Mai tudásunk alapján a legtöbb csillagász egyetért abban, hogy a világegyetem az ősrobbanás során keletkezett. Egy kanadai asztrofizikus azonban nemrég egy új teóriával állt elő, amely a feje tetejére állíthatja az univerzum születésével kapcsolatos elképzeléseinket.
Niayesh Afshordi, a waterlooi Perimeter Elméleti Fizikai Intézet kutatójának elméletét Zeeya Merali fejtette ki a Nature-ben megjelent szeptember 13-i írásában. Mint írta, Afshordi szerint univerzumunkat nem a „Nagy Bumm”, hanem egy négydimenziós fekete lyuk hozta létre.
„Az általánosan elfogadott Nagy Bumm-modell szerint a világegyetem egy végtelen sűrűségű pontból, más néven [gravitációs] szingularitásból robbant elő – írta Merali. – Csakhogy senki sem tudja, mi válthatta ki ezt a robbanást: a fizika ma ismert törvényei nem tudják megmagyarázni, mi történhetett abban a pillanatban…”
Afshordi és kollégái szerint az általunk ismert háromdimenziós univerzum nem más, mint egy négy térbeli dimenzióval rendelkező buborékuniverzumban lebegő membrán (brán). Valószínűnek tartják, hogy a buborékuniverzumnak is megvannak a maga (négydimenziós) csillagai, amelyek egyike-másika időnként összeroskad, és négydimenziós fekete lyukakat hoz létre. Épp úgy, ahogy a mi háromdimenziós valóságunkban ragyogó, nagy tömegű csillagok, amelyek életük végén szupernóvává alakulnak: ledobják magukról a külső rétegüket, a magjuk pedig fekete lyukká roskad.
A mi világegyetemünkben a fekete lyukakat egy gömbölyű eseményhorizont határolja. A háromdimenziós valóságban az eseményhorizont kétdimenziós felület, a (négydimenziós) buborékuniverzumban azonban háromdimenziós objektumnak – ún. „hipergömbnek” – kell lennie. Amikor Afshordi és csapata lemodellezte egy négydimenziós csillag halálát, kiderült, hogy a kilökődő anyag egy háromdimenziós bránt hoz létre, amely szorosan „rásimul” az eseményhorizontra, és a fekete lyukkal együtt lassan, de folyamatosan tágul.
A kutatók úgy gondolják, hogy az általunk ismert univerzum egy ilyen brán, amelynek „felfújódását” mi a kozmosz tágulásaként érzékeljük. „A csillagászok kiszámították a tágulás mértékét, és ebből kikövetkeztették, hogy a világegyetemet az ősrobbanásnak kellett létrehoznia – ám ez nem több puszta délibábnál” – jelentette ki Afshordi.
A Perimeter kutatói a múlt héten tették közzé tanulmányukat az ArXiven. Mint írták, elméletük hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy miért uralkodik egyenletes hőmérséklet az univerzumban – és azt is megmagyarázza, mi okozta a Nagy Bummot; miért lett „egy hipotetikus szingularitásból hatalmas, folyamatosan növekvő robbanás”.