A Guardian csütörtökön számolt be róla, hogy Curiosity rover folyékony vízre bukkant a Marson. Az elemzések szerint a talaj köblábanként (cca. 28316,84 köbcentiméter) 1,14 liter vizet tartalmaz – igaz, a H2O-molekulákat különféle ásványi anyagok kötik meg.
A Curiosity 2012 augusztusában szállt le a bolygó egyenlítője közelében álló Gale kráterben. Elsődleges feladata, hogy megkerülje és megmássza a kráter közepén álló öt kilométer magas Mount Sharpot; a hegy kőzetrétegeinek vizsgálata hozzásegítheti a kutatókat a Mars történetének felderítéséhez.
A NASA tudósai csütörtökön publikálták azt az ötrészes tanulmánysorozatot a Science-ben, amelyben részletesen bemutatták, milyen kísérleteket, vizsgálatokat végeztek a szonda megérkezését követő négy hónapban a Curiosity tudományos eszközarzenáljának segítségével. Az ügynökség munkatársai az elmúlt évben tudományos konferenciákon és sajtótájékoztatókon számoltak be a legfontosabb eredményekről, de a most megjelent cikksorozat az első olyan lektorált beszámoló, amelyben részletesen is ismertetik a program eddigi eredményeit.
„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Mars egy száraz hely – éppen ezért volt olyan izgalmas a számomra, hogy viszonylag könnyen hozzáférhető vízre bukkantunk a bolygó felszínén, a talajban – jelentette ki Laurie Leshin, a Rensselaer Polytechnic Institute tudományos karának dékánja, a tanulmányok vezető szerkesztője. – Ha veszel egy köblábnyi földet és felmelegíted, rögtön hozzájutsz pár liternyi vízhez."
A tudósok szerint a felfedezés már csak azért is fontos, mert – tekintve, hogy a folyékony víz rendkívül egyszerű módszerekkel kinyerhető a marsi talajból – jelentősen egyszerűbbé teheti a jövő emberes Mars-expedícióinak megszervezését.
A kutatások azt mutatják, hogy a víz nagyjából két százalékos arányban található meg a marsi talajban. A Curiosity a mintavételek során kéndioxidot, széndioxidot és oxigént is talált a földben.
A rover egyik legfontosabb feladata, hogy megpróbáljon bizonyítékot találni arra, hogy a Marson egykor megvoltak az élet kialakulásához szükséges feltételek. „A kövek és ásványok a [bolygófejlődés] folyamatának emlékei; [a Curiosity] megpróbálja felderíteni ezt a környezetet, és megvizsgálni, lakható volt-e” – hangsúlyozta Peter Grindrod, a University College London bolygókutatója, aki személyesen nem vett részt a marsjáró által összegyűjtött adatok elemzésében.
A tudósok úgy gondolják, hogy a Mars felszínén egykor számos természetes vízfolyás volt – ezek azonban mára egytől-egyig eltűntek. Az egyetlen közvetlen vízforrást, amit eddig felfedeztek a sarki jégsapkák jelentették.
A tanulmányok a marsi talaj röntgenképeinek elemzésének eredményeiről is beszámoltak, amelyek során a kutatók a talaj ásványainak kristályszerkezetét elemezték. Az egyik legérdekesebb felfedezést annak a vulkanikus kőnek a vizsgálata hozta, amelyet a NASA egyik mérnöke után „Jake M-nek” neveztek el a kutatók. Mint kiderült, a piramis alakú kődarab a Földön is megtalálható mugearit, amelynek keletkezéséhez víz jelenlétére van szükség.
