A megállapítás talán triviálisnak tűnik, hiszen a harci eszközöket elsősorban azért gyártják, hogy az emberiség egyes részcsoportjaira veszélyesek legyenek, viszont Noel Sharkey, a University of Sheffield professzora szerint komolyabb az ügy.
Ezek között az eszközök között ott vannak a mobil gránátvetők, a rakétakilövők, vagy éppen a pilóta nélküli harci repülőgépek is - Irakban például több mint 4000 robot „szolgál". Az országban tavaly nyáron állították szolgálatba az első Foster-Miller gyártotta automatizált, nagy kaliberű géppuskákkal felszerelt harci robotokat, amelyeket sikerük miatt további 80 fog követni még az idén - ez persze az amerikai elnökválasztás kimenetelétől is függ.
Eddig azonban mindig szükség volt arra is, hogy egy ember is kiadja a tűzparancsot, de ez nem biztos, hogy mindig így lesz, és ez hatalmas kockázatot jelent - figyelmeztet Sharkey professzor. Ha pedig hasonló eszközök terroristák kezébe kerülnek, az kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után.
Sharkey szerint a katonai vezetők viszont szorgalmazzák az automatizált harci eszközök fejlesztését, hiszen ez csökkenti a háború kockázatát - legalábbis ami az emberéleteket illeti. Az Egyesült Államokon kívül más országok - Kína, India, Oroszország és Nagy-Britannia - is alkalmaznak robotokat: míg Dél-Koreában és Izraelben a határőrségnél használják az automatizált harci eszközöket.
Bár a robotok alkalmazásának számos előnye van, Sharkey azt nyilatkozta: a legjobb lenne amilyen hamar csak lehet, betiltani a hasonló eszközöket. Ezzel lehet egyetérteni, de egy dolog tény: az Egyesült Államok legnagyobb volumenű katonai programja, a 230 milliárd dolláros Future Combat Systems (Jövőbeni harcrendszerek) három légi és három földi robotizált harcrendszert tartalmaz.
