemzően miként viselkednek a sofőrök.
