A levegőben is közlekedni képes autók nem számítanak újdonságnak, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt is épültek már olyan négykerekűek, melyek repülőként is funkcionálhattak. Alapvetően inkább ott van a gond, hogy ezeknek a hibrideknek a repüléshez szükséges felületeit közúti üzemben valahová el kell pakolni, és amellett, hogy ez esetlenné teszi a kinézetet, okozhat némi problémát is. Értelemszerűen az alacsony súlynak kell dominálnia, ami viszont nem teszi lehetővé az egész család és a hozzá tartozó poggyászok szállítását, tehát inkább a hobbiszerű, de gyors közlekedést szolgálhatja. A Terrafugia repülő autója már közönség előtt is repült, néhány év múlva pedig megkezdődhet a tömeggyártás, melynél a szalagról bő 60 millió forintért kapható bringák gördülnek majd le.
Ugyanakkor a piac nincs telítve, talán pontosan azért, mert ezek a járművek sem autónak, sem repülőnek nem megfelelőek igazán, de mindig vannak újabb próbálkozások, mint ahogyan a szlovák Aeromobil Version 2.5 esetében is, melynek kigondolója, Stefan Klein, aki immáron húsz éve (vagy ha úgy jobban hangzik, két évtizede) dolgozik a projekten. A helikopterekkel kapcsolatban él egy régi mondás, hogy egyébként nem tudnak repülni, de annyira rondák, hogy a föld taszítja magától, ami az Aeromobil esetében biztosan nem állja meg a helyét.
Bár ezek az autóval kevert repcsik továbbra is úgy néznek ki összecsukva, mint egy elfuserált sáska, ami nem tudja normálisan az oldalára szorítani a szárnyait, de most még a vonalai is egészen jól eltaláltak a szerkezetnek. De vajon megállja-e a helyét az a mondat, melyet a bevezetőben említettünk, miszerint ami szép, az jól is repül? A tolólégcsavaros Aeromobil Version 2.5 a könnyű gépeknél kedvelt Rotax motorral van szerelve (912), vagyis a vízhűtéses erőforrás 100 lóerőt tud kipréselni magából, ami a földön az első kerekeket hajtja, míg onnan elemelkedve az előbb említett légcsavart pörgeti.
A 8,2 méteres fesztávú gép maximális repülési sebessége 200 km/h, hatótávolsága 700 kilométer, önsúlya pedig 450 kilogramm, ami alig fele egy mai kisautóénak. A két személy utazására elegendő kabin elég passzentosnak néz ki, de elfért benne két kormány, egy a közútra, egy pedig a levegőbe, attól függően, hogy éppen hol kíván haladni az utazó. A videón szépen látszik, hogy amikor a masina a felszállóterületre érkezik, gombnyomásra szépen kinyitja a szárnyait a sofőr pedig a sebességváltó segítségével a kerekekről a srófra küldi a hajtást.
Klein szerint autó üzemmódban a jármű problémamentesen elfér egy normál parkolóhelyen és mivel a Rotax nem repbenzinnel megy, nyugodtan be lehet állni vele bármilyen benzinkútra, ha elfogyott az üzemanyag. Azt azonban érdemes tudni, hogy a jelenlegi verzió is csak egy prototípus, mellyel az alkotó célja leginkább az, hogy a befektetők számára vonzóvá tegye a repülő autók alternatíváját, akiknek a segítségével sorozatgyártott valósággá válhatnak Klein úr elképzelése. Az elmúlt 20 év alatt egyébként összesen 4 verziót dolgozott ki a tervező, melynek első változata még nem rendelkezett összecsukható szárnyakkal, míg a 2.0 V-elrendezésű vezérsíkokkal rendelkezett, a 2.5 a most is látható függőlegesekkel készült, míg a weboldalon már a 3.0 is látható.
